Vissza a tartalomjegyzékhez

Somorjai László
Adatüzlet

A magunkról közzétett adatok mennyiségével arányosan növekszik annak a veszélye, hogy olyan személyiségprofil készüljön rólunk, amely az ember lényegéről leszakadva „önálló életet” kezd el élni. Az adataink védelmére megalkotott törvény közel egy évtizede létezik, mégis sokszor csak a „becsületszó” az egyetlen garanciája annak, hogy nem élnek vissza a rólunk megszerzett információkkal.

Mennyi a jövedelme? Milyen újságokat olvas, milyen televíziós csatornákat néz? Mely szervezetnek szokott adakozni, mikor, kivel, hova megy nyaralni? Ilyen és ehhez hasonló kérdések tömkelege található abban a nyolc oldalas kérdőívben, amelyet 3,6 millió háztartásba juttatott el a Magyar Posta. A 100 millió forintos nagyságrendű projekt célja egy olyan adatbázis felépítése, amelyet közvetlen üzletszerzés - a direkt marketing (DM) - céljaira tudnak majd felhasználni. Nagy részletességgel tudakolják szokásainkat akkor is, ha kedvezményes vásárlásra jogosító szupershop kártyát szeretnénk igényelni. Ha a többi kérdés mellett arra is megfelelünk, hogy van-e kutyánk, macskánk, halunk vagy egyéb állatunk, akkor még egy palacsintasütőt is nyerhetünk. A gázártámogatást igénylő, közel egy millió állampolgár pedig - miután megadta adóazonosító számát - azzal is egyet kell hogy értsen, miszerint kérvényét az adóhatóság ellenőrizhesse.
„A Magyar Posta által kibocsátott kérdőívnek célja a közvetlen üzletszerzés. Cégünk olyan adatbázist szeretne felépíteni, melynek segítségével a kérdőívek alapján tudjuk majd elérni a potenciális vásárlókat” - nyilatkozta lapunknak Bognár Bertalan, a Magyar Posta Zrt. marketingvezetője. Tegyük hozzá: milliárdos nagyságrendű üzletről van szó, hiszen csak 2006-ban - még az említett adatbázis hiányában is - 5 milliárd forint árbevételt könyvelhetett el a Magyar Posta DM küldemények előállítása és kézbesítése útján. A marketingvezető hangsúlyozta, hogy a beérkezett információk alapján senkiről nem készítenek személyiségprofilt, viszont elismerte, hogy ennek az elvi lehetősége fennáll. Hozzátehetjük: egy részletekbe menő „önfeltárás” esetén mi sem könnyebb ennél.
„Az, hogy a kérdőív kitöltése önkéntesen, szabad akaratból történik, nem ad felmentést az adatkezelésre vonatkozó szabályok alól. Az ide vonatkozó törvény különbséget tesz a DM és a piackutatás között, és nem engedi meg a kettő közötti átjárást. A posta kérdéseinek egy része pedig piackutatásra is alkalmas” - mondta lapunknak dr. Szabó Máté Dániel adatvédelmi szakértő. Az adatgyűjtésnek meg kell felelnie az úgynevezett célhoz kötöttségi szabályoknak is.
„A modern társadalomban az embereket egyre inkább a róluk begyűjtött információk alapján határozzuk meg. Minél több ismeretet mondunk el valakiről, annál pontosabb személyiségprofil készülhet róla - és ez könnyen visszahat: egyre inkább az lesz ő, amit róla állítunk. A személyiségprofil akár valós, akár nem, meghatároz egy természetes személyt azok számára, akiknél ezek az adatok együtt vannak” - hívta fel a figyelmünket a szakértő a kérdőívek kapcsán. Ráadásul a történelmi tradícióink sem olyanok, hogy az emberek a saját személyiségük árát reálisan értékelnék, és könnyedén kaphatóak arra, hogy egy-egy nyeremény reményében „olcsó üzletekbe” belemenjenek.
A posta 2000-ben is hasonló kampánnyal próbálkozott, sikertelenül: a visszaküldött kérdőívek száma túl kevésnek bizonyult, s a tervbe vett célcsoportot sem sikerült elérni. A kérdőívet nem találta ugyan jogellenesnek az adatvédelmi biztos, de nem javasolta annak kitöltését. Az adatvédelmi biztos irodájától kapott tájékoztatás szerint akkori álláspontjuk a mostani esetre is érvényes.