Morvay Péter
Abszurd realitás
Izrael megelőző atomcsapással fenyegeti Iránt – a Sunday Times szerint

Fenyegető kardcsörtetés, abszurd újságírói túlzás, reálisan létező forgatókönyv - eltérően kommentálták világszerte a londoni Sunday Times nagy feltűnést keltett cikkét, amely január 8-án azt állította, hogy Izrael megelőző, korlátozott erejű atomcsapásra készül Irán ellen. Három nappal korábban a szintén angol nyelvű izraeli napilap, a Jerusalem Post jelentetett meg egy hosszú tanulmányt az Irán elleni támadás lehetőségéről. A lapunk által megkérdezett európai és izraeli diplomaták nem kívánták kommentálni a tervezett támadásról szóló értesüléseket, de hangsúlyozták: a nemzetközi közösségnek együttesen kell megoldást találnia a teheráni atomprogram miatt kialakult válságra.

Fotók: AP

A londoni Sunday Times újévi első számának szalagcíme szerint „Izrael atomcsapásra készül Irán ellen”. A brit lap katonai és diplomáciai forrásokból úgy értesült, hogy Izrael titkos terveket készített arra, hogy taktikai atomfegyverekkel támadja meg Irán urániumdúsító létesítményeit. A tervek szerint egyetlen célzott támadással semmisítenék meg a három legfontosabb föld alatti nukleáris létesítményt. A korlátozott atomcsapástól azt remélik, hogy a gyors, elrettentő erejű akció megakadályozza az iráni válaszcsapást, és Izrael ezt a támadást Amerika támogatása nélkül is végre tudja hajtani.
Lapunk megkérdezte a Budapesten tárgyaló Aharon Lesno Jaar izraeli külügyi államtitkár-helyettest, aki nem kívánta kommentálni a brit lapértesüléseket. A diplomata azonban hangsúlyozta, hogy Irán nemcsak Izrael, hanem az egész világ számára olyan súlyos veszélyt jelent, amellyel szemben „közösen és határozottan” kell fellépni. „Létezik egy ilyen koalíció” - hangsúlyozta Jaar, és ebben a koalícióban az Egyesült Államok és az Európai Unió mellett számítanak Oroszországra és Kínára, amelyek az ENSZ Biztonsági Tanácsában megszavazták a Teherán elleni korlátozott szankciókat. Aharon Jaar szerint az Öböl-menti arab országok - mint amilyen Katar is, amely a világszervezetben megszavazta az Irán elleni határozatot - szintén érdekeltek a radikális teheráni rezsim megfékezésében.
Az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő Németország budapesti nagykövete sem helyeselne egy katonai fellépést Irán ellen. „Békés megoldásra kell törekednünk, ezért ragaszkodni kell a jelenleg folyó tárgyalások fenntartásához. A katonai eszközöket kizárjuk a lehetőségek közül, amelyekkel biztosítani kell az iráni nukleáris program békés célokra történő felhasználását” - nyilatkozta Peter Schiff német nagykövet.

A natanzi atomerőmű és a Buseri reaktor (alsó kép)

A Sunday Times több izraeli katonai forrásra hivatkozva azt állította, hogy két izraeli légi hadosztály már azt gyakorolja, hogyan lehet felrobbantani az iráni létesítményeket csökkentett hatóerejű, „bunkerromboló” nukleáris bombákkal. „Egy ilyen támadás Hirosima és Nagaszaki amerikai bombázása óta az első támadás lenne, amelyet atomfegyverrel hajtanak végre. Az izraeli bombák hatóereje mintegy egy-tizenötöde a hirosimai bombának. A tervek szerint hagyományos, lézerirányítású bombákkal »alagutat« nyitnának a célpontokban. Ezután közvetlenül »mini-atombombákat« lőnének ki a natanzi, valamint két másik - Teherántól délre fekvő - nukleáris létesítményre, amelyek mélyen a föld alatt robbannak fel, csökkentve ezzel a radioaktív fertőzést” - idézi a brit lap az izraeli tervet.
Az egyoldalú izraeli csapással kapcsolatos spekulációk tavaly év végén erősödtek meg, bár az 1981-es iraki atomreaktor lebombázásának példájára hivatkozva korábban is számoltak vele. Novemberben azonban Efraim Sné izraeli védelmi miniszter-helyettes a Jerusalem Post kérdésére válaszolva elmondta, hogy az ENSZ-szankciók „minden bizonnyal kudarcot vallanának és ezért Izraelnek »minden áron« - még egy megelőző csapással is - meg kell akadályoznia azt, hogy Irán nukleáris fegyverek birtokába kerüljön.” Azóta más vezető politikusok is felszólaltak a témában, köztük Simon Peresz miniszterelnök-helyettes is, aki nemrégiben kijelentette: „Iránt is le lehet győzni.”

Hetek-grafika

Decemberben Ehud Olmert miniszterelnök európai tárgyalásai során először utalt arra, hogy Izrael képes nukleáris fegyverekkel is megvédenie magát. A Sunday Times által a „világ legrosszabbul őrzött” titkának nevezett izraeli atomarzenál létét közvetve elismerő „elszólás” és a most „kiszivárgott” katonai tervek egyik célja a brit lap szerint Irán elrettentése, másrészt pedig Washington meggyőzése arról, hogy az iraki nehézségek ellenére vállalnia kell a felelősséget a teheráni nukleáris fenyegetés elhárítására.
Izrael szerint megengedhetetlen, hogy Irán atombombához jusson, mivel ezzel teljesen megváltozna a közel-keleti stratégiai helyzet, és fennállna a veszélye annak, hogy Teherán nukleáris fegyverekkel - radioaktív anyagot tartalmazó „piszkos bombákkal” vagy akár harctéri atomtöltetekkel - lássa el az ellenőrzése alatt álló terrorszervezeteket, köztük a libanoni Hezbollahot.
Mivel az idő vészesen fogy - a szakértők becslése szerint Irán már idén átlépheti az urándúsításban visszafordíthatatlan helyzetet eredményező kritikus pontot - , ezért Izrael abból indul ki, hogy akár egyedül is megakadályozza a teheráni atomprogramot.
A Sunday Times szerint az izraeli katonai parancsnokok úgy vélik, hogy a hagyományos eszközökkel végrehajtott csapások immár nem lennének elégségesek ahhoz, hogy megsemmisítsék az egyre jobban védett létesítményeket. Ezek közül többet legalább húsz méter vastag beton- és sziklaréteg véd. „Az atomtöltettel felszerelt bunkerromboló rakétákat azonban csak abban az esetben vetnék be, ha a hagyományos eszközökkel végzett támadás tervét kizárják, és az Egyesült Államok nem lenne hajlandó részt venni a csapásban” - idéz a brit lap egy magas rangú katonai forrást. A tudósok becslése szerint bár a bunkerromboló bombákból felszabaduló radioaktív szennyeződést lehetséges korlátozni, így is több tonna sugárzó anyag szabadulhat fel.
Az elemzők szerint Izraelnek fel kell készülnie arra, hogy Irán megtorol egy ilyen csapást. Teherán bosszúja az izraeli támadással szemben a Nyugat felé való olajszállítások megakadályozásától a zsidó célpontok elleni világméretű terrortámadásokig terjedhet.
Sam Gardiner Pentagon-tanácsadó szerint Irán megpróbálhatná lezárni a Hormuzi-szorost, amelyen keresztül a világ olajfogyasztásának húsz százaléka halad át, és számolni kell azzal is, hogy világméretű tiltakozási hullám indulhat el, amelyek aláásnák az iszlám világ nyugatbarát részét.
A korlátozott nukleáris csapás mellett érvelők szerint viszont éppen az atomfegyverek bevetése jelezné Irán számára, hogy teljes erejű második csapás érheti, amennyiben nagy hatótávolságú rakétákkal veszi célba az izraeli városokat.
(Az oldal összeállításában közreműködött Pátkai Mihály és Szikora Márton)

Forrás: MiddleEastFacts.org