Hetek-összeállítás
Atomzsarolás
Észak-Korea 300 millió dollárért feladja atomprogramját

Észak-Korea bejelentette, hogy hajlandó leállítani atomprogramját. Az ország legnagyobb atomreaktorának leállításáért cserébe Phenjan jelentős energetikai segélyt kap a Pekingben aláírt megállapodás értelmében. John Bolton volt amerikai ENSZ-nagykövet szerint a megállapodás „rossz jelzést” ad az atombomba megszerzésére törekvő országoknak: azt üzeni, hogy ha kellő ideig el tudják húzni a tárgyalásokat, a végén még „jutalmat” is kapnak.

Fotó: AP

Észak-Korea kötelezettséget vállalt arra, hogy megkezdi nukleáris berendezéseinek, többek között legnagyobb atomreaktorának leállítását - jelentette be Vu Davei kínai küldött, miután az Észak- és Dél-Korea, Kína, az Egyesült Államok, Japán és Oroszország alkotta „hatosfogatnak” sikerült megállapodnia arról, hogy Phenjan feladja atomprogramját.
A lépésért cserébe Észak-Korea egymillió tonna olajat vagy ennek megfelelő értékű egyéb energetikai segélyt kap. A Phenjantól mintegy száz kilométerre északra található yongbyoni reaktor leállítására hatvan napja van Észak-Koreának, ha ez megtörténik, 50 ezer tonna olaj „üti a markát”. A maradék 950 ezer tonnát akkor fogja megkapni, mihelyt a reaktort teljes mértékben hatástalanították. Ezt a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségnek (IAEA) kell majd igazolnia. Ez azt is jelenti, hogy Észak-Korea visszaengedi az ügynökség szakértőit a félszigetre, akiket még a 2002-es diplomáciai válság során utasított ki az országból. Emlékezetes, hogy 2002-ben Georges W. Bush amerikai elnök a „gonosz tengelyét” képező országok közé sorolta Észak-Koreát, amelyet azzal vádolt, hogy Iránnal és Irakkal együtt a nemzetközi terroristahálózatokat támogatja. Még ugyanebben az évben Washington leállította az Észak-Koreába irányuló üzemanyag-szállítmányokat, mivel időközben Phenjan bejelentette, hogy atomfegyver kifejlesztésén dolgozik.
Az összesen mintegy 300 millió dollár értékű megállapodás enyhülést hozhat Washington és Phenjan viszonyában, ugyanis az Egyesült Államok a maga részéről kötelezettséget vállalt arra, hogy a következő két hónap során leveszi Észak-Koreát a terrorizmust támogató országok listájáról, és feloldja az ellene életbe léptetett kereskedelmi szankciókat, amennyiben Phenjan betartja ígéretét, és leállítja, majd teljesen hatástalanítja az atomreaktort.
John Bolton volt amerikai ENSZ-nagykövet szerint azonban a megállapodás „rossz jelzést” ad az atombomba megszerzésére törekvő országoknak, ugyanis arra bátorítja őket, hogy ha kellő ideig el tudják húzni a tárgyalásokat, akkor ezért a végén még „jutalmat” is kapnak. „Ez pedig nagyon gyengének tünteti fel az Egyesült Államokat éppen akkor, amikor erősnek kellene látszania az iraki helyzet és az Iránnal fennálló konfliktus rendezése érdekében.
Ezzel szemben Christopher Hill amerikai tárgyalófél úgy véli, hogy a megállapodás nem az Egyesült Államok és Észak-Korea között létrejött kétoldalú megállapodás, hanem egy többoldalú egyezmény, amelyben Phenjan nemcsak Washingtonnak tett ígéretet, hanem valamennyi szomszédjának is.
A megállapodás azonban nem szól arról, hogy mi történik a már felhalmozott atomfegyverekkel. Jelentések szerint ugyanis Észak-Korea legalább tizenkét atombombával rendelkezik, tavaly októberben pedig végrehajtotta első nukleáris robbantását.