Szobota Orsolya
Elvetették a sulykot
Transzszexuálisok a pekingi olimpián

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) 2004-es határozata értelmében már transzszexuális sportolók is indulhatnak majd a pekingi olimpián.

A nemet váltott sportolók ügye először 3 évvel ezelőtt került az olimpiai tanács elé, de a kérdést egy időre félretették, miután a bizottság tagjai nem tudtak megegyezni az ügyben, vajon a férfiből nővé váló atléták élveznek-e sportszerűtlen előnyöket, vagy fordítva. A NOB orvosszakértői állítják: a nemi átalakító műveleteket követően, az erőteljes hormonterápia nyomán csökken a férfiből nőivé lett szervezet saját tesztoszteronszintje, s a férfijelleg eltűnésével együtt jár az izomzatcsökkenés is. Ez azonban mind szakmai, mind laikus körökben erős kételyeket ébreszt.
A legújabb orvosi bizonyítékok ismeretében a NOB végül megszavazta, hogy megnyitja a játékokat a transzszexuálisok előtt, a mindkét irányban nemet váltott sportolókra vonatkozóan. „Tiszteletben tartjuk az emberi jogokat, nem vagyunk diszkriminatívak. Ez a probléma minden sportágat érinthet. Eddig nem hoztunk olyan szabályt, ami ezt kezelte volna, úgyhogy itt volt az ideje lépni” - nyilatkozta Patrick Schamasch, a NOB orvosi bizottságának vezetője. Mint kiderült, már az athéni olimpián is lehetséges volt a „kétes nemű” sportolók nevezése, ám ezzel senki nem élt.
Az olimpiai bizottság három elvárást támaszt az érintett sportolók vonatkozásában. Először is az átoperálás minden stádiumának befejezettnek kell lennie, másodszor a sportolónak be kell mutatnia minden lehetséges hivatalos szakértői igazolást a nemváltoztatásról, végül az aktív versenyzés csak két évvel a hormonkezelés befejezése után képzelhető el.
Mi is tulajdonképpen a transzszexualizmus? Mind a TransSexual Online meghatározója, mind a WHO (Egészségügyi Világszervezet) a transzszexualizmust betegségként kezeli, amelyben a beteg testi neme és pszichoszexuális neme egymásnak ellentmond. A „beteg” más neműnek érzi magát, mint amilyen a teste, és ez az állapot tartósan lelki kínokat okoz neki. Ezt a vívódást több esetben bonyolult operáció követi, mely során átalakítják az illetőt. Szakemberek szerint ez az esetek túlnyomó többségében nem oldja meg a lelki szenvedést, sőt kiemelten magas az ilyen műtéten átesett páciensek öngyilkossági rátája.

Krieger átváltozása előtt és után

Az olimpiák történetében előfordultak már nem hivatalos transzvesztita részvételek (ami nem azonos a transzszexualitással), ilyen volt például az 1932-es olimpia 100 méteres női bajnoka, Stella Walsh, akiről csupán 1980-ban bekövetkezett halála után derült ki férfiassága. A legmegdöbbentőbb eset talán az egykori keletnémet súlylökőé, Heidi Kriegeré, aki 13 évesen kezdett atletizálni, bájos arcú fiatal lányként. Az évek során azonban annyi férfihormont injekcióztak bele, hogy az 1986-os Európa-bajnok a kilencvenes években férfivá operáltatta magát, megnősült, s jelenleg Andreas Kriegerként él. Egy volt sportolótársát, Ute Krausét vette feleségül, aki egy kamasz lányt hozott a „házasságba”. Az újdonsült apa elmagyarázta fogadott lányának, hogy mivel kamaszként még ő is lány volt, szívesen segít neki a különféle serdülőkori problémák leküzdésében. (Hetek/Origo)