Vissza a tartalomjegyzékhez

Zsurkán Mariann
Az áhított díj
Az Oscar és Scorsese

A maffiafilmjeiről ismertté vált Martin Scorsese negyvenéves pályafutás és hat Oscar-jelölés után az idén végre elnyerte a legjobb rendezésért járó aranyszobrocskát; a sikert a Tégla című mozi hozta meg.
A győztes alkotás anyagi szempontból is jól indult: a Jack Nicholson, Leonardo DiCaprio és Matt Damon felvonultatásával készült maffiafilm novemberi premierje 27 millió dolláros hasznot hozott.


Scorsese a gálán hatodik felesége és Leonardo DiCaprio társaságában
Fotó: AP

A Scorsese minden eddigi filmjét felülmúló nézettség a színészi alakítások mellett a sztorinak - a rendőrök közé beépült maffiózó és a maffiába beépült rendőr zűrzavaros útvesztőjének - is köszönhető.
Az olasz-szicíliai gyökerekkel bíró kis Scorsese súlyos asztmája miatt kimaradt a gyerekkori csínytevésekből, így a legtöbb időt moziban töltötte. Szülei egyszerű munkások voltak, New Yorknak a Little Italy nevű, szicíliaiak lakta negyedében nőtt fel. Erős katolikus nevelést kapott, és a gyakori ministrálás papi pályára késztette, de csakhamar rájött, hogy a széles vászon világa közelebb áll hozzá. Film szakon le is diplomázott a New York Universityn. A hetvenes években vágóként kezdett Hollywoodban, majd Roger Corman producer szárnyai alá vette, és elkészítette élete első önéletrajzi ihletésű első nagyjátékfilmjét Ki kopog az ajtómon címmel. Filmjeiben többnyire a szicíliai fíling érezhető: egyedi, önálló stílustechnikát alkalmaz, nosztalgiával gondol vissza a régi gengszterévekre, kaszinók, bűnbandák, antiszociális gazfickók, kapzsiság, árulás, bosszú és gyilkosság, mindez egy merev, múlt századi hierarchikus rendszerbe építve. Többnyire Harvey Keitellel és Robert De Niróval játszatja a főbb szerepeket, de néhány éve DiCaprio is beugrott a képbe az Aviátorban. Rendhagyó módon néhány film erejéig idős szüleit is szerepelteti.
1976-ban Scorsese elkészíti a négy Oscar-jelölést és egy cannes-i Arany Pálmát hozó kultuszfilmjét, a Taxisofőrt. A film öt évvel később is érezteti hatását: arra inspirálja John Hinckley merénylőt, hogy Ronald Reagan amerikai elnökre tüzet nyitva hívja fel magára Jodie Foster színésznő figyelmét.
A New York, New York című, Liza Minellivel készített film szédületes bukása után Scorsese élete mélypontjára érkezett: kokainfüggő lett, második felesége is elvált tőle. Az elvonókúra után úgy gondolta, megtisztult szervezettel belevág évek óta dédelgetett filmjébe, a sokat vitatott és keresztény körökben jogos felháborodást kiváltó Jézus Krisztus utolsó megkísértésébe. 1986-ban került mozikba a blaszfém alkotás - provokatív attakot indítva ezzel az Istent tisztelő emberek és felekezetek ellen. Ezen még a rendező azon megjegyzése sem segített, miszerint „egész életem a filmekből és a vallásból állt. Csak ez számít, semmi más. Igaz, hogy egy lecsúszott katolikus vagyok, de római - és ebből már nincs menekvés”. A katolikus egyház betiltotta a kereszténységet aláaknázó filmet, de a „tiltott gyümölcs mindig édesebb” filozófiája csak a mozipénztáraknak kedvezett. Már a filmbemutatón is rezgett a léc, egy vallási csoport bombát robbantott egy párizsi moziban. A filmet az egyik hazai kereskedelmi csatorna is műsorra tűzte, végül elálltak a sugárzástól.
Talán az sem véletlen, hogy Scorsese nem vállalta el a Schindler listája című film rendezését. Steven Spielberg producerként három rendezőnek ajánlotta fel a lehetőséget, Socersese mellett Roman Polanski és Billy Wilder részére. Scorsese azt mondta, a filmet mindenképp egy zsidó rendezőnek kell elkészítenie.
A filmes sikerek mellett Scorsesé-nek a magánéleti boldogságra is várnia kellett. Eddigi mérlege: öt házasság, négy válás, három gyerek. Jelenleg hatodik feleségével, kislányával és kutyájával él, többnyire New Yorkban.