Vissza a tartalomjegyzékhez

Hajdú Sándor
Kockázati tényező lett az SZDSZ
Fodoristák kontra kókisták

Kuncze Gábor a tavalyi önkormányzati választás után nem sokkal bejelentette: nem indul újra az elnöki posztért. Már akkor sejteni lehetett, hogy Fodor Gábor és Kóka János száll majd ringbe a pozícióért. A harc egyelőre kétesélyes, választ a március végi, április eleji küldöttgyűlés adhat. Az MSZP-ben viszont nagyon aggódnak, mert kockázati tényező lett az SZDSZ: nem tudják, hogy melyik jelölt képes biztosítani a liberális frakció egységét.
Az esélylatolgatások szerint 300-300 küldött támogatja Fodort illetve Kókát, ezért a „maradék” kétszáz bizonytalan kongresszusi tag meggyőzésén áll a győzelem. Mindkét fél stábja magabiztos. Érveket gyűjtöttünk.


Fotó: V. Sz.

Fodoristák

Szentiványi István, az SZDSZ európai parlamenti képviselője:
„Fodor Gábor tapasztalt politikus, aki felkészült arra, hogy az SZDSZ-nek egy új kezdetet, lendületet adjon, ő képviseli az SZDSZ egészét, egyszerre jeleníti meg a gazdasági liberalizmust, a szociális érzékenységet, a szolidaritást és a szabadságjogokat. Kiegyensúlyozott, a pártban mindenkinek jó vezetője, értékeinek megjelenítője lehet, ráadásul abban az életkorban van, amikor már elég sok tapasztalatot gyűjtött politikai téren, kiválóan alkalmas az SZDSZ vezetésére.
Kóka Jánost is jó jelöltnek tartom, tehetséges ember, ő azonban az SZDSZ-en belül meglévő folyamatok egyikére helyezi a hangsúlyt, a gazdasági liberalizmusra. Ez azonban nem lehet kizárólagos, és semmiképpen sem elsődleges iránya a pártnak.”

Bauer Tamás közgazdász:
„Fodor Gábor azokat a célokat és értékeket, eszméket képviseli, amelyek az SZDSZ alapeszméi. Mondok egy példát: a gazdaságpolitikában Fodor azokat az elveket képviseli, amelyeket az SZDSZ megalapításakor és a párt első 6-7 évében megvalósítottunk, míg Kóka János azt képviseli, amit az SZDSZ az elmúlt öt évben csinált a kormányban, amelyek szerintem nem felelnek meg ezeknek az eredeti elveknek. Kóka részese volt annak a kormánynak, amelyik pénzügyi csőd szélére vezette az országot, és nem tudok róla, hogy bármit is tett volna a baj ellen. Még annyit sem mondott, mint Gyurcsány, hogy történtek hibás lépések. A média igyekszik úgy bemutatni, hogy Fodor az emberjogi vonalat képviseli a pártban, Kóka pedig a gazdasági liberalizmusnak a képviselője. Ez nem így van. Kóka nem képvisel gazdasági liberalizmust. A gazdasági liberalizmus egy elemét, a magántulajdon és vállalkozás szabadságát képviseli, de a gazdasági liberalizmus nem ebből áll.”

Béki Gabriella országgyűlési képviselő:
„Az SZDSZ eltért az eredeti elveitől, a szabadságtól és a szolidaritástól, a mindennapok során, a pragmatikus döntéseknél napi taktikai megfontolások vezérelték, így az elvek rendre háttérbe szorultak. Az elmúlt évek következetlen politizálásán Fodor Gábor tudna változtatni. Ő a minden döntésben megjelenő liberalizmust képviseli, amit mostanában hiányolok.”


Fotó: Vörös Szilárd

Kókisták

Eörsi Mátyás, az SZDSZ európai parlamenti képviselője:
„A kampány megindulása óta azt néztem, hogy kit tartok fejlődőképesebbnek. Ezen azt értem, hogy Fodor Gábor kiválóan ért az emberek szívéhez, a rendszerváltáskor megfogalmazott és csak részben teljesült ideákat nagyon jól fogalmazza meg. Ugyanakkor rendkívül fontos az, hogy a párt következő vezetője egy nagyon világos, a többi párttól elkülönülő gazdaságpolitikát is képes legyen felvázolni. Ebből a szempontból Kóka János a jobb jelölt.
És abból a szempontból is, hogy jobban tud az SZDSZ lelkéhez közel álló témákat artikulálni. Amikor az ország jövőképességéről beszél, rendre ostorozza a mindig másokat okoló, önsorsrontó, rossz hangulatú, magyarságunkat állandó kudarcként megélő gondolkodásmódot, amin sürgősen változtatnunk kell, hogy több önbizalommal tekintsünk a jövőbe. Nagyon sok fiatal várja ezt a hangot.
Nem aggódom Kóka János emberi jogi meggyőződése miatt sem. Úgy fogalmazott, hogy számára az emberi jogok képviselete nem varázsfegyver, hanem a liberális politikának a minimuma.”

Vágvölgyi B. András író, újságíró:
„Folyamatos probléma a párt önálló arculatának megőrzése, a koalíciós partnerrel való együttműködés, öszszefonódás vagy a távolságtartás kényes egyensúlyának eltalálása. Mivel az SZDSZ még mindig a parlamentbe való jutás határán táncol, a kormány népszerűsége pedig nagyot zuhant, elengedhetetlen, hogy valamilyen módon megújuljon a párt. Azt a fajta hitet, energiát kell visszahozni, amely a rendszerváltás idején jellemezte a szabaddemokratákat. Kóka János egy dinamikus ember, kimondottan tanulékony, fiatalos szemlélettel, ami meggyőzött, hogy vele van jövője a pártnak. Határozottan azt gondolom, hogy az ő együttműködésükre van szükség, és nem arra, hogy szétforgácsolódjanak az SZDSZ erői.”

Pető Iván országgyűlési képviselő:
„Kóka Jánosnak olyan erényei vannak, melyek az SZDSZ-nek előnyöket hozhatnak. Miközben fiatal kora ellenére sikeres a szónak mindenféle értelmében, nem gondolja magáról azt, hogy egy kész ember, nincs tanulnivalója. Nem elhanyagolható, hogy tud intézményt vezetni, hiszen akár a magánszférában, akár az államigazgatásban bizonyította, hogy szervezeteket kézben tud tartani, képes ezeket irányítani. Kritikaként szokott vele kapcsolatban megfogalmazódni, hogy nem volt ott, mikor az SZDSZ-t alapították, és nem látta az alapító atyákat személyesen. Szerintem azonban ma inkább erény Magyarországon, mintsem hátrány, hogy valaki eleve nem politikusi pályára tette a karrierjét, hanem megismerte az életet.”