Németh Csillag
Giuliani vezet
Esélyesebbek a republikánus jelöltek

Felsorakoznak a republikánus párt jelöltjei is a 2008-as elnökválasztási küzdelemhez. Hasonlóan a demokratákhoz, ezen az oldalon is széles a választék: van köztük teljesen liberális elveket valló konzervatív, mormon vallású vagy olyan személy is, aki megválasztása esetén az Egyesült Államok legidősebb elnöke lehet. A republikánus jelöltek meglepő módon jó eséllyel indulnak: a Gallup legutóbbi felmérése alapján a jelenlegi repertoárból az amerikaiak 65 százaléka Rudy Giuliani volt New York-i polgármestert tartja legalkalmasabbnak (képünkön), őt követi 60 százalékkal az ugyancsak republikánus John McCain arizonai szenátor holtversenyben Hillary Clinton demokrata párti szenátorral.

Fotó: AP

Rudy Giuliani népszerűsége mögött 1994 és 2002 között New York polgármestereként felmutatott kitűnő politikusi teljesítménye és tapasztalata áll. Meghirdette a „zéró tolerancia” elvét, és ezzel sikerült a bűnözést olyan jelentős mértékben visszaszorítania, mely következtében a metropolisz Amerika egyik legbiztonságosabb nagyvárosává vált. Az „Amerika polgármesterének” is nevezett Giuliani a 2001. szeptember 11-ei terrortámadásokat követően került újból reflektorfénybe, ekkor szintén megmutatkozott jó vezetői képessége. 2001-ben ezért a Time magazin az év emberévé választotta. Egyes vélemények szerint azonban hátrányt jelenthet számára, hogy túlságosan kötődik a Republikánus Párthoz és George W. Bush elnökhöz. Giuliani ugyanis támogatta az iraki háborút, sőt Bushnak azt az utóbbi tervét is, hogy további csapatokat küldene Irakba. Emellett kérdéses, hogy a republikánus párt bázisát jelentő konzervatívokat sikerül-e a maga oldalára állítania. Giuliani, aki maga is elvált, nyíltan liberális elveket vall olyan kérdésekben, mint az azonos neműek házassága vagy az abortusz.
A republikánusok másik esélyese John McCain, aki már 2000-ben is versenybe szállt az elnökségi jelölésért, akkor azonban alulmaradt George W. Bushsal szemben. Legfőbb előnyének a szenátusban szerzett tapasztalatát és katonai tájékozottságát tartják. McCain szolgált a vietnami háborúban, mely során nemzeti hőssé vált azzal, hogy öt és fél évet fogságban töltött. Hazatérését követően 1982-ben választották be a képviselőházba, 1986 óta pedig a szenátusban tevékenykedik. A fő kifogásnak vele szemben szintén Bush elnök politikája melletti kiállását hozzák fel. McCaint kritikák érik iraki háborús nézetei miatt, a szenátor ugyanis támogatta az iraki invázió megindítását, viszont „jelentős politikaváltásra sürgette” a Bush-kormányt az elmúlt időszakban. Mások a korát tartják kritikusnak, a szenátor ugyanis hetvenkét éves lesz 2008-ban. McCainnél sem biztos, hogy sikerül a konzervatív keresztényeket megnyernie, mivel azok nincsenek arról meggyőződve, hogy az ő értékrendjüket osztja, miután a 2000-es kampány során „az intolerancia ügynökének” nevezte Jerry Falwellt.
A The Wall Street Journal még Mitt Romney volt massachusettsi kormányzót sorolta az esélyesebb jelöltek közé. A republikánus színekben induló volt kormányzó rendkívül egyszerű üzenettel („Szeretem Amerikát”) jelentette be indulását az elnöki posztért. Beszédében „új amerikai álmot”: innovációt és átalakulást ígért, melyek helyreállítják a bizalmat a kormány felé. A mormon vallású képviselő magát a konzervatív alternatívaként mutatja be. Ellenzői szerint álláspontja olyan kérdésekben, mint az abortusz vagy az azonos neműek házassága, nem egyértelmű, mivel korábban támogatta ezeket. Kérdéses az is, hogy vallása miatt sikerül-e elfogadtatnia magát a republikánus protestáns szavazóbázissal. Felmérések szerint ugyanis az amerikaiak jelentős része nem szavazna mormon vallású jelöltre.