Hetek XI. évfolyam, 9. szám, 2007. március 02.

„Előbb esik szét az MSZP, mint hogy Orbán Viktor háttérbe szoruljon a Fideszben” - állította vehemensen egy a párt belügyeit és Orbán Viktor habitusát testközelből ismerő ellenzéki országgyűlési képviselő. „Ameddig Orbán a jobboldal vezére, addig az MSZP totálisan összezár Gyurcsány Ferenc mögött” - szól a baloldali replika.

„Megneszelte Gyurcsány, hogy az MSZP-ben szervezkednek ellene, és a szavazáson protest nemeket kaphat, ezért egy huszárvágással elejét vette, hogy szórakozzanak vele” - értékelte lapunknak egy szocialista politikus, miért adhatott a miniszterelnök a hétvégi kongresszuson ultimátumot a szocialista küldötteknek, miszerint csak 75 százalékos támogatottság esetén vállalja a pártelnökséget és folytatja a kormányzást.
A váratlan feltétel pánikot okozott.
A józan gondolkozású politikusok és a küldöttek azonnal felismerték: beláthatatlan következménye lenne egy miniszterelnök-cserének vagy egy kormányválságnak.
Estére megnyugodtak a kedélyek, mivel a pártelnök 89 százalékos támogatottsága „bebetonozta” a miniszterelnök pozícióját is. Másnap, a miniszterelnöki beszéd kissé „letolós” hangnemét nem számítva, már okos húzásnak is tartották Gyurcsány ultimátumát, hiszen elejét vette egy 60 százalékos támogatottság esetén biztosra vehető szervezkedésnek. Ráadásul a fideszes vágyálmokat is szertefoszlatta: nehéz időben az MSZP nem puccsol, hanem összezár.

Az erős emberek és társaik

Az MSZP-ben több befolyásos erőcsoport körvonalait lehet felfedezni. Az egyik Szekeres Imre körül jött létre, aki a megyei pártelnökökkel és a „mezei hadakkal”, azaz vidéki tagsággal ápol jó kapcsolatot. „Imre gyengéje, hogy a fővárosi párt- és sajtóértelmiség valamiért nem teljesen fogadja be” - mondta egy szakértője. A Veszprémből induló politikus a 168 Órában így definiálta szerepét: „Ellensúly vagyok. Pontosabban kiegyensúlyozó tényező. Hát így tartanak engem számon. Valószínűleg szerepe van ebben annak is, hogy közülük való vagyok. Ez nem Fidesz, itt még létezik demokratikus akaratképzés.”
A válasz nem késett, Gyurcsány a kongresszusi beszédében „behúzott” egyet a politikusnak: „Nekünk egymás partnereinek kell lennünk, nem egymás ellensúlyainak.” Talán éppen ezért a kongresszuson Szekeres elnökhelyettesként negyven szavazattal kevesebbet kapott, mint Juhász Ferenc, akit a párt „beljósai” gyengébb jelöltnek tartottak. „Az adja Szekeres erejét, hogy ez a szavazatmennyiség minden időszakban megvan neki. Emellett elpusztíthatatlan: az elmúlt években már mindenki leírta, most pedig odáig jutott, hogy Gyurcsány is támadja, amivel emelte az ázsióját” - szögezte le egy küldött, még mielőtt bárki is ejtette volna a honvédelmi minisztert. Szekeres csapatához sorolják Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési minisztert és Herczog Edit EP-képviselőt, akik mindketten tagjai lettek az MSZP elnökségének.

Gyurcsány Ferenc, Szili Katalin és más szocialista vezetők
Fotó: Vörös Szilárd

Szekerestől sok mindenben eltérő politikát folytat Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter, aki az MSZP legnagyobb platformjának, a Baloldali Tömörülésnek - vagy, ahogy mások becézik: a Baltömésnek - az elnöke. A miniszter jelentős erőfeszítéseket tesz az indulatok csillapítására, kerüli az éles és sértő nyilatkozatokat, inkább kiegyensúlyozó és nem ellensúlyi szerepre törekszik. Többször sikerült szakszervezeti vezetőket lebeszélnie „az egész országot megbénító” sztrájkokról. Kiss Péter nagy népszerűségét jelzi, hogy a legtöbb szavazattal választották alelnökké. A politikus erős partnerekkel, tehát „nagy csapattal” rendelkezik Budapesten, Hevesben, Vasban és Borsodban, emellett a „Baltömés” is tényezőnek tekinthető az MSZP belső életében.
Új jelenség, hogy mintha egyfajta „intézményesült feszültséglevezető” szerepet kezdene betölteni a pártban Lendvai Ildikó frakcióvezető és Horn Gyula volt miniszterelnök. Mindkét politikus szabadabban beszélhet, mint a kormánytagként Gyurcsány beosztottjainak tekinthető miniszterek és államtitkárok. És úgy is tűnik, hogy mindketten tudatosan igyekeznek olykor egészen éles kritikáikkal az MSZP belső folyamataira nyugtatóan hatni. (Lendvai „őrült ötletnek” nevezte Gyurcsány 75 százalékos ultimátumát, Horn szerint a miniszterelnök „nagy mestere a politikának, de nem viszi túlzásba a közösségi munkát”.)
Szili Katalin egykori elnökhelyettes, az egyik legnépszerűbb magyar politikus párton belüli befolyása azonban csökkenni látszik. Ennek egyik oka lehet, hogy a fő támogatójának tudott, legendásan erős baranyai lobbi felbomlott, többek között Toller László pécsi polgármester tragikus balesete miatt. „Próbálja a Kati pozicionálni magát, de hosszú távú stratégia nem látszik a politikájában, bázis most nem építhető mögé, és már csapata sincsen” - fogalmazott egy a személyét jól ismerő szocialista tanácsadó, aki szerint a házelnök hibát követett el, amikor a közelmúltban lecserélte stábjának több, korábban meghatározó tagját.
Szili Katalin egyébként a kongresszus előtti napra időzítve a Népszavában írt egy publicisztikát, mely szerint nem neoliberális kormányzásra van szükség, és tudomásul kell venni, hogy a párt van a koalícióban, és nem a kormány a pártban, valamint fel kell vállalni a kormányzás politikai kontrollját.
A miniszterelnök kongresszusi beszédében neki címezhette, hogy „kongresszust nem azért tartunk, mert itt jó szerepelni. Nem azért tartunk, mert kötelező. Nekünk itt kell eldönteni a politikát, nem újságcikkekben.” Lendvai Ildikó pedig mindezt megfejelte azzal a csípős megjegyzésével, hogy a Szili Katalin által javasolt út egy modernebb államszocializmus, amely zsákutca, habár Latin-Amerikában van rá példa, ilyen Hugo Chavez Venezuelája.

Hogyan lehet vízen járni?

Mint írtuk, a „gyurcsányisták” szerint a miniszterelnök pozíciója megrendíthetetlennek tűnik, de ettől függetlenül nem lehet konfliktusmentes időszakra számítani. Gyurcsány hibájának tartják, hogy nem száz százalékos a teljesítménye az úgynevezett „kormányzásmenedzsment” területén. Magyarán többen azt szeretnék, ha a kormányzati döntések előkészítettebbek lennének, nem a miniszterelnök akarna mindent megoldani egy személyben, hanem jobban „terítené” a feladatokat, és több energiát fordítanának a reformok „népi támogatottságának” megszerzésére.

Többek szerint a fenti célok egyik akadálya az, hogy bár a sajtóban Gyurcsány közvetlennek és szívélyesnek látszik, a valóságban bizalmatlan. Emellett a személyzeti politikája sem tűnik tökéletesnek, amit - hozzák fel már-már közhelyesen - az is bizonyít, hogy több bizalmi ember (Szigetvári Viktor, Batiz András) hagyta ott a miniszterelnök közvetlen stábját, és a Miniszterelnöki Hivatalban meglehetősen rossz, „egymásra mutogatós” lett a légkör.
Feszültségforrás lehet Gyurcsány „hullámzó viszonya” a politikustársaihoz. Egyes időszakokban konstruktivitás jellemzi, máskor - mint például a választási győzelem utáni hetekben, a „vízen járós” periódusában - kissé lekezelőnek tűnt a többiekkel.
Lendvai Ildikó frakcióvezető egy interjúban úgy fogalmazott, hogy az elmúlt hónapokban kiderült, Gyurcsány sem tud a vízen járni, ezért az MSZP vezetőinek a feladata, hogy tutajt ácsoljanak számára az átkeléshez. A képes beszédbe csomagolt üzenet egyértelmű: kollektív munkával képzeli el a jövőt. Talán éppen ezért is, Gyurcsány a csapatjáték erősítését ígérte pártelnöki beszédében.
„Újra nyerhet az MSZP 2010-ben, ameddig ilyen populáris és tartalom nélküli politikát folytat a Fidesz, és Orbán ott a főnök. Az emberek ugyanis nem a mai ügyekre fognak gondolni, hanem arra, hogy ki lehet kettejük közül a kormányzóképesebb. Ebben a vitában pedig Gyurcsány könnyen mondhatja; a népszerűségemet kockáztatva mertem változtatni, érdemes rám szavazni” - fogalmazta meg reményeit egy baloldali kampányszakértő.

Mindenki tisztában van azzal, hogy a tábort egyedül Orbán Viktor tudja összetartani
Fotó: Somorjai L.

„Megmosolyogtató, ahogy a baloldali sajtó igyekszik azt terjeszteni, mintha Orbán Viktor meggyengült volna a Fideszben, és Kósától Pokorniig, Ádertől Rogánig már fenik a késeket a pártelnökre. Badarság. Előbb esik szét az MSZP, mintsem Orbán Viktor háttérbe szoruljon a Fideszben” - mondta magabiztosan egy ellenzéki, a párt belügyeit és Orbán Viktor habitusát közelről ismerő országgyűlési képviselő.
A Fidesz - amely mára egy óriási konglomerátummá terebélyesedett - mostani arculatát és belső működési szabályait Orbán Viktornak köszönheti. Korábban Áder Jánosnak volt a legnagyobb befolyása a vidéki pártszervezetre, mert a megyei elnökök az ő irányítása alá tartoztak. Orbán azonban átszervezte a pártot, létrehozta a választókerületi rendszert, melyeknek a vezetőit ő nevezte ki. Majd az ezek fölé ültetett régióigazgatókat is ő nevezte ki. Az „orbánisták” azt állítják: nem Áder szerepének a csökkentése volt a cél, hanem a hatékonyabb működés.
„Marx tételét meghaladta az idő, ma már nem a nagy hal eszi meg a kisebbet, hanem a gyorsabb a lassabbat” - mondogatta állítólag Orbán az átalakítás indokaként a belső egyeztetéseken. Forrásunk szerint ilyen megbeszéléseken a politikus hihetetlen meggyőző erővel képes érvelni. Az eredmény is meggyőző: ma a Fidesz szervezeti irányítása egyedül Orbán kezében fut össze.
Az MSZP-vel ellentétben a Fideszt nem a párton belüli csoportok rivalizálása határozza meg, nem beszélhetünk jelentős csoportokról és platformokról. „Mindenki tisztában van azzal, hogy a tábort egyedül Orbán Viktor képes egybetartani, ő az, aki a legnagyobb támogatói spektrumot képes felölelni.”
Emellett az is a titka, hogy a „belső” népszerűség mellett bejárása van a jobboldali üzleti elithez, amit jelez, hogy képes volt előteremteni a kampányhoz szükséges forrásokat, illetve nemzetközi elismertséggel is rendelkezik. Ez a három (a népszerűség, üzleti kapcsolatok és a nemzetköziség), ami együtt senki másnak nincs meg - magyarázta az Orbán-jelenséget egyik híve.

Esélylatolgatás Pokornitól Áderig

Pokorni Zoltán a politikai centrumban talán népszerűbb, mint Orbán, de személye a 4-8 százaléknyira taksált radikális jobbosok között ellenszenvet vált ki. Emlékezetes, hogy az alelnök örömét fejezte ki, amikor a MIÉP kiesett a parlamentből, és kritikát fogalmazott meg a Magyar Demokratával szemben (többek között a Hetekben). „Gyengéje” továbbá, hogy nincs valódi és mély kapcsolata az üzleti körökhöz.
Rogán Antal, V. kerületi polgármester e tekintetben jobban áll, mivel a kampány során többek között ő is tartotta a kapcsolatot a pénzvilág jobboldali felével. Ráadásul a közgazdász végzettségű fiatal politikus elég jól beszél angolul ahhoz, hogy helyzetbe hozva nemzetközi szinten is elfogadtathassa magát. „Nem hinném, hogy a jobboldalon elfogadnák, hogy Tóni otthagyta a kisgyermekes feleségét. Nálunk ez is számít, nehéz lenne erre a »gikszerre« egy nagy, átfogó népszerűséget felépíteni” - okoskodott azonban forrásunk.
Kövér Lászlóról viszont senki sem tudja elképzelni, hogy bármikor Orbán helyébe akarna lépni. A bázis radikálisabb felében rendkívül népszerű, de sem üzleti, sem nemzetközi kapcsolatok terén nem erős, csak a nemzetbiztonsági vonalon rendelkezik befolyással. Riportalanyaink részben ugyanezt mondták el Áder Jánosról is: „Még ha nem is ért egyet a Fidesz irányvonalával, tisztában van azzal, hogy esélye sincs Orbán örökébe lépni.” Kósa Lajos ugyan népszerű a Fidesz-táborban, de ő sem rendelkezik bejárással az üzleti világba. „Kósából inkább a baloldali sajtó csinál belső ellenzékit” - állította egy fideszes országgyűlési képviselő.
Mindez persze nem azt jelenti, hogy ne lenne belső vita a Fidesz politikai irányvonalát tekintve, és ne bírálnák Orbán Viktort nyilatkozataiért, személyzeti politikájáért. De az elmúlt hetek belső mozgásai azt a küzdelmet jelentették, hogy ki gyakoroljon befolyást Orbán Viktor politikai irányvonalára.
Többen ugyanis azt állítják, hogy a Fidesz hihetetlen népszerűségének nem a párt politikai teljesítménye, hanem az MSZP - mint fogalmaznak - „bénázása” az oka. Ez a helyzet bármikor megváltozhat, ezért változtatni kellene a Fidesz alternatívakerülő irányvonalán. „Sokak ízlésének, így nekem sem megfelelő a kissé balos, olykor túlzottan populáris politizálásunk. A parlamenti kivonulást is abba kellene hagyni, és többet kellene érdemben megszólalni szakpolitikai ügyekben” - mondta forrásunk, aki szerint Schmidt Mária sztorija is erről a dilemmáról szól csupán.
A Terror Háza igazgatónője - aki antikommunizmusa miatt népszerű és szimbolikus szereplője a jobboldalnak - tradicionális polgári jobboldali politikát látna szívesebben a párton belül. Mivel jelentős tőkével és pénzpiaci kapcsolatokkal rendelkezik, egyesek megijedhettek attól, hogy átveheti a szerepüket, ezért írattak róla figyelmeztető cikket a Magyar Nemzetben.
A Hírszerző internetes hírportál egyébként úgy tudja, hogy korrekció várható a Fidesz politikájában és kommunikációjában; Navracsics Tibor frakcióvezető - akit belül is centrista gondolkozású, mérsékelt politikusnak tartanak - kabinetrendszerére ráépülve szóba került egy angolszász mintára létrehozandó árnyékkormány ötlete is. Ezzel egyrészt a Fidesznél színvonalasabb politikát várók igényeit elégíthetnék ki, másrészt az alternatíva felmutatásának jegyében új társadalmi rétegeket nyerhetnének meg, és a párt kormányzóképességét erősítenék a közvéleményben.
Orbán Viktor már több hónapja bejelentette a Fidesz-frakcióban, hogy nem feltétlenül kíván újra miniszterelnök lenni. Az egyik, az említett árnyékkormányhoz kapcsolódó konstrukció szerint „középen is eladható, köztiszteletnek örvendő szakembert” kellene miniszterelnök-jelöltnek állítani, és így a szocialisták nem tudnának Orbán Viktorral mint „a fő gonosszal rémisztgetni”. A pártelnök ettől függetlenül maradna a jobboldal vezetője.
„Szinte lehetetlen, hogy 2010-re az MSZP újra talpra álljon; ráadásul a reformok eredményei, különösen az egészségügyben még nem fognak látszódni. Emellett az önkormányzatok olyan dobbantódeszkát jelentenek a politikusainknak, amivel sokan nem számolnak. Pedig a helyi lapokban ma minden a fideszes polgármesterekről szól. Pénzt, paripát és fegyvert jelent egy ilyen önkormányzati bázis” - foglalta össze jövőbeli győzelmi várakozásainak okát egy fideszes politikus.