Hetek XI. évfolyam, 2. szám, 2007. január 12.

Januári melegrekordok dőlnek meg Európa-szerte, miközben a világ más részein súlyos időjárási anomáliák nehezítik a létezést. Az El Nińo jelenség és a globális felmelegedés kombinációja határozza majd meg a Föld éghajlatát idén - állítják a világ vezető klímaszakértői. A soha nem tapasztalt forróság és a természeti katasztrófák miatt a tudósok szerint nem lehet tovább halogatni a szén-dioxid-kibocsátás drasztikus csökkentését. Magyarországon több éve készül egy átfogó kutatási program - a VAHAVA (változás, hatás, válaszadás) -, amelyben huszonöt évre előre lefektették a hazánkban kívánatos klímapolitika alapjait.

Aszály Indonéziában, árvizek Kaliforniában és Dél-Amerikában. A heves széllökések miatt számtalan légi járatot nem indítottak útnak Japánban. Coloradóban lavina pusztított, az elmúlt hetekben három hóvihar több mint százhúsz centiméteres hóréteggel borította be az állam egyes részeit. Az Egyesült Államok északkeleti részében eközben rekordmeleget mértek. New York belvárosában, a Central Parkban hétvégén 22,2 Celsius-fokot mutatott a hőmérő. A brit meteorológiai intézet és számos neves klímakutató szerint soha nem tapasztalt forróságra és természeti katasztrófákra számíthatunk idén: az El Nińo jelenség és a globális felmelegedés kombinációja határozza majd meg a Föld éghajlatát.
Nagy kérdés, hogy miként készül Magyarország az elkerülhetetlennek tűnő változásokra.
A Magyar Tudományos Akadémia és a Környezetvédelmi Minisztérium szakemberei a VAHAVA nemzeti klímaváltozási projekt keretében 2003 júniusa óta kutatják, hogyan reagáljunk a globális felmelegedés hatásaira. A VAHAVA célja, hogy az országgyűléssel elfogadtassa a nemzeti éghajlat-változási stratégiát, amely elsősorban az ipari szén-dioxid-kibocsátást korlátozná, és kétéves konkrét cselekvési programot irányozna elő a mindenkori kormánynak. Eddig ilyen, a felmelegedéssel kapcsolatos döntés még nem született, az „első fecskét” a tavalyi katasztrófák esetére szóló biztosítások módosítása jelenti.
Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter szerint az éghajlatváltozás elsődleges hatásai már most megfigyelhetők hazánkban, az egyre gyakrabban jelentkező szélsőséges időjárási események, a hőséghullámok, rekordárvizek, a belvizek, illetve a tavaly augusztus 20-ai vihar a konkrét példák erre. A miniszter évnyitó sajtótájékoztatóján hívta fel a figyelmet arra, hogy az időjárási hatások mellett gazdasági-társadalmi hatásokkal is számolnunk kell. Ezen belül a legnagyobb kihívásokat várhatóan azok a közvetett következmények jelentik, amelyek az erőforrásokért folytatott harccal, a népek vándorlásával, valamint a kulturális és etnikai konfliktusokkal állnak kapcsolatban.

Magyarországon a legszokatlanabb jelenség egyelőre a folytatódó enyhe tél. Láng István klímakutató elmondta lapunknak, hogy a globális felmelegedés miatt nő a szélsőséges időjárási események száma, intenzitásuk, társadalmi-gazdasági hatásuk pedig erősebb lesz, mint eddig valaha az emberiség történetében. A tudós szerint a sarki jégsapkák olvadásáért és a kelet-afrikai szárazságért felelős globális felmelegedés és az óceánok felmelegedésével együtt járó El Nińo nevű jelenség együtt keserítik majd meg az emberek életét a következő évtizedekben. A melegrekordok várhatóan megdőlnek: az eddigi legforróbb év, 1998 valószínűleg messze elmarad 2007 mögött. „Ha holnap minden szén-dioxid-kibocsátást azonnal beszüntetnénk a földön, az elkövetkező négy évtizedben akkor is szélsőséges időjárás alakulna ki a világon” - állítja a VAHAVA-projekt vezetője.
A Kárpát-medence védettsége a szélviharokkal szemben ugyan jelentős, azonban a nagy kiterjedésű, komoly árvizek szaporodása sajnos kézenfekvő. A Duna és a Tisza vízgyűjtő területeiről ugyanis hamar jut el hozzánk az ár, amire tavaly már számos példa szolgált - mondja a környezetvédelmi miniszter kijelentéseit konkretizálva Láng István. Emellett az aszály is mindig jelen van Magyarország egyes vidékein, igaz, e helyeken nincs intenzív növénytermesztési kényszer, hiszen ott később legelők is kialakíthatók. Félő viszont, hogy a meleg hatására a mélynyugalmi állapotát el sem érő vagy abból kimozduló növényzet hirtelen lehűlések esetén nagyon komoly fagykárokat szenvedhet. Emellett az állatok és az emberek is növekvő veszélynek vannak kitéve, mivel a melegben könnyebben törhetnek ki veszélyes járványok.

Európában különösen a hegyvidékek, a tengerparti területek, a vizes élőhelyek és a Földközi-tenger vidéke a sebezhető pontok. Noha az éghajlatváltozásnak számos hatása valószínűleg kedvezőtlen lesz, néhány pozitív hatással is számolhatunk majd - mondta el lapunknak Tóth János közgazdász. Az éghajlatváltozásnak és a szén-dioxid-koncentráció növekedésének Észak-Európában - a hosszabb tenyészidőszak és a fokozott növényi produktivitás révén - előnyös hatása lehet a növénytermesztésre és az állattenyésztésre, Dél- és Kelet-Európa ugyanakkor vesztese e változásnak. Ugyancsak itt szenvedhetnek jobban a megváltozó csapadékeloszlás miatt előforduló vízhiány miatt. Ami pedig a turizmust illeti, annak téli válfaja a hótakarónak a hőmérséklet-emelkedés által előidézett bizonytalansága következtében várhatóan csökken majd. Visszafogottabb nyaralási szándékkal pedig Dél-Európában kell majd számolni az intenzívebb hőhullámoknak köszönhetően.
Az Európai Gazdasági Térség számos országában az alkalmazkodási intézkedéseket a természeti csapások elleni védelem, a környezetvédelem, illetve a fenntartható erőforrás-gazdálkodás témakörén belül tervezik vagy hajtják végre. Hazánkban a jelenlegi alkalmazkodási intézkedések elsősorban az árvízvédelemre koncentrálnak. További jelentős tervezések és intézkedések kellenek ugyanakkor olyan egyéb területeken is, mint például a közegészségügy, a vízgazdálkodás és az ökoszisztémákkal való gazdálkodás. Jelenleg az éghajlatváltozáshoz való társadalmi alkalmazkodás előtt még számos kihívás áll - véli a szakember, hozzátéve, hogy a nagymértékű bizonytalanság csökkentése érdekében az éghajlati modellek és forgatókönyvek részletes, regionális szintű fejlesztése és ismertetése lenne szükséges. Az uniós helyzethez viszonyítva Magyarországnak finoman szólva is komoly lemaradásokat kell pótolnia ezen a területen.