Vissza a tartalomjegyzékhez

Gyurácz Ottilia
Megtévesztések sója
Nézettség bármi áron

Állítólag Magyarországon kétfajta ember él: az egyik, aki már szerepelt a kibeszélőshow-ban, a másik, aki még nem. A naponta kétmillió nézőt a képernyő elé ültető tévéműsorokról már az indulásuk idején kiderült, hogy megtévesztéseken, hazugságokon alapulnak, és személyiségi jogokat sértenek. Az ORTT számtalanszor fellépett velük szemben, mégsem változik semmi, sőt a nézettség nőttön-nő. Pedig túlnyomórészt statiszták játsszák szerepüket 10-20 ezer forintokért, s ha elő is fordul, hogy valóságos személyek vesznek részt a műsorban, akkor sem maradhat el, hogy a résztvevők - még elit sztárvendégek is - szó szerint szétordítják a műsort, ami sok esetben fullad botrányba, sárdobálásba. A dolog pikantériája, hogy az érintett műsorvezetők saját magánéletüket féltve óvják a nyilvánosságtól.


Képeink illusztrációk

„Munkanélküli tanárként már egy éve bújtam az álláskereső újságokat, amikor egyik haverom említette nekem ezt a melót. Ő is ennél a kereskedelmi televíziónál állt alkalmazásban, s a feladata az volt, hogy a kibeszélőshow-ba szereplőket keressen” - meséli egy neve elhallgatását kérő szereplőszervező. Tény, hogy a kibeszélőshow-k folyamatosan keresnek műsoraikba témákat, szereplőket, illetve szereplőszervezőket.

Fiktív témák, álszereplők

„Először magam sem hittem el, hogy ezeknek a műsoroknak a túlnyomó része nem valóságos sztorikról szól. És hogy én legyek az a személy, aki fölhajtja ehhez az álszereplőket, több volt, mint nevetséges. Csak hát üres pénztárcával nem volt sok választásom, így belementem. Mindig megkapjuk a forgatókönyvet előre, és ehhez kell szereplőket találnunk az utcáról. Először mindig a törzshelyeinket keressük fel, kocsmákat, pályaudvarokat, ahol sok vidéki ember is megfordul. De menet közben a BKV-n is össze tudjuk szedni a célszemélyeket. Az emberek ma már sok mindenre képesek pár ezer forintért vagy csupán szórakozásból: sokszor jól szituált emberek vállalnak idiótábbnál idiótább szerepeket. Pedig néha a közönségben ülő statiszta is több pénzt kap. Tudok olyan esetről is, hogy általános iskolákban kerestek leszbikus szerepekre fiatal lányokat. Ilyenkor persze nem a valóságos életkorukat írják ki a tévé képernyőjére. Kétlem, hogy a szüleik egyáltalán tudják-e, hogy olyan műsorban szerepel a lányuk, ahol erőszakosságra vagy akár fajtalankodásra biztatják a szereplőket.”
„De a lelkizős részek is csak nyálas színjátékok - fűzi tovább a férfi. - Szóval kollektív hülyülés az egész. A stáb is lenézi és kiröhögi ezeket a szereplőket, akiknek gyakran még fogsoruk sincs. Habár az előre megírt forgatókönyvet mindig begyakoroltatják velük, de a rögtönzéseket nem lehet elkerülni. És hát ilyenkor becsúszik egy-egy baki. Mivel ezek elég alacsony költségvetésű műsorok, nem nagyon tudunk válogatni.”

Valóságos esetek

„A valós problémáikat ország-világ elé táró emberekkel sem bánnak másként” - állítja az egykori statisztaszervező.
Kinyílik a stúdió ajtaja, és a koordinátorok többórás várakozás után beküldik a gyanútlan áldozatokat a stúdióba, akik csak akkor döbbennek rá, hogy álindokkal csalták be őket. Például sértett barátnők megadnak egy célszemélyt, akit mintegy véletlenül megtalálnak az utcán, és behívnak a stúdióba azzal, hogy beszéljen a szakmájáról. S ehhez képest ott találja a volt barátnőit a nyílt színen, de akkor már nehéz a visszaút. Idő kell hozzá, hogy a mocskolódások és sértegetések alatt rádöbbenjen, valójában mi is a témája a stúdióbeszélgetésnek. Persze ilyenkor a szereplők gyakran egymásnak is esnek, és a tévénézők máris egy izgalmas verekedés szemtanúi lehetnek. Ilyenkor csak az a lényeg, hogy esemény van, kitört a verekedés. Maguk a műsorvezetők igazságosztóként, döntőbíróként lépnek fel. Persze fölmerül a kérdés: Miért nem perelik be tömegesen a sértettek a show-műsorokat? „A műsor producerei elejét veszik az ilyen esetleges komplikációknak - magyarázza a bennfentes. - Miután becsalogattuk őket, aláíratnak velük egy szerződést, amelyben felhívják a figyelmüket arra, hogy az adás közben előfordulhatnak váratlan vagy a szereplőket rosszul érintő történések. Ha viszont a kliens letiltja a szereplést, akkor egymillió forint forgatási költséget kell a tévének fizetnie. Ezért van az, hogy a vendégek szinte soha nem élnek ezzel a lehetőséggel” - véli informátorunk.

Pornószakmáról gyereksávban

A hétköznap délutánonként futó kibeszélőshow-k 2001-től indultak el Magyarországon. Mint azt az ORTT szóvivőjétől megtudtuk, a műsorokkal kapcsolatban az elmúlt években tucatnál is több panasz érkezett hozzájuk, illetve az állampolgári jogok biztosához. A panaszbejelentések nyomán az ORTT hatósági ellenőrzéseket vagy közigazgatási eljárásokat indított - többnyire tartalmi okokból, személyiségi jogok megsértése vagy a tévécsatorna szereplőkkel kötött megállapodása miatt -, amelyek eredményeként többnyire elmarasztaló határozat született, ám érdemi változás a mai napig nem történt. A testület a Mónika-show-ról például megállapította, hogy több adása a kiskorúak személyiségfejlődésére ártalmas részeket tartalmaz, és szellemi-erkölcsi fejlődésüket is károsan befolyásolja. A Mónika-show miatt tavaly két ízben is harmincperces délutáni adásszünet sújtotta az RTL Klub csatornát, míg a Balázs-show miatt kétórás műsorfelfüggesztés járt, mivel annak egyik adása káros hatással bírt a kiskorúakra a pornószakma pozitív bemutatása miatt. Az ORTT szerint az időközben módosított szereplői megállapodás továbbra is súlyos és egyoldalú kötelezettséget ró a szereplőkre, és nem hozott lényeges változást a testület által kifogásolt rendelkezések tekintetében.