Hetek XI. évfolyam, 10. szám, 2007. március 09.

Március 2-án moszkvai lakása közelében holtan találták Ivan Szafronovot, a Kommerszant című hetilap katonai szakújságíróját. Az 51 éves férfi hazafelé még gyümölcsöt vásárolt gyerekeinek, majd kalapban és kabátban kizuhant lakóházuk ötödik emeletéről. A vizsgálat tart, az első hivatalos jelentések öngyilkosságot feltételeznek. Kollégái és mindazok, akik személyesen ismerték, ezt kizártnak tartják. Putyin hatalomra jutása óta Szafronov a tizennegyedik újságíró, aki gyanús körülmények között halt meg Oroszországban.

Az ABC News televíziós csatorna már gyilkosságot említ a hír kapcsán, és úgy véli, újabb áldozattal bővült az a lista, mely az utóbbi hónapok során gyanús körülmények között meghalt vagy megsebesült, nem kimondottan Kreml-barát személyek - többek között a háza liftjében „öngyilkosságot elkövető” Anna Polit-kovszkaja újságírónő vagy a radioaktív méreggel Londonban kivégzett Alekszandr Litvinyenko volt KGB-ügynök - nevét tartalmazza. 2000 óta tizennégy újságíró halt meg Oroszországban.
Ivan Szafronov katonaember volt, közel húsz évig szolgált a hadseregben az űrhajósoknál. Ezredesként vonult nyugdíjba, majd a Kommerszant kiadónál helyezkedett el újságíróként: katonai elemzéseket írt. Nem sokkal halála előtt Oroszország lehetséges közel-keleti fegyverszállításairól szóló publikációján dolgozott. Kollégái elmondása alapján SzU-30 vadászgépek és Sz-300B légvédelmi rakétakomplexumok Szíriának, illetve Iránnak történő eladásáról volt szó, méghozzá Belorusszián keresztül, hogy a Nyugat ne vádolhassa Moszkvát.
Információi egy részét egy korábbi, Abu-Dhabiban megrendezett fegyver-kiállításon szerezte be, majd egy február végi sajtókonferencián további információk kerültek a birtokába: Oroszország és Szíria között már megszületett az egyezmény Pajzs SZ-1 légvédelmi rakétakomplexumok, MIG-29-es vadászgépek, valamint Iszkander-E típusú rakéták leszállításáról. A Kommerszant ezzel kapcsolatban emlékeztet arra, hogy 2005 elején egy erről szóló hír hatalmas botrányt kavart: az Egyesült Államok és Izrael aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az orosz fegyverek segítségével Szíria gyakorlatilag Izrael egész területét elérheti. Putyin egy későbbi izraeli látogatása során elismerte, hogy voltak ilyen jellegű tárgyalások, és „a hadügyesek készek is lettek volna Szíriát ellátni Iszkanderekkel”, de ő személyesen tiltotta meg a terv kivitelezését.
Szafronov az Iszkanderekről szóló információkat azonban csak szóban közölte munkatársaival, és azt mondta, erről egyelőre nem ír, mert figyelmeztették, hogy ha ez kiszivárog, nemzetközi botrány várható, a titkos-szolgálat pedig felelősségre vonja őt államtitok megsértéséért. Ilyesmire már többször volt példa Szafronov újságírói pályafutása során, de konkrét vádemelésig sosem jutott a dolog: egyszerűen bebizonyította, hogy minden információt az internetről szerzett, csak tudni kell, honnan.
Végül aztán egyik anyag sem készült el… Halála napján épp az orvostól igyekezett hazafelé (gyomorfekélye volt), de valami okból nem állt meg a harmadik emeleten, ahol lakott, hanem följebb ment: az ötödik emeleti lépcsőházi ablakból zuhant ki. Az orvosi vizsgálat szerint szervezetében nem volt sem alkohol, sem drog. Az ABC műsorában megszólalt az amerikai titkosszolgálat egyik volt munkatársa, aki gyakran megfordult Moszkvában és jól ismerte a szerencsétlenül járt férfit. „Ivant megölték - mondta - Kiesett volna az ablakon kabátban és kalapban? Ugyan már…” A környezete egybehangzóan életvidám, kiegyensúlyozott, testileg-lelkileg erős emberként írja le Szafronovot, aki nagyon szerette feleségét és gyermekeit - még gyümölcsöt is vásárolt nekik útban hazafelé. Depresszióra nem volt hajlamos, jól keresett; egyszóval kevés dolog lehetett tőle távolabb, mint az öngyilkosság.
A haláleset előtti események közül még egyet emelt ki egy kollégája, Andrej Kolesznyikov: „Néhány napja tanácsot kértem Ivantól, mert behívtak a belügybe. Nem mondták, miért, de azt gondoltam, talán valami államtitokról írtam. Ivan megnyugtatott: kenj csak mindent énrám. Én tudom, hogy kell velük beszélni.”