Kovács Klára
Egy nem mindenkitől független jegybankelnök
Járai Zsigmond hat éve az MNB élén

Ellentmondásos ember, ellentmondásos időszakban. Hat évig küzdött a maga módján, miközben politikai és szakmai oldalról egyaránt bírálták. Mérlegen a jegybank éléről március elején távozó Járai Zsigmond teljesítménye.

Fotó: Somorjai László

Járai Zsigmond a Budapesti Értéktőzsde éléről került 1998-ban, az Orbán-Torgyán-kormány indulásakor a pénzügyminisztériumi bársonyszékbe. Nevéhez köthető a 2000-ben „kitalált” kétéves költségvetés, amely - részben már a választásokra készülve - több ponton is fellazította a szigort. Kormányzati támogatással 2001-ben elfoglalta a távozó Surányi György jegybankelnöki székét. Szakmai körök rögtön „feljajdultak”, hiszen Járai miniszterelnöktől függő kormánytagból rövid úton vált a független jegybank elnökévé. Mivel egyszer sem határolta el magát múltjától, a rendkívüli módon átpolitizált magyar közéletben örök támadási felületet jelentett: szinte bármit mondott - akár jogos bírálatot is -, az ellenzék szócsöveként tekintettek rá. Ily módon jegybankelnöksége hat évében állandósult a feszültség a kormánnyal, ami példátlan a rövid magyar demokrácia történetében.
Járai időszakára esett a forint árfolyamsávjának kiszélesítése, a hitelt vesztett költségvetési politikára ráerősítő spekulánsokkal folytatott „harc”, erős árfolyammozgások, a magas kamat, az infláció fokozatos és jelentős csökkenése. Járai nevéhez kötődik a Monetáris Tanács, az irányadó jegybanki kamatot meghatározó testület életre hívása. Az elnök „átszabta” a jegybank szerkezetét, felére csökkentette a főosztá-lyok számát, több száz fővel csökkentette a létszámot......