Piros Péter
Hol a csapat?
Centralizációra készül az MSZP

Önmagához képest szokatlan változásokra készül az MSZP a hamarosan esedékes tisztújítás és alapszabály-módosítás kapcsán. Gyurcsány Ferenc „elkerülhetetlen” elnöki posztja és a pártstruktúra átszervezése sokak szemében a Fideszben lezajlott hatalomkoncentráció adaptálását jelzi.

Fotó: Somorjai László

A Fidesz háza tájáról már ismert centralizálási hullám most úgy tűnik, a kormányt is elérte: a február 24-25-ére tervezett tisztújító kongresszuson minden bizonnyal nem lesz kihívója a miniszterelnöknek, így Gyurcsány Ferenc jelenlegi tisztsége mellett a pártelnöki funkciót is elláthatja majd. Egyes párton belüli vélemények szerint a miniszterelnök gyakorlatilag már át is vette a párt irányítását, „a kiváltságaikat féltő helyi pártvezérek, megyei elnökök pedig már csak udvarolnak, hogy megtarthassák jelenlegi pozíciójukat”. Neve elhallgatását kérő szocialista forrásunk szerint a Gyurcsánnyal szemben álló érdekcsoportok nem érzik annyira erősnek magukat, hogy eséllyel állítsanak ki valakit a miniszterelnökkel szemben. Gyurcsány ugyanis - állítja forrásunk - már az országgyűlési választások előtt az MSZP első emberévé vált a párt politikai stratégiájának kialakítását végző Országos Választási Bizottság vezetőjeként, a voksolások óta pedig a Politikai Egyeztető Fórum nevű társulást több bizalmasával együtt irányítja. Informátorunk szerint ebből fakadóan a Kiss Péter és Lendvai Ildikó nevére érkezett pártelnöki jelöléseket is csupán formaságként kell értelmezni, hiszen „szinte mindenki biztos a miniszterelnök győzelmében”.
Nem pusztán a pártelnökséggel növekedne azonban Gyurcsány hatalma. A Hetek birtokába került alapszabály-módosításról szóló dokumentum alapján a párt nagyszabású belső struktúraváltásra készül. A minden bizonnyal legjelentősebb módosítási javaslat egy új, Szociáldemokrata Alapértékek Bizottsága névre hallgató „elméleti műhely” létrehozása lenne, melynek feladatköre egyes vélemények szerint pontosan megegyezik a jelenlegi Országos Elnökség tevékenységével. Felmerül a kérdés, hogy mi szükség van egy olyan árnyékhatalomra, amely az MSZP elnökétől függ. A megalakítandó bizottság tagjait ugyanis a párt elnökének javaslata alapján lehetne felkérni.
További kérdéseket vetnek fel azok a kezdeményezések is, melyek szerint a helyi, területi szervezeteknek „irányítási felhatalmazást” kellene adniuk a felsőbb pártszerveknek, illetve hogy csak négyévente kellene tisztújítást tartani. Ezek az újítások szintén a centralizálás felé mutatnak, sőt, az egykor sokszínűségéről híres párt vérkeringését is lassítanák. Szintén vita övezi azt a tervet, amely a párton belüli platformok és tagozatok létrejöttét az országos hálózat kiépítéséhez és az Országos Elnökség jóváhagyásához kötné. Ezzel a kontrollálással Kertész Krisztián, az Ésszerűség és Felelősség Platform elnökének véleménye szerint csírájában fojtanák el az új kezdeményezéseket, így a párton belüli szabad véleménynyilvánítás és gyülekezési jog erősen sérülhet.
Nem így látja a helyzetet Simon Gábor, az MSZP Országos Választmányának elnöke. A politikus szerint a platformokkal kapcsolatos átalakítás a párt „jogos önvédelmi reflexének” részét képezi, amivel világos feltételeken alapuló egységes szervezeti kontrollt tud kialakítani. Arra a kérdésre, hogy mennyire tekinthetőek centralizálásnak a jövőbeli párton belüli folyamatok, Simon azt válaszolta, hogy a fentieket tartalmazó dokumentum csupán kiindulási alapként szolgál, a változások irányát jelöli ki, melyet további viták követnek majd.
Az elnökjelölési időszakban sokak által sokat kapacitált Szili Katalin, aki indulása esetén az egyetlen, talán eséllyel ringbe szálló ellenfele lehet Gyurcsánynak, egyik nyilatkozatában „nem elfoglalandó” hatalmi övezetként utalt az MSZP-re.