Hetek XI. évfolyam, 2. szám, 2007. január 12.

A Szolnokhoz közeli Rákóczifalva nem csak macimúzeumáról vagy kuruc hagyományőrzéséről híres: a település épül-szépül, önkormányzata kiszolgál, lakosai elégedettek, civilszférája pezseg. Hagyományos agrártelepülésként nem lennének fényes kilátásai, így jóformán mindenki, aki él és mozog, saját szakterületén pályázatot ír, regionális társulások létrehozásán fáradozik. Településfejlesztés, foglalkoztatás, idegenforgalom, szociális ellátás - megannyi kiemelt finanszírozási terület, melynek költségvetését jórészt a pályázati úton nyert pénzek fedezik. A prosperitás titka egyszerű: politika helyett menedzserszemlélet és szakmaiság uralkodik minden téren.

„Eredetileg Szolnokon éltem. Pár éve feladtam az ötvenhárom négyzetméteres panellakásomat, és kiköltöztem Rákóczifalvára. Ott ugyanis odafigyelnek egymásra az emberek. Az önkormányzat például minden középületet akadálymentesített - én, aki kerekes székkel közlekedem, így végre mindent önállóan el tudok intézni” - mondta el Nász Margit érdekvédelmi aktivista a Parlamentben egy rendezvényen, az ajtófélfánál. Ha akart, sem tudott volna beljebb menni az emelvényig, mivel a díszterem máig nincs akadálymentesítve.
Aki azt gondolná, hogy Rákóczifalván átlagon felüli a mozgássérültek aránya, téved: a hatezer lakosú településen mindössze három tolószékes ember él, de ők mindenhova bejutnak, a piactól a közhivatalokig.

A helybéliek elmondása szerint ez csak egyik vetülete annak a rendkívül befogadó, szolidáris szemléletnek, amely miatt jó itt élni. Olyannyira, hogy még a belpolitikai cirkuszok sem tudják az életüket megkeseríteni - náluk az októberi önkormányzati választások is csendben zajlottak le. „A választásokat megelőzően leültem a településen működő öt párt vezetőjével megbeszélni a kampányidőszak teendőit” - meséli a másodjára is megválasztott független polgármester, Tóth Lajos. Mint mondja, először kissé bizalmatlan volt a légkör, aztán kétórás eszmecsere után a felek szinte barátokként álltak fel az asztaltól, megegyezve abban, hogy ki hova teszi ki a plakátját, és mindenki egyformán kapott teret a helyi újság hasábjain.
Gondozott utcácskák vezetnek a főtérhez, amelynek közelében Nász Margit fogad tágas otthonában: „Nagyon sokan költöznek ki ide Szolnokról is, innen viszont nem jellemző az elvándorlás” - mondja. Tény, hogy a hangulatos településen bölcsőde, óvoda, iskola, egész nyáron át tartó táboroztatás működik, a kulturális és szolgáltatói szféra pezseg, ami nem csupán itt tartja, de képes ide is vonzani a fiatalokat, családokat. Olyannyira, hogy Rákóczifalva nemsokára városi rangra emelkedhet. Saját rádió-, tévéadója van, pályázati pénzből nemrég újították fel a helyi sportcsarnokot, a közeli városból is ide járnak át a fiatalok, többek között az amerikaifutball-mérkőzésekre.

„Szerintem az a lényeg, hogy nem politikai, hanem szakmai alapon kerültek az emberek különféle döntési pozíciókba, és jól tudnak együttműködni - mondja Nász Margit, amit a Művelődési Ház igazgatója is megerősít. - A polgármesterünk uniós szakközgazdász, neki köszönhetően az egész hivatalban egy innovatív, problémamegoldó, afféle menedzserszemlélet érvényesül. Járja a világot, kiterjedt kapcsolatrendszerünk van. Az önkormányzati dolgozók fiatalok, jól képzettek, és feleannyian vannak, mint más hivatalokban, ugyanakkor minden követ megmozgatnak azért, hogy segítsenek az embereknek: szolgáltatnak.” Rengeteg közfeladatot átvállalnak a helyi civil szerveződések is. „Egyes funkciók, szolgáltatások ellátását sokkal hatékonyabban végzik a jól működő civilszervezetek, mint a hatóságok - véli a polgármester. - Mi együttműködünk velük, támogatjuk őket, s ezáltal a saját feladatainkat és költségeinket is jelentősen csökkentjük.”
Az önkormányzat elsődleges hangsúlyt fektet a szociális problémák megoldására, kiterjedt ellátórendszer működik a településen, így kezdettől fogva sikerült megakadályozniuk a mélyszegénység kialakulását. A vályogházak helyett újakat építettek, falugondnokság jár ki a rászorulókat segíteni, sőt Rákóczifalva lett mára a kistérségi támogató szolgálat központja. Helyben viszonylag kevés munkahely adódik, ezért rengetegen ingáznak. Viszont pályázati segítséggel bővülnek a helyi szolgáltatások, s a közmunkaprogramok során megújult az utcák és épületek arculata.

Apropó pályázatok. Rákóczifalva pályázatírásra szakosodott településnek is nevezhető, számítógép-ellátottsága, infrastruktúrája kiemelkedő. Az itt élők szerint senkinek a javaslata nem vész kárba, minden fillért megpályáznak. Az önkormányzat tavalyi 800 milliós költségvetéséből 250 milliót a pályázati pénzek adtak, amit nagyrészt településfejlesztésbe, idegenforgalomba, foglalkoztatásba, szociálpolitikába fektetnek. „A kistérségünkben minden település pályázik - mondja Tóth Lajos. - Nyilván vannak az országban politikailag preferált önkormányzatok, akik nagyobb eséllyel és nagyobb pénzeket nyernek. Ám meggyőződésem, hogy politikai hátszél nélkül, megfelelő szakmaisággal is képes valaki 20-60 százalékos eséllyel úgy megcsinálni a pályázatokat, hogy nyerjen is velük.” Rákóczifalva egy régiós társulás élén nemrég nyert el egy két évre szóló, 49 milliós HEFOT-pályázatot is, amelynek révén kistérségi képzési központtá vált - Szolnokot is megelőzve. A tiszai árterek rehabilitációjára épül az a térségi gazdasági fejlesztési program, amelynek keretén belül idén nehézgépkezelő és falusi vendégfogadásra felkészítő tanfolyamok is indulnak Rákóczifalván.
Hazafelé elmerengünk a dolgok állásán: lehet, hogy a szabadság levegőjét az adja, hogy bizonyos nagyságrend alatt a nagypolitika is élni hagy?