Kovács Klára
Kölcsönös függőség
Oroszország és Európa viszonya az olaj tükrében

Az év első napjait a gázártámogatási igénylések és a sokkoló februári számlákról szóló mendemondák uralták, majd a tartósan enyhe időjárásnak köszönhetően oldódni kezdett az össznépi szorongás.
Ekkor azonban jöttek az oroszok, és elzárták az olajcsapot. Pánikra mégsincs ok, mert a nagy testvér jobban érdekelt a Barátság vezeték újbóli megnyitásában, mint az olajra éhes európai országok.
Úgyhogy semmi gáz, lesz olaj - ígérik a hozzáértők. Energiapiaci körképünk.

Fotók: AP

Az elmúlt években szinte sokkolóan drágult világszerte az energia. Három év alatt 20 dollárról 80-ra emelkedett a kőolaj ára, a tüzelőolajé pedig 200-ról 600 dollárra. A drágulást több tényező is befolyásolja, de leginkább a hosszú távú szerződésekben rögzített árképlet határozza meg. A hozzánk érkező földgáz árát az adriai-tengeri kikötői gázolaj átlagos tőzsdei árához kötik, ennek mozgását követve, igazodva változik - tudtuk meg Hegedűs Miklóstól, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezető igazgatójától. Hangsúlyozta, a földgáznak nincsen konkrét piaci ára, hanem az ezt helyettesítő termékek, például a gázolaj, illetve a fűtőolaj árához szabják. A drámai áremelkedések mögött a nagy amerikai, holland, angol olajmultik profitéhsége is keresendő - tette hozzá az igazgató. A világ minden nyersolaj-feldolgozó cége, legyen az az ExxonMobil, a Shell vagy a BP, arra törekszik, hogy a kitermeléstől a benzinkútig az egész vertikumot uralja - a maximális nyereség érdekében. A Gazprom nem tesz mást, mint „kollégái” - szögezte le Hegedűs.