Széchey Noémi
Atomhatáridő
Március 10-e után nő a támadás esélye Irán ellen
A belga Le Soir című lap szerint akár már március első felében sor kerülhet egy meglepetésszerű támadásra Irán ellen. Az újság a GlobalSecurity.org stratégiai elemzéssel foglalkozó amerikai honlap egyik forgatókönyvére hivatkozik, amely szerint az Egyesült Államok közvetlenül a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség sorsdöntő ülése után, vagyis március 10-én, közel-keleti idő szerint este tíz óra után katonai támadást intézhet az iráni atomlétesítmények ellen. Az egyik érv: az akcióhoz Bush elnök most még számíthat a májusban leköszönő Tony Blair brit miniszterelnök támogatására.
Az Öbölben állomásozik a Stennis amerikai repülőgép-anyahajó. Bevetésre készen
Fotó: APAz amerikai stratégák által elképzelt forgatókönyv szerint Irán esetleges lerohanását nem fogja megelőzni elnöki szónoklat, előzetes figyelmeztetés, hiszen a támadás stratégiailag és taktikailag is csak akkor lehet sikeres, ha meglepetésként éri az iráni vezetést. Éppen ezért a Bush-adminisztráció mindent megtesz annak érdekében, hogy elhitesse Teheránnal, nem készül ellene semmiféle katonai akció. Ugyanakkor idén márciusban két olyan esemény is várható, amelyeket akár az Egyesült Államok, akár Izrael gyakorlatilag hadüzenetnek tekinthet: egyrészt Irán háromezerre növeli az urándúsításhoz használt centrifugák számát, amivel képessé válik évente legalább egy atombomba előállítására, másrészt megérkezik a buseri reaktorba az első orosz nukleáris üzemanyag-szállítmány.
Bár a március 10-ei dátum csak az elemzők spekulációja, abban a szakértők egyetértenek, hogy az esetleges katonai akcióra csak egy meghatározott időtartamon belül van reális esély, azaz nem lesz támadás március 9-e előtt, és nem valószínű július után sem. Az előbbi dátum a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség kormányzótanácsa ülésének végét jelöli, melynek állásfoglalása iránymutató lehet az ENSZ Biztonsági Tanácsa, és közvetve Washington számára, míg az utóbbi a brit kormányfőváltás tervezett időpontjára utal. Ugyanis míg Tony Blair egyértelműen támogatja Bush amerikai elnök katonai akcióit, addig utódja, Gordon Brown várhatóan nem fogja engedélyezni, hogy az amerikai hadsereg erre a célra igénybe vegye az Indiai-óceán térségében található brit tulajdonban lévő szigeten kiépített Diego Garcia amerikai támaszpontot.
A 2007-es év azonban más szempontból is meghatározó lehet az Egyesült Államok Irán-politikájára nézve.
A korai támadás lehetőségét támasztja alá, hogy az elmúlt hetekben újabb amerikai anyahajó érkezett az öbölbe, a már ott állomásozó Eisenhower anyahajó küldetése pedig ebben a hónapban lejár. Míg azonban egy hajóról csak legfeljebb tizenkét órán át lehet folyamatosan indítani a vadászgépeket, addig két anyahajó jelenléte lehetővé teszi a megszakítás nélküli légi hadműveleteket. Emellett mielőbb megindítják a támadást, annál több idő marad a 2008-as amerikai elnökválasztásokig: siker esetén a republikánusok ki tudnák használni az előnyt, míg ha a küldetés kudarcot vall, megpróbálkozhatnak a politikai kármentéssel. Az amerikai választási kampány hivatalos kezdete a Labor Day, amely ünnep idén szeptember
3-ára esik. Az ezt megelőző hetek jelenthetik az utolsó esélyt a katonai akció megindítására, ha a Bush-kormány nem akar közvetlen kampánytémát faragni a támadásból.
Amennyiben a támadásra idén nyáron nem kerül sor, a Global-Security.org által felvázolt forgatókönyv szerint még három időpont elképzelhető. Az egyik a 2008 novemberében esedékes választásokat közvetlenül megelőző hét során lehet, amennyiben Bush úgy véli, mellette áll a közvélemény, és egy ilyen akció fordulatot hozhat a kampányban. A második időpont a választások után, de az új elnök beiktatása előtt lehet, így a támadásért még George W. Bush a felelős, ami megkönnyítheti az új elnök helyzetét. A harmadik és utolsó időpont az új elnök beiktatását követő hónapok során lehet. Ha 2009 végéig nem kerül sor a támadásra, az az elemzők szerint azt jelenti, hogy az Egyesült Államok tudomásul vette az „atomajatollahok” uralmát Iránban.
