Hetek XI. évfolyam, 6. szám, 2007. február 09.

Állítólag ötezer levelet küldött ki roma önkormányzati képviselőknek Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) vezetője, amelyben a Jobbik Magyarországért Mozgalom elleni védekezésre buzdít. A romáknak van miért aggódniuk: „Magyarország egyes - romák által sűrűbben lakott - régióiban mára kezelhetetlenné vált az etnikai jellegű bűnözés, az alulképzett vagy semminemű szakképesítéssel nem rendelkező, írni-olvasni sem tudó etnomassza potenciális veszélyforrás egy fejlődni, épülni akaró társadalomra” - állítja a Jobbik „cigánybűnözéssel” foglalkozó honlapja.

A szélsőségesen jobboldali párt az olaszliszkai lincselést követően - mint ismert, Szögi Lajos tanárt a feldühödött cigányok agyonverték, miután úgy tűnt, hogy autójával elsodort egy roma kislányt - igyekszik minél szélesebb nyilvánosság előtt hirdetni: Magyarország legsúlyosabb problémája az úgynevezett cigánybűnözés. Külön honlapot szenteltek a témának, amelyen a romák által elkövetett bűncselekmények hírei mellett többek között arról is tájékozódhatunk, hogy a cigányok milyen fegyvereket használnak előszeretettel. „A kés elengedhetetlen társa, hű pajtása a bűnöző romának, a kilós aranynyaklánc és a szotyolászacskó mellett személyi vagyontárgy. Ragaszkodik hozzá. Olyannyira, hogy áldozatából rendre kihúzza” - írják. A téma ilyen jellegű megközelítése nem tudni, mennyit használ a két fél közötti kapcsolatnak, mindenesetre Bíber József, a Jobbik alelnöke hangsúlyozza: ők a párbeszéd hívei. Mint a Heteknek kifejtette, több kutatásból is kiderül, hogy a büntetés-végrehajtási intézetekben a romák „felülreprezentáltak”, és szerinte egyértelmű, hogy vannak olyan bűncselekménytípusok, amelyek a cigánysághoz köthetők, mint például a lincselés, zsebtolvajlás vagy a színesfémlopás. „Ki kell mondani, hogy létezik cigánybűnözés, hiszen a diagnózis felállítása nélkül nem lehet kezelni a betegséget” - válaszolta az alelnök arra a kérdésre, hogy miért foglalkoznak ennyit éppen a romákkal. Hozzátette: miután a probléma a médiában a szőnyeg alá van söpörve, az a veszély fenyeget, hogy a családját, vagyonát féltő törvénytisztelő többség „alulról jövő kezdeményezéssel” fogja megvédeni magát. Márpedig - így Bíber - ezt a Jobbik szeretné elkerülni.
Az alelnök úgy látja, hogy a szociális juttatások, vagy az úgynevezett integrált oktatás (ahol a gyengébb képességű tanulók egy csoportban vannak tehetségesebb társaikkal) - amelyek egyébként, tegyük hozzá, nem faji alapon működnek - felesleges erőlködés a cigányság felemelésére. Szerinte például közmunkához kellene kötni a cigányok szociális segélyhez jutását. „Több száz évük volt a beilleszkedésre. Hogy ez nem sikerült, az nem a mi hibánk” - fogalmazott a Jobbik alelnöke.

Nem biztos, hogy a „cigánykérdés” Magyarország legjelentősebb problémája, azonban a téma megér egy vitát. Ehhez képest a cigányságon belül nincs tolongás a saját etnikumát megvédő „apostol” szerepéért. Az ATV Civil a pályán című műsorában nemrégiben szintén terítékre került a téma, ám sem Kolompár Orbán OCÖ-elnök, sem Horváth Aladár polgárjogi aktivista, sem Farkas Flórián, a Fidesz roma képviselője, a Lungo Drom elnöke nem vállalta a megmérettetést. A fideszes honatya megkeresésünkre elmondta, hogy nem tulajdonít az ügynek különösebb jelentőséget. Szerinte Kolompár Orbán gerjeszti a feszültséget, hogy az országos cigány önkormányzati választásokra készülve egységbe tömörítse táborát. „Ezzel árt viszont legtöbbet a cigányságnak és a politikai békének” - fogalmazott. Arra a felvetésünkre, hogy a „cigánykérdést” nem Kolompár, hanem a Jobbik vetette fel, a képviselő nem reagált, csupán azt kérte, hogy előző mondata szó szerint szerepeljen az újságban. A Farkas és Kolompár közötti feszültség egyébiránt érthető, hiszen a március 4-ére kitűzött roma önkormányzati választás során a Lungo Drom elnöke szeretné „elfoglalni” az OCÖ-t riválisától. Kolompár állítólag ötezer levelet küldött ki roma önkormányzati képviselőknek, amelyben a Jobbik elleni védekezésre buzdít.
A Jobbik szerint ezzel polgárháború szélére sodorja az országot, és nem mellesleg saját rendőrségi ügyeiről akarja elterelni a figyelmet. A levél tartalmáról azonban nem tudtunk információt szerezni, mert az általunk megkérdezett vidéki szervezetek egyike sem kapott a levélből. Kolompár Orbán többszöri megkeresésünkre sem kívánta kifejteni álláspontját.

Legutóbb táncra perdültek az elnökválasztás szünetében Fotó: Somorjai L.

„A »cigánybűnözés« kifejezést a rendőrségnél a hetvenes évektől a rendszerváltásig használták. A romák által elkövetett bűncselekmények külön kezelésének volt ugyan némi gyakorlati haszna, ám összességében olyannyira megbélyegző volt, hogy az akkori rendőrfőkapitány ’90 környékén ünnepélyes keretek között kért bocsánatot a cigányságtól emiatt. Azóta nincs külön nyilvántartás a romák által elkövetett bűncselekményekről, mint ahogy például a rendőrök által elkövetett bűncselekményekről sincs” - mondja Német Zsolt, a Rendőrtiszti Főiskola adjunktusa. Szerinte a büntetés-végrehajtási intézetekben a cigányok azért vannak túlreprezentálva, mert egyrészt nincs akkora érdekérvényesítő képességük - gyakran még a pénzbüntetést sem tudják kifizetni, nemhogy saját ügyvédet fogadjanak -, másrészt pedig közöttük arányosan több a szerencsétlen sorsú, létminimum alatt élő személy. A hátrányos szociológiai-gazdasági háttérrel rendelkezők közül pedig - etnikumtól függetlenül - több a bűnelkövető. „Ha vannak is tipikusan romákhoz köthető elkövetési módok, arról már kevesebben beszélnek, hogy ők szinte soha nem követnek el olyan kegyetlen vagy éppen konspirált bűncselekményeket, mint mondjuk a Prikkel házaspár meggyilkolása, vagy például - gyakran kilátástalan helyzetük ellenére - ők nem randalíroznak Budapest utcáin” - tette hozzá a főiskolai tanár.