Vissza a tartalomjegyzékhez

Lukács András
Az elnök, akit soha nem választottak meg
Ford visszarúgott a sírból

Kilencvenhárom éves korában elhunyt Gerald Ford, a leghosszabb életű és egyben az egyetlen olyan amerikai elnök, akit soha nem választottak meg sem az elnöki, sem az alelnöki posztra. Ford nyolc évig volt a republikánus képviselőcsoport vezetője, így 1974-ben az alkotmány alapján neki kellett betöltenie az Agnew Spiro lemondása után megürült alelnöki posztot. Alig egy évvel később már ő lett az Egyesült Államok 38. elnöke, azt követően, hogy a Watergate-botrányba bonyolódott Richard Nixon is lemondott az elnökségről. Ford temetése előtt a Washington Post nyilvánosságra hozott egy interjút, amelyben a volt elnök élesen kritizálta az iraki háborút.


George W. Bush és Gerald Ford 2006 áprilisában Fotó: AP

A 895 napig tartó elnöki periódus rövidsége ellenére mozgalmas és az ország szempontjából meghatározó időszak volt, bár legtöbben arra emlékeznek, hogy Ford kegyelmet adott Richard Nixonnak. Pedig Ford elnöksége alatt vesztette el végérvényesen az Egyesült Államok a vietnami háborút, kötötték meg az Atomsorompó Egyezményt, illetve az emberi jogokat védelmező Helsinki Egyezményt. Mindeközben Ford megúszott két gyilkossági kísérletet. A Nixonnak adott elnöki kegyelem azonban minden bizonnyal a legfontosabb oka annak, hogy elvesztette az 1976-os elnökválasztást.
Gerald Ford még 2004-ben interjút adott Bob Woodwardnak, a többek között a Watergate-ügyet kirobbantó veterán újságírónak azzal a feltétellel, hogy azt csak halála után tehetik közzé. A Washington Post által most lehozott anyagot a nemzetközi sajtó „posztumusz fenékberúgásnak” nevezte el. Ford elmondta, hogy a kormánytagok közül a Nixontól megörökölt Kissinger okozta számára a legtöbb fejtörést, aki folyamatosan azzal fenyegette, hogy lemond. Gerald Ford bírálta egykori beosztottjait, Cheney-t és Rumsfeldet, valamint Bush elnököt is az iraki háború miatt. A volt elnök szerint tévedés Bush elnök politikája, amely a demokrácia terjesztését és az emberek szabadságának védelmét tűzte ki célul világszerte: „Nem gondolom, hogy körbe kell járnunk a bolygót, hogy felszabadítsuk az embereket, hacsak az nincs közvetlen kapcsolatban saját biztonságunkkal.”