Hetek XI. évfolyam, 7. szám, 2007. február 16.

Takarékossági okokból drasztikus szakközépiskola-összevonásokat hajt végre a fővárosi önkormányzat. Ha a közgyűlés március 1-jén megszavazza a tervezetet, szeptembertől 20 budapesti szakközépiskola szűnhet meg, ami akár 1000 pedagógus elbocsátásával járhat, és 8 ezer diákot érint. Becslések szerint az intézkedés egymilliárdos megtakarítást jelenthet idén a Városháza számára. A szakszervezetek a tervezet visszavonását követelik.

Lapunk által megkérdezett pedagógusok elsietettnek és tévesnek tartják a főváros iskola-összevonásokkal kapcsolatos tervezetét mondván: nagy múltú, teljes kihasználtsággal működő belvárosi szakközépiskolákat akarnak most egy tollvonással megszüntetni, illetve - sokszor kisebb kihasználtsággal működő - jogutód intézményekbe beolvasztani. A főváros Oktatási és Ifjúságpolitikai Bizottságának sajtófelelőse, Hajdu Katalin kérdésünkre elmondta: az iskolák által évente leadott adatok alapján állították össze a tervezetet, a lemorzsolódást és a kompetenciamérési eredményeket is figyelembe véve. Az érintettek szerint viszont látatlanban, puszta statisztikák alapján lehetetlen valós teljesítményekről képet alkotni, ráadásul nem készült minden intézményre vonatkozó összehasonlítás és hatástanulmány sem.
„Ha elfogadják a javaslatot, akkor a 96 százalékos kihasználtsággal működő, csaknem fél évszázada egészségügyi képzést folytató intézményünket átköltöztetik a (kisebb!) jogutód iskolába - mondja Éltető Ágnes, a Batthyány-Strattmann László Szak-képző Iskola és Gimnázium igazgatóhelyettese, aki a bejelentés módját és időzítését egyaránt sérelmezi. - Az összevonások híre épp a középiskolai felvételik idejére esik, a bizonytalanság miatt többen kiiratkoztak az iskolából, és előfordulhat, hogy megcsappan a jelentkezők száma is. A tervekről először a médiából szereztünk tudomást, az Oktatási Bizottság illetékesei csak a tiltakozások után jöttek ki testközelből megszemlélni az iskolákat. Kétségtelen, hogy racionalizálni kell a közoktatási rendszert, de nem így.”
Tudvalevő, hogy a fővárosi önkormányzat tavaly októbertől decemberig működésképtelen volt a koalíciós frakcióharcok miatt: Demszky Gábor főpolgármester nem fogadta el helyettesének az MSZP jelöltjét, Gy. Németh Erzsébetet. Sokan ennek tudják be, hogy az iskolák nem kaptak felkészülési időt, csak a legutolsó pillanatban értesültek arról, mi vár rájuk. Az oktatási szakbizottság január 17-én állt fel, s rohamléptékben kidolgozta, majd az érintett iskolaigazgatóknak és a médiának „megsúgta” a bezárásra ítélt iskolák körét és leendő sorsát. A hivatalos verziót csak február 9-én kapták meg véleményezésre az érintett iskolaigazgatók. Kérdésünkre, hogy a várható észrevételek befolyásolhatják-e a főváros döntését, Hajdu Katalin nem adott érdemi választ.
Az oktatásügyért felelős főpolgármester-helyettes hiányában az oktatási ügyosztály vezetője kapott felhatalmazást Demszkytől a döntés előkészítésére és végrehajtására.
„Az iskola-összevonásokkal kapcsolatos eljárás jogilag nem kifogásolható - mondta el kérdésünkre Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke -, de a valóságban igen nagy hátrányt szenved az oktatásügy helyzete amiatt, hogy nincs kinevezett politikai felelőse a szakterületnek. Úgy tűnik, kapkodva, érthetetlen logika szerint akarnak a fejünk fölött dönteni, elmélyítve a krízishelyzetet a közoktatásban. Teljességgel elutasítjuk az önkormányzat azon érvét, miszerint a gyerekek szakmát, nem pedig iskolát választanak, és hogy az érintett diákok tavasszal úgyis módosíthatják a jelentkezésüket.” A két, különböző politikai platformon álló pedagógus szakszervezet, a PDSZ és a PSZ eddig példátlan módon, egymással összefogva tiltakozik az összevonások ellen. Ellenzéki oldalról önkormányzati ingatlanbizniszt sejtenek az intézmény-összevonások hátterében, de - legalábbis a tervezet szerint - az iskolaépületek többségét a főváros nem kívánja értékesíteni, sőt mi több: továbbra is oktatási célra akarja azokat használni.
A fővárosi önkormányzat kettős szempontot érvényesít a szakközépiskolák összevonásával: a két éve zajló szakképzési reformot a központi megszorító intézkedések hatására felgyorsítja. A profiltisztításnak köszönhetően az alap- és szakképzést elválasztják a gimnáziumi oktatástól. A jelenleg szétaprózott, vegyes profilú és Hajdu szerint 13 ezres gyerekhiánnyal küzdő fővárosi szakképzést tucatnyi, egyenként legalább ezer főt oktató centrumban, úgynevezett Területi Integrált Szakképző Központban (TISZK) egységesítik. A gimnáziumi osztályokat más gimnáziumokba olvasztják. Ilyen átalakítás egyes nyugat-európai országokban is végbement, és ez az uniós támogatások alapfeltétele.
Ám a TISZK-ek közül még csak kettő létezik Budapesten. Hajdu Katalin szerint amiatt is végre kell hajtani az összevonásokat szeptemberig, mert a főváros „feleslegesen tart fenn egyes intézményeket, és aránytalanul nagy a bérköltség”. A gyors összevonások oka tehát igazából a pénzszűke. Február elején Demszky Gábor kifejtette: bár a főváros az állami büdzsé legnagyobb személyi jövedelemadó-befizetője, és Budapesten kiemelkedő az egy főre eső GDP, idén a befizetés kevesebb, mint 8 százalékát kapja vissza a korábbi 10 százalék helyett, így 12,5 milliárd forinttal kevesebb jut a főváros működtetésére. A Gazdaságkutató Intézet kimutatása szerint 2010-ig a megszorítások egyik legnagyobb kárvallottja az oktatás lesz: az ágazat évi 5 milliárdos elvonással számolhat.