Az egyre szaporodó élelmiszerbotrányok láttán két kézenfekvő megoldás
kínálkozik a potenciális fogyasztó számára. Vagy legyint egyet, mondván: „úgysem
tudjuk meg soha, mit etetnek meg velünk”, vagy megpróbál tudatos vásárló-ként
minél alaposabban informálódni ét-rendjének hátteréről, hogy legalább a
nyilvánvaló kockázatokat kiszűrhesse. Írásunk az utóbbiaknak igyekszik segíteni
azzal a nem titkolt szándékkal, hogy az élelmiszeripar trükkjein túl a
„közkinccsé” vált tévképzetekre is rávilágítson.
„Azt a szemetet, amelyet néhányan élelmiszernek neveznek, kisöpörjük az
országból” - adott hangot egyébként jogos felháborodásának Gráf József
földművelésügyi miniszter a decemberi M.E.G.A-ügy kapcsán. Úgy tűnik, hogy
néhány illúzióval szegényebbek lettünk ismét; a szabad kereskedelem megjelenése
nem iktatta ki a csirkefogókat a gazdasági életből, és a határok
átjárhatóságával sem az annyira áhított minőségi termékek kezdtek beáramolni az
országba. Sőt! Az általunk megkérdezett hivatalok vizsgálatai azt mutatják, hogy
élelmiszerbiztonsági és minőségügyi szempontból is sokkal több a probléma a
külföldről származó élelmiszerekkel, mint a hazaiakkal. Igaz, ehhez a negatív
tendenciához a fogyasztói igények is nagyban hozzájárulnak. Például az olcsó
húsárura (virsli, kolbász) akkora a kereslet, hogy húsipari nyesedék és
melléktermékek (például vérkészítmények) behozatalára kényszerülnek a magyar
gyártók.
A rendszerváltás óta tizenhét szervezet őrködik hazánkban a jogszabályok
betartásán. Dolgukat nehezíti, hogy a különböző hatóságok működését eltérő
jogszabályok szabályozzák, mint ahogy arra Péterfalvy Attila adatvédelmi biztos
is felhívta a figyelmet egy múlt heti fogyasztóvédelmi konferencián. Az
adatvédelmi biztos szerint igen aggályos az is, hogy az állat- és
növényegészségügy intézeteinek vizsgálati eredményei, bár közérdekű adatok, nem
ismerhetők meg. A hatóságok által kiderített visszaélések sokszor a jó hírnév és
az üzleti titok megsértése miatt nem kerülhetnek nyilvánosságra. Pedig a
tapasztalatok azt mutatják, hogy a vétkesek nem a pénzbüntetéstől, hanem a
nyilvánosságtól félnek leginkább.
A Hetek is kísérletet tett a fogyasztói jogok érvényesítésére. Ahhoz, hogy az
Országos Élelmiszer-vizsgáló Intézet elárulja, mit is találtak az elmúlt
időszakban ételeinkben, Süth Miklós főállatorvostól kell engedélyt kérni. A
hosszas egyeztetés és beszélgetés után azonban mégis az a benyomása marad az
érdeklődőnek, hogy semmi olyat nem tudott meg, amit eddig is ne tudott volna.
Érthetetlen, miért nem fűződik érdeke a csúcsszerveknek ahhoz, hogy a
nagyközönség a sajtón keresztül ismerje meg a tényeket.