Vissza a tartalomjegyzékhez

Munkatársainktól
Ünnep, rontás?
Lázas készülődés a forradalom évfordulójára

Szélsőséges csoportok gyűjtik az akár életek kioltására is alkalmas fegyvereket, támadó eszközöket, és gyakorlatoznak, hogy március 15-én összehangolt támadást indítsanak a közintézmények és a rendőrök ellen - értesült a Hetek.
Céljuk olyan súlyos áldozatok „produkálása”, amelyre építve tovább mélyíthető a kormányellenes hangulat


Fotó: AP

Információink szerint szélsőséges csoportok rendbontást terveznek március 15-ére - állítja a Nemzeti Nyomozó Iroda terrorizmus és extrémizmus elleni osztályának vezetője. Mayer Zoltán úgy tudja: a szélsőségesek aktívabbak, mint korábban, példaként pedig az egyik weblapon működő visszaszámlálót említette, amelyen március 15-ét az „Új Forradalom Napjának” nevezi. Hasonló szlogent további két formáció is zászlajára tűzött. „Márciusban Újra Kezdjük” - szól a Hatvannégy Vármegye tiszteletbeli elnökének nevével fémjelzett Mi Magunk mozgalom toborzója, de - talán véletlenül - ez az ‘56-os forradalom leverése utáni jelszó ihlette meg a Schmidt Mária vezette XX. Század Intézetet is, amikor ilyen címmel rendezett konferenciát a héten.

A történész szerint azért döntöttek így, mert keveset tudunk arról, hogy vajon márciusban valóban újra akarták-e kezdeni ötven évvel ezelőtt, volt-e tényleges szándék a társadalomban, vagy inkább a hatalom akart kiprovokálni egy olyan megmozdulást, amelyet vérbe tud fojtani. Schmidt az őszi tüntetőkhöz hasonlóan úgy véli: nyilvánvalóan adta magát a párhuzam az ötven évvel ezelőtti és az őszi események között, főleg hogy szerinte is „brutális rendőrségi akcióra került sor” október végén. A Nemzetbiztonsági Hivatal információi alátámasztják a szélsőséges tevékenységre vonatkozó eddigi híreket - jelentette be Lenkovics Barnabás. Az ombudsman figyelmeztet: a gyülekezési jog még az Alkotmánybíróság szerint sem korlátozhatatlan alapjog, így például a közrend és a közbiztonság védelme miatt igenis lehet korlátozni. A Fidesz viszont hisztériakeltésnek tartja az egészet, és a kancelláriaminiszter nyilatkozatai alapján feljelentést tett a legfőbb ügyésznél államellenes és terrorcselekmények előkészülete miatt ismeretlen tettesek ellen. Répássy Róbert frakcióigazgató szerint, ha nem bizonyosodnak be Szilvásy György állításai, akkor egyértelmű, hogy a kormány csupán „el akarta venni a szabad március 15-ét az emberektől”.
Mindeközben a BRFK bejelentette, hogy hat vidéki helyszínen talált fegyvereket, számszeríjat és Molotov-koktél készítéséhez szükséges anyagokat, illetve egyéb közbiztonságra veszélyes eszközöket, annak a nyomozásnak a kapcsán, amelyet egy, az interneten hetekkel ezelőtt megjelent fenyegető videofelvétel miatt rendeltek el. A képernyőn látható elmaszkírozott férfi akkor arról beszélt, hogy számszeríját elővéve három rendőrt is képes átlőni, míg egy másik arról, hogy vannak félautomata és más fegyvereik is. 
Orbán Viktor az egyik bulvárújságnak nyilatkozva elmondta, hogy továbbra is a „kormány által a békés tüntetőkre uszított rendőröktől” tart leginkább, és szerinte a rendbontások egyetlen magyarázata ez lehet. Bár pártja maximálisan figyelmen kívül hagyta Demszky Gábor főpolgármester azon kérését, hogy rendezvényük helyszínét máshova téve ne bénítsák le a főváros egyik legforgalmasabb útvonalát, a Fidesz mégis azt követeli a rendőrségtől, hogy ne engedélyezzen március 15-ére egy újabb rendezvényt a hivatalos budapesti és az ellenzéki párt megemlékezése közé. Konkrétan a „Kossuth tériek” demonstrációjára gondolnak, amely szerintük nyílt provokáció azért, hogy a fideszes tömeg közé vegyülőkkel együtt a békés polgárokat is ütlegelhessék a rendőrök. Időközben Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitánnyal is tárgyaltak, aki megígérte nekik, hogy minden rendőrön lesz azonosító, és nem használnak majd gumilövedéket és viperát. Nyakó István, az MSZP szóvivője felszólította a legnagyobb ellenzéki pártot, hogy cserébe a Fidesz „ne szolgáltassa ki még egyszer prédaként a csőcselék számára saját híveit a minél nagyobb politikai haszonszerzés érdekében”, magyarán, ha rendbontás lesz, időben figyelmeztessék a rendezvényükön résztvevőket, hogy merre mehetnek haza.
A Kossuth tériek nehezen törődtek bele a Fidesz elutasításába, ezért a hét közepére találkozót kezdeményeztek, hogy március 15-e előtt tisztázzák politikai nézetkülönbségeiket. Molnár Tamás, a Magyar Nemzeti Bizottság 2006 ügyvivője a Nemzeti Múzeum lépcsőjén tartott sajtótájékoztatóján bejelentette: „Mi vagyunk az új többség, és mi nem adtunk felhatalmazást egyetlen politikai pártnak sem, hogy nevünkben nyilatkozzon, ezért felszólítjuk Orbán Viktort, hogy hagyja abba ezt a kint is vagyok, bent is vagyok játékot.” Kezdeményezésük indoka a következő: „tárgyalnunk kell a Fidesz elnökével mert elképzelhető, hogy ismét vér fog folyni a pesti utcákon”. Orbánék azonban hallani sem akarnak az összefogásról, és állításuk szerint kizárólag a hivatalos szervekkel tárgyalnak a méltó megemlékezés biztosítása érdekében.

Csúzli, Molotov-koktél, íj, gépfegyver

Közelharcban a szurkolók a legjobbak - mondta el lapunknak egyikük. A különböző szurkolói csoportok vezetői szokták összehangolni a támadásokat, akik amúgy egymás esküdt ellenségei, de az utcán vállvetve küzdenek. Taktikájukat számtalanszor tesztelték már meccsek után a rendőrökön. Kétfelé oszlanak, és az egyik csapat nekiáll felhergelni a rohamosztagot, majd mikor magukra húzták őket, a többiek a környező utcákból a hátuk mögé kerülnek. A hátsó éknek még csak el sem kell bújnia, hiszen a rendőrök nem is gondolnák a jól fésült, zakós, farmeros fiatalokról, hogy a konszolidált külső mögött „ott lakik a farkas”. A szurkolók állítólag minden héten szerveznek edzéseket, felkészüléseket, küzdősportok fogásait és a különféle támadó fegyverek használatát gyakorolják. Az internetes fórumokban, levelezőlistákon, szélsőjobbos portálokon tucatjával lehet találni, kifejezetten házi összebarkácsolásra kitalált védekező és támadó eszközök leírásait. „Gumibot ellen L-alakban hajlított fémcső; könnygáz ellen zokniba rejtett faszén, hokiütő; plexiüveges zsaru ellen festékspray” - foglalja össze a legfontosabb tudnivalókat az Ellenállók kiskátéja című írásában a kuruc.info. A téma iránt fogékonyak percek alatt több tucat oldalt találhatnak, ahol részletesen magyarázzák a készítők, hogy a leghétköznapibb, barkácsboltokban beszerezhető anyagokat hogyan lehet némi furfanggal az ÁVH (értsd: magyar rendőrség) ellen csatasorba állítani. Így lesz négy szögből és némi forrasztásból a lovasrendőrök és rendőrkocsik ellen bevethető „akna”, gereblye- és ásónyélből tonfa, míg egy horgász-csúzli és valamennyi vasgolyó vagy csavaranya segítségével egyszerű lőfegyver készíthető. Ehhez hasonló módon széles „irodalma” van a pajzskészítésnek, az utcai harcokhoz megfelelő ruházkodásnak, olcsón beszerezhető gázmaszkoknak is. A Molotov-koktélnak több válfaja is ismeretes: az üvegbe gyömöszölt disznózsír benzinnel és rengeteg szöggel pár nap „érés” után bedugaszolva és meggyújtva repeszgránátként viselkedik. Informátorunk szerint nagyon sok csoport úgy van vele, hogy „most vagy soha”, konkrét céljuk a súlyos vagy halálos áldozat elérése. A szervezők persze rájátszanak a szociális elégedetlenségre is, mivel tudják, hogy azok az elkeseredett emberek, akik nem tudják a hónap végén kifizetni a számlájukat, könnyen fanatizálhatók antikommunista jelszavakkal és rasszizmussal. Az utcán hőbörgő fiatalok legalább fele munkanélküli - állítja forrásunk, akik sokszor kisebb súlyú bűncselekményekkel jutnak pénzhez, s mivel a civil életben nincsenek sikereik, az utcai hősködés miatt kialakult imidzsükből élnek. Ami pedig az egyetemistákat illeti, nekik a budai háttér, apu és anyu által fizetett ügyvédek hada adja a bátorságot a küzdelemhez.
„Ha nincs könnygáz vagy gumilövedék, akkor közelharc van. Ha pedig közelharc van, akkor félő, hogy megismétlődik az, ami az MTV-nél” - mondja az egyik „predátor”, aki valamennyi ütközetet végigküzdötte. 2002-ben az Erzsébet híd elfoglalásánál éreztek rá arra, hogy a hatalom megingatható. Ne felejtsük el, hogy az első Kossuth téri demonstráció nem az őszödi beszéd után volt, hanem amikor öt éve leszorították őket a hídról. Forrásunk bevallása szerint igazán gyenge pontjuk, hogy nincsen tömegtámogatásuk. Ezer emberrel pedig nem lehet forradalmat csinálni - vallja. Állítása szerint a szélsőséges csoportok és az ellenzék közötti kommunikáció nem a koordinátorok szintjén működik, hanem „egy sokkal magasabb szinten”. Illusztrációként a Parlament előtti kordonbontást említi, amikor a képviselők akcióját követő negyedórán belül megérkeztek a Kossuth téri tüntetők is. „Ha be akarjuk bizonyítani a rendőröknek, hogy fegyelmezettek és jogkövetők vagyunk, akkor bebizonyítjuk. Ha pedig a világnak akarjuk bizonyítani, hogy Magyarországon nagy botrány van, akkor azt is könnyedén bebizonyítjuk” - mondja. A „balhé” tehát nem a tömegtől függ, hanem egy „központi akarattól”.

Most már úgy készülnek március 15-ére, hogy bármilyen helyzet is alakul ki, azonnal kész forgatókönyv alapján reagálnak. Fontos szempont például az időjárás, és az, hogy milyen a tömeghangulat, be lehet-e vadítani az embereket. Ha valahol történik valami „izgalmas”, hihetetlen, gyorsan rá tudnak szervezni, annak fényében reagálnak bizonyos helyzetekre, hogy mennyit lehet abból kihozni. Ennek megvan a logisztikai háttere, hírforrások, kommunikációs csatornák, kulcsfigurák. Többek között motorosok viszik a híreket a különböző frontok között, de vannak görkorcsolyás futárok is.
A tüntetők között mozgó „biztonságiak” egyike arra is lát esélyt, hogy öntevékeny terrorcsoportok alakulnak ki, akik már 2002-ben az Erzsébet hídon is azt kiabálták, hogy „Belfast-Budapest”. Szerinte nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a Hatvannégy Vármegye egykori vezetője által alapított új mozgalmat úgy hívják, hogy „Mi magunk”, ami egyértelműen az ír ellenállást jelképező fegyveres csoport, a Sinn Fein (magyarul: Mi Ügyünk) nevére rímel. A közelharcot és a gerillaütközet fogásait annak logisztikai részével együtt egy horvátországi magyar veterán tanította be Torockaiéknak, amikor támadást akartak indítani a vajdasági magyarok védelmében. Forrásunk is úgy tudja, hogy a mostani felállásban kisebb csoportok akarják szétzilálni a rendőri erőket, akik fel vannak fegyverkezve számszeríjjal, parittyával, csapágygolyós csúzlival, Molotov-koktélokkal és mindazzal, amit ezekhez az utcán találnak. Mivel a visszaélésekre hivatkozva az ellenzék hónapok óta folyamatos presszió alatt tartja a rendőrséget, a demonstrálók nem számítanak a korábbihoz hasonló erősségű ellenállásra. Így viszont nagy a kockázata annak, hogy megismétlődnek az őszi események idején tapasztalható - nem a tüntetésekhez kapcsolódó - bűncselekmények. Több szemtanúja van annak, hogy a részeg, maszkos huligánok sok esetben békés járókelőket terrorizáltak, politikai kötődésüket és etnikai hovatartozásukat firtatva.
Az egyik, „rendbontások elhárítására” specializálódott szervezet munkatársa úgy tudja, hogy több sportáruházból vásárolták föl a szemvédő rácsos jégkorongsisakokat, és a baseballütőket. Ő is nyílt titokként kezeli, hogy bizonyos, az alvilághoz is kapcsolódó csoportok kezében fegyverek vannak, melyekkel az a céljuk, hogy a kialakult káoszban lövések dördüljenek el, és lehetőleg két-három olyan sérült is legyen, akiknek az esetére építkezve újra „terrorállamról” lehet beszélni Magyarországon. „Az egész úgy van konspirálva, hogy a megrendelők, és az irányítók láthatatlanok maradnak, a közelharcba belerángatott fiatalokat pedig simán beáldozhatóknak tekintik”.