Piros Péter
Száguldó nemzet
Napi ezer gyorshajtás az autópályákon

Ezer embert büntetnek meg naponta gyorshajtásért Magyarország két autópályáján, pedig a százmilliós bevételeket termelő kamerás megfigyelőrendszer még csak kísérleti jelleggel működik. A rendőrség szóvivője állítja: a befolyt pénz az Államkincstárba kerül.

Fotó: S. L.

December elején a rendőrség négy, kamerával felszerelt sebességmérőt helyezett el az M1-es és az M7-es autópályán. Az eredmények megdöbbentőek: a vezetőt a járművel együtt rögzítő berendezés az indítás után ezerszámra „érte tetten” az elkövetőket. Mára, miután a kezdeti túlkapások javarészt visszaszorultak, az átlagos érték napi nyolcszáz és ezer közötti büntetésre csökkent - derül ki a rendőrség tájékoztatásából.
Javuló tendenciát lát a szabálysértések számát illetően Pausz Ferenc, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Közlekedési osztályvezetője. Az alezredes szerint az elmúlt években „az autópályákon annyira elszabadultak az indulatok, hogy a rendszer kiépítésének kezdetén néhány mért érték még közel sem volt a megengedett sebességhatáron belül”. Ennek a jelenségnek a visszahúzódását, és az átlagsebesség csökkenését tapasztalta és várja továbbra is a szakember a kamerás traffipaxoktól.
Nem ilyen derűlátó Bilkei Pál közlekedéspszichológus, aki szerint a hasonló elven működő rendszereknek nincs nagy visszatartó erejük az autópályákon. „Ritka az az eset, hogy valaki autópályán rendőrautót igyekszik megelőzni, a kihelyezett kamerák viszont nem feltűnőek, és csak kevesen tudják, hogy hol vannak elhelyezve” - érvel a balesetkutató, hozzátéve, hogy a magyar sofőrök egy részében az a nézet alakult ki, hogy „az autópályákon már szabad az út, lehet menni, úgysincs ellenőrzés”. A pszichológus figyelmeztet, hogy a gyorshajtásnak fiziológiai háttere is van. Nagy sebességnél ugyanis a boldogsághormonok fokozott termelése játszódik le a szervezetben, ezért olyan „izgalmas” a száguldás.
A hazai úrvezetők annyira rákaptak az iramra, hogy amikor néhány évvel ezelőtt átálltunk a lakott területen belüli 50 km/h-s sebességhatárra, az átlagsebesség csak 60 km/h-ig tudott csökkenni. „Magyarán mindig gyorsabban hajtunk” - hangzik Bilkei összegzése. A gyorshajtók között elenyésző számban találhatók meg a hölgyek, és az urak közül is elsősorban a 19-25 év, illetve a 40-50 év közöttiek jelentik a kritikusnak mondható korcsoportot. Előbbieket a pszichológus szerint a bizonyítási vágy, utóbbiakat pedig az a nézet csapja be, hogy egy rutinos vezetőt már nem érhet meglepetés.
Pedig érhet: az eddigi kiskapu, mellyel a vezetők nagy része elkerülte a büntetést, az új rendszer bevezetésével megszűnik. „Ezentúl nem lehet arra hivatkozni, hogy más vezette az autót, hiszen a szemből készült fényképes azonosítás egyértelműen azonosítja a vezetőt” - állítja Pausz Ferenc, hozzátéve, hogy a nemrég befejeződött átalakításnak köszönhetően ezentúl éjszaka is tökéletesen felismerhető fényképek készülhetnek. Arra a kérdésre, hogy ki gazdálkodhat a büntetések befizetéséből származó milliós nagyságrendű bevétellel, Garamvölgyi László, az ORFK szóvivője lapunknak annyit mondott: mindenfajta büntetésből befolyt pénz az Államkincstárat gazdagítja.