Vissza a tartalomjegyzékhez

Munkatársainktól
Mindenevő nemzedék
Kockázatok és mellékhatások az élelmiszeriparban

Az egyre szaporodó élelmiszerbotrányok láttán két kézenfekvő megoldás kínálkozik a potenciális fogyasztó számára. Vagy legyint egyet, mondván: „úgysem tudjuk meg soha, mit etetnek meg velünk”, vagy megpróbál tudatos vásárló-ként minél alaposabban informálódni ét-rendjének hátteréről, hogy legalább a nyilvánvaló kockázatokat kiszűrhesse. Írásunk az utóbbiaknak igyekszik segíteni azzal a nem titkolt szándékkal, hogy az élelmiszeripar trükkjein túl a „közkinccsé” vált tévképzetekre is rávilágítson.

„Azt a szemetet, amelyet néhányan élelmiszernek neveznek, kisöpörjük az országból” - adott hangot egyébként jogos felháborodásának Gráf József földművelésügyi miniszter a decemberi M.E.G.A-ügy kapcsán. Úgy tűnik, hogy néhány illúzióval szegényebbek lettünk ismét; a szabad kereskedelem megjelenése nem iktatta ki a csirkefogókat a gazdasági életből, és a határok átjárhatóságával sem az annyira áhított minőségi termékek kezdtek beáramolni az országba. Sőt! Az általunk megkérdezett hivatalok vizsgálatai azt mutatják, hogy élelmiszerbiztonsági és minőségügyi szempontból is sokkal több a probléma a külföldről származó élelmiszerekkel, mint a hazaiakkal. Igaz, ehhez a negatív tendenciához a fogyasztói igények is nagyban hozzájárulnak. Például az olcsó húsárura (virsli, kolbász) akkora a kereslet, hogy húsipari nyesedék és melléktermékek (például vérkészítmények) behozatalára kényszerülnek a magyar gyártók.
A rendszerváltás óta tizenhét szervezet őrködik hazánkban a jogszabályok betartásán. Dolgukat nehezíti, hogy a különböző hatóságok működését eltérő jogszabályok szabályozzák, mint ahogy arra Péterfalvy Attila adatvédelmi biztos is felhívta a figyelmet egy múlt heti fogyasztóvédelmi konferencián. Az adatvédelmi biztos szerint igen aggályos az is, hogy az állat- és növényegészségügy intézeteinek vizsgálati eredményei, bár közérdekű adatok, nem ismerhetők meg. A hatóságok által kiderített visszaélések sokszor a jó hírnév és az üzleti titok megsértése miatt nem kerülhetnek nyilvánosságra. Pedig a tapasztalatok azt mutatják, hogy a vétkesek nem a pénzbüntetéstől, hanem a nyilvánosságtól félnek leginkább.
A Hetek is kísérletet tett a fogyasztói jogok érvényesítésére. Ahhoz, hogy az Országos Élelmiszer-vizsgáló Intézet elárulja, mit is találtak az elmúlt időszakban ételeinkben, Süth Miklós főállatorvostól kell engedélyt kérni. A hosszas egyeztetés és beszélgetés után azonban mégis az a benyomása marad az érdeklődőnek, hogy semmi olyat nem tudott meg, amit eddig is ne tudott volna. Érthetetlen, miért nem fűződik érdeke a csúcsszerveknek ahhoz, hogy a nagyközönség a sajtón keresztül ismerje meg a tényeket.