Vissza a tartalomjegyzékhez


Átalakuló kereszténység

„Két dolog lepett meg bennünket: az, hogy a pünkösdi hitgyakorlatokat milyen mértékben vették át a nem pünkösdi egyházak; és hogy a pünkösdiek mennyire részt kívánnak venni a politikában” - a 2006 őszén készített Szellem és hatalom című felmérés eredményeiről John Green, a Pew Forum on Religion & Public Life kutatásvezetője válaszolt a Hetek kérdéseire.

Világszerte egyre növekszik a vallások befolyása. Miért pont a pünkösdi-karizmatikus irányzatot választották kutatásuk tárgyául?
- A pünkösdi-karizmatikus mozgalom a világ egyik leggyorsabban és legna-gyobb mértékben növekvő vallási csoportja. Egyes becslések szerint a világ kétmilliárd keresztényének egynegyedét teszik ki. Tehát ez a mozgalom meghatározó lehet a vallás közéleti szerepének megerősítésében.
Mi alapján választották ki a felmérésben szereplő tíz országot?
- Azokat az országokat szerettük volna vizsgálni, ahol az úgynevezett megújulási (vagyis a pünkösdi és a karizmatikus) egyházak növekedése jelentős. Különösen szerettünk volna képet kapni arról, ami Afrika, Ázsia és Latin-Amerika régióiban zajlik, mivel a kereszténység demográfiai központja ezek felé a térségek felé tolódik.
Miért hagyták ki Európát?
- A rendelkezésünkre álló bizonyítékok alapján megállapítható, hogy a pünkösdi-karizmatikus mozgalom a legtöbb európai országban még nem jelentős tényező, bár a déli országokból egyre több missziós tevékenységről lehet hallani. Jelenleg Európa a legkevésbé vallásos kontinens, ahol a szekularizáció a domináns tendencia.
Mi okozta a legnagyobb meg-lepetést a közvélemény-kutatás eredményeiben?
- Két dolog lepett meg bennünket: az, hogy a pünkösdi hitgyakorlatokat milyen mértékben vették át a nem pünkösdi egyházak; és hogy a pünkösdiek mennyire részt kívánnak venni a politikában. Korábban ők nem igazán foglalkoztak a politikával.
A felmérésük címe: Szellem és hatalom. Mire utal ez?
- A cím a karizmatikus-pünkösdi mozgalom két fontos tulajdonságát tükrözi: a Szent Szellem erőteljes megtapasztalását és egy olyan személyes hatalmat, amelyet ezek a megtapasztalások adnak a hívőknek.
Milyen konfliktusokkal járhat a kereszténység gyors terjedése?
- Lehetséges, hogy a pünkösdi-karizmatikus mozgalom evangelizálása révén mélyülni fog a konfliktus az afrikai kereszténység és az iszlám között. Mindkét vallás az afrikai animistákat próbálja áttéríteni, de most már elértek egy olyan pontra, ahol viszonylag kevés animista maradt. Így ezek a terjeszkedő vallások egyre valószínűbb, hogy kapcsolatba - és konfliktusba - fognak kerülni egymással.
A pünkösdiek és a karizmatikusok gyakorolhatnak majd valamilyen hatást a tradicionális egyházakra?
- Mint említettem, a pünkösdi gyakorlat már most nagy hatással van a tradicionális egyházakra a különféle karizmatikus mozgalmakon keresztül. Például a pünkösdieknek köszönhető, hogy más gyülekezetekben is megváltozott a dicséret formája, és hogy megerősödtek a tradicionális hitvallások és gyakorlatok. A kereszténység az úgynevezett „globális délen” egyre inkább pünkösdi jelleget ölt: a megújulási mozgalmak híveinek száma egyre inkább kezdi meghaladni a többiekét. A pünkösdi és karizmatikus mozgalmak vonzóak a modernizációt és az ezzel együttjáró folyamatokat, például a városokba költözést átélők számára.
A megújulási egyházak hogyan tudják formálni a körülöttük lévő társadalmat?
- Ez a mozgalom minden kétséget kizáróan át tudja formálni a társadalmat, különösen, ha olyan ütemben növekszik tovább, mint az elmúlt 30-40 évben. A megújulási hívek nagyon is tradicionális elveket vallanak például a szexualitás terén, így valószínűleg inkább a konzervatív kormányzatokat támogatják. De szorgalmazzák a szegények körülményeinek javítását is, tehát a gazdaságilag liberális politikákra is nyitottak. Ugyanakkor nem különböznek minden tekintetben a nem megújulási egyházaktól. Hatásuk attól függ, hogy mennyien lesznek, és hogy milyen kérdésekben képviselnek majd markánsan sajátos nézeteket.