Vizin Balázs
A nyolcadik szentség?
Árpádsávos zászló a templomon

Heteken át egy templomra kitűzött árpádsávos lobogó borzolta a kedélyeket Szentendrén, amely csak egyházi nyomásra került le a homlokzatról. Ez volt az első alkalom, hogy egyházi intézmény tűzte ki az egykori nyilas szimbólumot.

Fotó: Soós R. F.

Fajcsák Tibor plébános semmi kivetnivalót nem talál abban, hogy árpádsávos lobogókkal tűzdelte körbe a parókiát és a templomot. A lelkész nem kívánt az üggyel kapcsolatban lapunknak nyilatkozni, szűkszavúan csak annyit mondott, hogy ha a román kitűzheti a román zászlót, ő mért ne tűzhetné ki a magyar zászlót?
Kertész Péter helyi újságíró nem érti, hogy az ötven történelmi zászló közül a szentendrei pap miért pont ahhoz ragaszkodik, amely alatt ezrével deportálták és mészárolták le a zsidókat a nyilasok, és amely a mostani viszonyok között nyílt politikai állásfoglalást tükröz. A Pulitzer-díjas publicista szerint helytörténeti okok miatt is körültekintőbben kellene az árpádsávos zászlóhoz viszonyulni: „1936-ban Szálasi, a későbbi népvezér itt kezdte meg politikai pályafutását a 32-es baka nevű fogadóban; ’39-ben az első nyilas képviselőt, a Horthy által kétszer kitüntetett Vitéz Cófalvi Csia Sándor Józsefet a szentendrei választókörzet juttatta be a parlamentbe azzal az útravalóval, hogy a zsidókérdésre megoldást találjon kollégáival; illetve Radnóti Miklóst is innen hurcolták el, aki naplójában feljegyzi, hogy az úri népség tapsolt a bevagonírozásukkor.”
A vasárnapi mise előtt az egyik hívő megjegyzi: „Ha az amerikai viheti az amerikai zászlót, én is vihetem a magyar zászlót”, majd hozzáteszi, hogy „bent, Isten házában is van egy szép magyar hímzett zászló”.
A szentendrei zászlóvitával kapcsolatban megkerestük az Esztergom-Budapest főegyházmegyei püspöki titkárságot is, ahol közölték: Erdő Péter külföldön tartózkodik, így nem tud nyilatkozni lapunknak. A bíboros úr megszólalása annál is fontosabb lenne, mivel a Mazsihisz-től idén kapott Magyarországi Zsidókért díjat.