Vissza a tartalomjegyzékhez

M. Varga Katalin
A nagy átverés
Áldokumentumfilm Oroszlányban

„Vonzódnak a misztikum után, ezért úgy döntöttünk, létrehozunk egy rejtélyt, egyfajta misztikus szappanoperát…”

Szenzációs, titokzatos, kétszáz éves iratot találtak Oroszlányban számokkal, kódokkal, B. P. monogrammal ellátva. A város értékes helytörténeti dokumentummal gazdagodott. A „gyöngybetűs” írást guberálók fedezték fel a település legrégebbi, „falunak” nevezett kertes házas övezetének elhagyott részén. A B. P. monogramot jegyezhette Balassy Pál, a kétszáz éve ott élt népszerű falusi tanító, aki a település történetével is foglalkozott. A papíron található kódok a Fő tér koordinátái, a különféle szimbólumok arra utalnak, hogy gazdag régészeti lelet lehet a nagy beruházás keretében frissen burkolt Fő tér területén a mélyben. A hírt a negyvenezres nézettségű Oroszlányi Televízió december elején tette közkinccsé.
A polgárok büszkén, izgatottan mesélték a történteket: végre valami fontos, izgalmas dolog, ami öregbítheti a város hírnevét. A híradók természetesen a lakosság segítségét is kérték a leleten található titkos kódok, jelek feltárásához. A felhívásra két amatőr felvétel érkezett a szerkesztőségbe: egy 1976. május 1-jei, és egy ufójelenséget ábrázoló. Mindenki magáénak érezhette a talált iratot, a Fő tér rejtélyét; megmozdultak az intellektusok és a fantáziák, a város egy emberként várta a dokumentumfilm folytatását. A megyei muzeológusok nem nyilatkoztak, csupán a megyei „kriptológiai intézet tudósa” szólalt meg, miközben a szerkesztők a hazai tudományos közvéleményre hivatkoztak.
A „vájtszeműek” már akkor gyanakodni kezdtek, amikor a folytatásban a képviselők közül egy, aki a Fő tér burkolásában felajánlotta kétkezi munkáját, pontosan a koordináták számával egyező számú téglát helyezett el, továbbá az egyik legismertebb műsorvezető egyszer csak földönkívülivé változott. Minden titokra fényt derítenek az év utolsó adásában - szólt az ígéret.
A többség jól szórakozott az apokaliptikussá vált mókán, csak néhányan voltak csalódottak az áldokumentumfilm miatt. „Az emberek vonzódnak a misztikum után, ezért úgy döntöttünk, létrehozunk egy rejtélyt, egyfajta misztikus szappanoperát. Mivel az átverés divattá vált, éltünk vele: szerepeltettünk már Mercire gyűjtő koldust; hentesnek öltözött képviselőt; Mikulást, aki ijesztgette az embereket; elterjesztettük a hírt, hogy villamos fog közlekedni a legforgalmasabb utcában, majd megkérdeztük a jegyzőt, mikor indul - tudta…” - mondta el lapunknak Forgács József szerkesztő, aki bevallotta, hogy a céljuk a nézettség növelése volt, de „persze nem elsősorban”. A szerkesztők az álhírre mint műfajra tekintenek, melynek következményei szerintük a sztori végén bemutatott önleleplezéssel elkerülhetők.