Amellett, hogy Csányi Sándor Magyarország leggazdagabb embere, egy felmérés
szerint a miniszterelnök után a legbefolyásosabbnak számító közszereplő is. Az
OTP vezéreként nem unatkozott az elmúlt években, hiszen nyolc környékbeli
országban tíz bankot vásárolt meg közel ötszáz milliárd forintért. A nagyra nőtt
bankcsalád új
feladatokat ró a menedzsmentre, ezért a napokban új arculatot és szervezeti
átalakulást hirdettek meg.
Csányi Sándor
Hamarosan Soprontól Moszkváig, Szófiától Rijekáig ugyanazt az OTP-logót
láthatjuk majd az egyes bankfiókokon, amit a napokban mutattak be a bank
vezetői. Az új szlogen: „Megbízunk egymásban”, annak a 11 millió ügyfélnek szól,
akik Közép- és Kelet-Európa-szerte betévednek valamely OTP-bankfiókba. De az
embléma mellett új szervezeti felállást is ígérnek, amit az immár kilenc
országra kiterjedő bankhálózat működtetése kíván meg.
Épül, szépül
Csányi Sándor mert nagyokat álmodni. Mit sem törődve a nyugati pénzügyi
elemzőknek a bank gyors és agresszív terjeszkedése miatt támasztott
aggodalmaival, Szlovákiában, Romániában, Szerbiában, Montenegróban,
Horvátországban, valamint Ukrajnában és Oroszországban közel 2 milliárd eurót,
azaz több mint 500 milliárd forintot költöttek az új bankhálózatokra. Van
közöttük jelentősnek számító, 44 százalékos piaci részesedéssel bíró, mint a
montenegrói Crnagorska Komercijalna Banka, vagy a horvát Nova Banka, amely
Isztria legnagyobb pénzintézete, vagy a bolgár DSK Bank, amely az ország
legjelentősebb bankjának számít. De a kicsiket sem vetették meg az OTP-sek, a
román Robank vagy a szerb Kulska Banka is jó vételnek számít.
Bár a felvásárlást egy időre leállította a bank vezetése, nem zárta ki a
folytatást. Csányi megerősítette, a külföldi leánycégek egyre nagyobb arányban
javítják majd a bankcsoport adózott eredményét: jövőre akár 30 százalékát adják
már az idei 14 százalék után. Az elnök-vezérigazgató szerint a csoport a
következő nyolc évben - piaci tőkeértékét tekintve - a legnagyobb európai bankok
közé kerülhet.
Szárnyal a szektor
Hogy miből telik az OTP-nek ilyen grandiózus vásárlásokra? Nos, az elmúlt
évek hatalmas banki felfutásából jócskán kivette a részét a legnagyobb hazai
bank. Mind hitelállománya, mind vagyona az egyik lejövedelmezőbb hazai
vállalattá emelte, sőt a régió hetedik legnagyobb bankjává nőtte ki magát.
Csupán ha a 2005-ös év eredményeit nézzük: 158 milliárd adózott nyereséget
könyvelt el, saját tőkéje 114 milliárddal gyarapodott egyetlen év alatt, ami 26
százalékos növekedést jelent. A hitelekből 341 milliárdos kamatbevétele
származott, 100 milliárddal több, mint egy évvel korábban. Szorgalmasan
dolgoztak a bank hitelkihelyezői is, mivel 27 százalékkal több hitelt
folyósítottak, az ügyfelek pedig 18 százalékkal több betétet helyeztek el, mint
egy évvel korábban. Így nem véletlen, hogy a bank mérlegfőösszege 25 százalékkal
hízott egyetlen év alatt. A dinamikus növekedés tavaly is folytatódott, egyetlen
negyedév alatt közel 54 milliárdos adózott eredményt ért el a bank, amely
meglepte az elemzőket is.
Az OTP igen bőkezű a befektetői felé, nyereségéből 55 milliárdos osztalékot
fizetett ki. A dinamikus növekedést a szaksajtó is díjazza: a Financial Times
hatodjára választotta meg az év bankjának az OTP-t, és a Mastercard is
ugyanezzel a titulussal illette.
Az agy
De nemcsak a befektetőknek, hanem a felsővezetőknek is megéri az OTP-re
tenni. Csányi Sándor - becslések szerint - 90 milliárd forintos magánvagyonnal
bír. 2002 óta hatszorosára - az előző évben csupán 40 milliárddal - nőtt a
vagyona. De nemcsak az elnök-vezérigazgató lett milliárdos a bank kötelékeiben,
hanem több kollégája is követte példáját, igaz szolidabb mértékben. Az
átalakulással egyidőben távozó „erős ember”, Spéder Zoltán (13 milliárd), Wolf
László (6), Lantos Csaba (4), illetve Braun Péter (6) mind milliárdosok lettek.
Ők öten, főnökükkel együtt mintegy 120 milliárddal lettek gazdagabbak az OTP
tőzsdei remekelésének köszönhetően. Együttes vagyonuk hozzávetőlegesen csupán
néhány milliárddal kevesebb, mint amennyi illetékbevételt tervezett 2007-re a
kormány!
A birodalom
A leggazdagabb magyar a munkahelyén vált milliárdossá. Egy korábbi
intézkedése révén ugyanis lehetővé vált, hogy a dolgozók is vásároljanak a cég
részvényeiből, s amint láthatjuk, számos felsővezetővel együtt igencsak
bevásárolt. Csányi vagyonának nagy része tehát ebből a lehetőségből, illetve a
bank kétségtelenül jól teljesítő tőzsdei szerepléséből jött össze.
Az elmúlt években Csányi újabb álmait kezdte megvalósítani: vagyonának nagy
részét a termelő szférába helyezte át. Ma övé a hazai tejipar legnagyobb
vállalkozása a Sole-Mizo Zrt., illetve a Délhús Rt. és a Pick szalámigyár
házasságából létrejött legnagyobb hazai húsipari cég, melyeken keresztül
egyenként a piac egyharmadát birtokolja. Becslések szerint Csányi
agrárérdekeltségeinek éves árbevétele eléri a 120-130 milliárd forintot. Ebbe
beletartozik még a Dalmand Rt. (a Fidesz-kormány által privatizált 12
agrárgazdaság egyike), és a 340 hektáron termelő villányi Csányi Pincészet is.
Kell a reklám
Ám a banki, illetve a tej- és húsipari dominancia nem egyedüli a bankvezér
birodalmában, más, ezektől merőben más ágazatok is vonzónak bizonyultak számára:
Csányi vezető pozíciót vásárolt ugyanis a reklámpiac területén is. A köztéri
reklámhordozók piacán vezetőnek számító, a bankár érdekkörébe tartozó
Multireklám Köztéri Médiaügynökség Zrt. megvásárolta a főként közlekedési
vállalatok járművein több ezer felületet értékesítő Promoteam Médiahasznosító
Kft.-t. Így kibővült a paletta: óriásplakátok után telefonfülkékre,
metróperonokra, tűzfalakra, taxikra, járművekre elhelyezhető reklámok előtt is
megnyíltak az utak. Hogy teljes legyen a kép, felvásárolta a Romániában harmadik
legnagyobbnak számító Efect Media Kft. 75 százalékát, és a Delfi Reklám Kft. 20
százalékát, amely Kelet-Európában 20 százalékos piaci részesedéssel bír a
neonreklámok piacán.
Az utolsó töltényig
Csányi figyelmét nem kerülte el a telekommunikáció sem: tulajdonrészt
vásárolt az Atlas Telecom Internationalban, amely Romániában kíván olcsó
telefonálási lehetőséggel piacot szerezni.
A tejtől és a reklámtól igencsak messze eső területen is otthon van a bankvezér,
mivel 75 százalékban tulajdonosa a Magyar lőszergyártó Rt.-nek. Hogy kerül a
csizma az asztalra? Nos, talán a piaci elsőbbség miatt: a lőszergyártó ugyanis
Magyarországon az egyetlen, amely központi gyújtású töltényeket gyárt. A
termékek így nem véletlenül 60-100 százalékban uralják a hazai piacot. Fix
vásárlónak számít a Honvédelmi és a Belügyminisztérium, de kiterjedt piacokra
leltek Kelet-Európában, Németországban, Olaszországban, sőt az USA-ban is.
Csányi tavaly belépett az ingatlanpiac „szentélyébe” is. Nathaniel Rothschilddal
közösen 25 százalékos részesedést szerzett a Demján Sándor nevével fémjelzett
TriGránit Rt.-ben. Térségünk egyik legnagyobb ingatlanfejlesztő cége számos
megaprojektet futtat, jelenleg Kolozsváron, Bukarestben plázákat épít, de ennél
távolabbra is „merészkednek”. Az egykori börtönszigeten, a manapság luxus
üdülőhelynek számító Seychelle-szigeteken 40 millió eurós költségű, hatcsillagos
luxusszállodát épít a TriGránit.