A Jobbik Magyarországért Mozgalom megemlékezést tartott Vitéz Nagybányai
Horthy Miklós halálának 50. évfordulója alkalmából. Ünnepségük nem titkolt célja
a meg nem értett kormányzó negatív történelmi megítélésének megváltoztatása.
Ebből az alkalomból még lovasfelvonulást is tartottak, utalva a kormányzó
budapesti bevonulására és az ott mondott beszédére.
Horthy és Hitler
Horthy Miklós sikeres katona volt, több eredményes hadjáratot vezetett a
Monarchiával ellenséges viszonyban álló olasz haditengerészet létesítményei
ellen. Hírnevét azonban mégsem hősies magatartásával, hanem a tengerészettől a
szárazföldi hadsereghez tartó útjával alapozta meg. A Tanácsköztársaság
összeomlása után ugyanis ő volt az egyetlen jelentős fegyveres erő parancsnoka.
A Dunántúlon katonai igazgatást vezetett be, ahol a körzetparancsnokok
teljhatalommal bírtak. Kemény cenzúrát alkalmaztak, ellehetetlenítették a
polgári igazgatás kiépítésére irányuló törekvéseket is. Ekkor zajlott a Prónay
Pál, Ostenburg-Moravek Gyula és Héjjas Iván nevével fémjelzett terrorhadjárat,
melyet a történelem „fehérterror” néven őrzött meg az emlékezetében. A
Fővezérség az akciókat népítéletnek vagy egyéni kilengésnek titulálta.
Körülbelül ezerötszáz embert akasztottak fel, vertek agyon vagy küldtek halálba
a legváltozatosabb kínzások után. A fehérterror bűncselekményei a budapesti
bevonulás után is folytatódtak. Horthy pribékjei kereskedőket fosztogattak, a
nyílt utcáról hurcoltak el embereket, akiket a különítmények szállásain
kínoztak, sok esetben meg is gyilkoltak. Többször került sor pogromokra is.
Horthy emlékirataiban elismerte a bűntettek megtörténtét, ám létjogosultságukat
nem vonta kétségbe: „A földre szabadult poklot még senki sem csendesítette le
azzal, hogy angyalszárnyakkal legyezgette” - írta portugáliai emigrációjában.