Hajdú Sándor
Nyilvános titkok
Vihart kavart a szolgálatok összevonása

Mégsem lehet akkora baj a hazai titkosszolgálatok körül, ha az ünnepek alatt kirobbant botrányt mára ilyen mély hallgatásba tudták burkolni. Lapunk értesülései szerint az MSZP Nemzetbiztonsági Munkacsoportja által év végén vitára bocsátott dokumentum körüli torzsalkodás valójában Szekeres Imre honvédelmi miniszter és a polgári szolgálatokat felügyelő Szilvássy György kancelláriaminiszter hatalmi vitája.

Előkészítetlennek tartja a nemzetbiztonsági szolgálatok összevonásáról szóló kormányzati döntést az MSZP Nemzetbiztonsági Munkacsoportja, amelynek az Őszinteséget a nemzetbiztonságban is! című állásfoglalását a sajtóban ismertették. A kormányzati döntés értelmében ugyanis ötről háromra kell csökkenteni a magyar titkosszolgálatok számát. A munkacsoport szerint a hibás döntés egyenes következménye volt, hogy a titkosszolgálat állománya és apparátusa kritikus helyzetben - például az őszi események idején - elbizonytalanodott, nem voltak kellőképpen hatékonyak a bűnmegelőzésben, a bűnelkövetési szándék feltárásában, hiszen nem tudták előre jelezni, hogy szélsőséges csoportok a kormányellenes demonstrációkat rendzavarásba fordítják. A szocialista párton belül működő, több évtizedes tapasztalattal rendelkező titkosszolgálati szakértőket tömörítő szervezet állásfoglalásában úgy fogalmazott: a nemzetbiztonság területén igen könnyű az igazságot államtitkok mögé rejteni. Különösen igaz ez akkor, amikor a napi politikai harcok elvonják a pártvezetés figyelmét a nemzetbiztonság stratégiai kérdéseiről.
Általában nem szerencsés, hogy a sajtón keresztül hozzák nyilvánosságra a szolgálatok átalakítására vonatkozó elképzeléseket - fogalmazott lapunknak Tóth Károly, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának szocialista alelnöke. Így ugyanis nehéz lesz kétharmados támogatottságot kicsikarni a törvény módosításához. Kollégáival úgy érzékelik, hogy a kormány és a frakció közé beékelődött néhány nyugdíjas titkosszolgálati tábornok, akik nem érdekeltek a szolgálatok hatékony működésében. A lapunk által megkérdezett szakértők szerint az ügy kirobbantása mögött a szocialista honvédelmi miniszter, Szekeres Imre és a polgári szolgálatokat felügyelő, a kormány erős embereként emlegetett Szilvássy György hatalmi vitája áll. A honvédelmi miniszter mögötti katonai lobbi számára elfogadhatatlan a katonai hírszerzés megszűnése, ezért a miniszter helyett a munkacsoport konfrontál a kormánnyal. „Kialakult a kormányközeli szakértők klikkje, akik szakmai kontroll nélkül adják a tanácsokat, gyakran így manipulálva a döntéseket” - olvasható a szakbizottság állásfoglalásában. Javaslatuk egyébiránt sürgeti a párhuzamosságok megszüntetését, ami túl azon, hogy a költségek csökkenését eredményezné, javítaná a szolgálatok hatékonyságát is. Magyarországon jelenleg éppen tíz szervezet foglalkozik terrorelhárítással…

Tóth Károly, a Nemzetbiztonsági Bizottság szocialista alelnöke Fotó: Somorjai László

Az átalakítás szerepel a kormányprogramban is, de átalakítani csak akkor lehet, ha abban meg tudunk állapodni az ellenzékkel. Nincs MSZP-s, fideszes meg más szolgálat, csak szolgálat van - állítja az alelnök. Tóth Károly szerint nem azért kell átalakítani a szolgálatokat, mert gond lenne munkájukkal, hanem azért, mert megváltozott a világ, a hadseregek szerepe, megváltoztak nemzetközi kapcsolataink. A kormány átalakítási indokai között szerepel a NATO- és az európai uniós csatlakozás, az Egyesült Államok elleni 2001. szeptember 11-ei terrortámadás utáni biztonsági helyzet, valamint a hadsereg szerepének megváltozása.
Az állásfoglalásban szereplő két javaslat kapcsán úgy fogalmazott: „Abban szerintem ma teljes egyetértés van, hogy a szakszolgálatnak önálló részlegnek kell maradnia, mert munkájának a nagyobbik részét ma már nem a nemzetbiztonsági szolgálat, hanem a rendőrség, a határőrség és más, a törvényben szabályozott szervezetek igénye alapján végzi.” A többi szolgálat pedig vagy polgári és katonai feladatok, vagy a hírszerzés és az elhárítás feladatai köré szerveződhetne.
A javaslat szerint tárca nélküli miniszter vagy szakállamtitkár felügyelete alá kell helyezni a szolgálatok irányítását, ám ennek törvénybe iktatása Tóth Károly szerint beszűkítené a mindenkori vezetés mozgásterét. Állítása szerint, ha valaki „külső körön” van, tehát nem hivatásos állományú, akkor úgy gondolja, hogy sokkal jobb tanácsot tud adni. Az irányító miniszter dönti el azonban, hogy szakmai kérdésekben kikre támaszkodik, és ez bizony okozhat zavarokat - tette hozzá.
Simicskó István (KDNP) tökéletesen egyetért abban Tóth Károllyal, hogy nem szerencsés a sajtón keresztüli üzengetés. A szolgálatokért felelős egykori fideszes államtitkár lapunknak az ügy kapcsán úgy fogalmazott: előbb a kormány berkein belül kell egyességre jutni, mert a sajtó útján csak magukat és a szolgálatok munkáját járatják le a résztvevők. „Ha a szocialistáknak sikerül megállapodni saját magukkal, az ellenzék kész tárgyalni az ügyben” - állítja Simicskó.