Hetek XI. évfolyam, 1. szám, 2007. január 05.

Sólyom László államfő - Románia friss EU-tagsága kapcsán - újévi beszédében kijelentette, hogy immár „egy közösséget alkot a magyar nemzet egésze”. Meglepő módon azonban mégsem várjuk tárt karokkal a hozzánk érkező határon túli magyarokat, hiszen a 2004-ben csatlakozott tagországok közül egyedül Magyarország nem nyitotta meg teljesen munkaerőpiacát a január elsejével érkező keleti szomszédok, Románia és Bulgária előtt.

Egyik hazai nagy párt sem támogatta a hazai munkaerő-piac teljes nyitását. A Fidesz hozzáállása igazolni látszik Mikola István azon szavait, miszerint a kettős állampolgárságról való népszavazás célja a Fidesz-uralom húszéves bebetonozása lett volna, az érkező import szavazatok által. És úgy tűnik, hogy az MSZP is csak megkötözött lábakkal tudott táncolni ebben az ügyben, hiszen a 2002-es választások idején még 23 millió románnal riogattak, és ellenezték a kettős állampolgárságot is, mondván: az is az erdélyi magyarság áttelepülését erősítené.
A magyar gazdaság érdekei nem támasztják alá az MSZP és a Fidesz álláspontját. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke elmondta lapunknak, hogy számításaik szerint 30 ezer új munkavállaló beáramlása hozzávetőlegesen egyszázalékos növekedést jelentene a bruttó hazai össztermékben (GDP). A kamara elnöke szerint a fejlett országok egy bizonyos szint elérése után érdekeltek abban, hogy minél több munkaerőt bevigyenek az országba. Az import munkaerő többek között azért kedvező, mert nem az adott országnak kell felnevelni és kitaníttatni az érkezőket. A fejlett országok annak ellenére vállalni szokták a munkavállalók befogadását, hogy az esetenként kulturális és vallási feszültségekhez vezethet: Németországban például a nehézségek ellenére is három millió török él. Magyarország ilyen szempontból igen kedvező helyzetben van, hiszen a határon túlról érkező magyarok azonos nyelvvel és kultúrával rendelkeznek.
Többféle szempont összhangját igyekeztek megteremteni akkor, amikor meghozták azt a döntést, hogy nem nyitják meg a teljes munkaerőpiacot - érvelt a Heteknek igazuk mellett Kozma György (MSZP), a külügyi és határon túli magyarok bizottságának alelnöke. Beszámolója szerint figyelembe vették az uniós alapelveket, például a munkaerő szabad áramlását, de fontos szempontnak tartották a határon túli magyarok szülőföldön maradását és a magyar munkaerőpiac védelmét is.
A Fidesz megfeledkezve a határon túli magyarokért érzett aggódásáról úgy döntött, hogy nem támogatják a teljes nyitást. Ezt leginkább a magyar gazdaság szerintük igen rossz állapotával magyarázzák. Orbán Viktor már szeptemberben azon véleményének adott hangot, hogy ha „a kormány olyan gazdaságpolitikát folytat, amely a munkanélküliek számát növeli, akkor semmifajta külföldi munkaerő beáramlása nem fogadható el, mert az további munkanélküliséget okozna”. Igyekeztünk megérteni a Fidesz nehezen érthető álláspontját, de sajnos a frakción belül nem akadt senki, aki magyarázatot adhatott volna felvetéseinkre.
Horn Gábor, az SZDSZ ügyvivője a Heteknek elmondta, hogy szerinte a jobboldali párt cinikus kettős mércét alkalmaz, hiszen egyik oldalon a „szívük szakad” a határon túliakért, míg a másik oldalon nem segítenek annyit sem, hogy szorgalmaznák a munkához jutás lehetőségét azok számára, akiknek esetleg erre nagy szükségük lenne.
A kormány ott nyitotta meg a munkaerőpiacot, ahol a kapott jelentések alapján munkaerőhiány van. Így a textil-, élelmiszer-, építőipar és az egészségügy területén lehet szabadon munkát vállalni - áll a Kormányszóvivői Iroda lapunknak eljuttatott tájékoztatójában. A „vendégmunkások” eredetileg 140 engedélyezett szakma közül választhattak volna, ám ez a szám végül az RMDSZ-nek köszönhetően 219-re bővült. Érdekessége, hogy hiányszakmákat alig tartalmaz, ugyanakkor tárt karokkal várja a filozófusokat, meteorológusokat, geofizikusokat, írókat és cirkuszművészeket is. A mezőgazdasági szakmák között csak a gyógynövénytermesztők kapnak automatikusan munkavállalási engedélyt. Az orvosok, fogorvosok szabadon jöhetnek - ez meglepetést is okozott, viszont a pedagógusok nem kívánatosak, pedig belőlük igen nagy a túlkínálat az erdélyi magyarok közt. És bár látszólag a határon belül is igen sok a tanár, bizonyos helyekre és szakokra előfordul, hogy csak a határon túlról jelentkeznek.
Azt is a Kormányszóvivői Irodától tudjuk, hogy az ellenzéki pártok közül egyedül az MDF képviseltette magát azon a találkozón, ahol a parlamenti erők egyeztettek a kérdésről. A kabinet további lehetőséget biztosított a Fidesznek és a KDNP-nek, hogy írásban fejtsék ki álláspontjukat, ám a Fidesz elnöke csak formai, és nem tartalmi kritikát fogalmazott meg válaszlevelében: tehát nem foglalt állást a munkaerőpiac megnyitásáról. A KDNP jelezte, hogy a feltételhez kötött munkaerő-piaci nyitást támogatja.

Becslések szerint már három és félmillió román állampolgár dolgozik külföldön és a Nyitott Társadalomért alapítvány szociológusai szerint 2007-ben a 18 és 59 év közötti román állampolgárok további tizenegy százaléka, azaz közel másfél millió ember készül az utazásra. A célország azonban többnyire nem Magyarország, a hazánkat korábban előnyben részesítő bánságiak és erdélyiek között sem. Sokkal inkább Spanyolország és Olaszország, így máris kétmillió szakképzett munkaerő hiányzik Romániából. A Tárki felmérései azt mutatják, hogy hazánkban 100-150 ezren vállalnának munkát Románia uniós csatlakozása után, azonban a tapasztalatok szerint a tervezett migráció töredéke az, ami végül is realizálódik.
Szedlárné Gáll Ibolya munkaerőpiaci elemző lapunknak elmondta, hogy helyszíni tapasztalatai alapján azok többsége, akik hozzánk jönnének dolgozni, még a vonatjegyét sem tudja kifizetni. Azok pedig, akik vállalkozásokban gondolkodnak, inkább helyben várják az uniós pénzek felhasználásának lehetőségeit. Az általunk megkérdezett erdélyi magyarok is inkább Dél- vagy Nyugat-Európát vennék célba a magasabb bérek és az életszínvonal miatt is.
A gyakornokok és a szezonális munkások körében továbbra is marad a kvótarendszer. Hivatalosan eddig évente nyolcezer szezonális munkás tartózkodhatott hazánkban Románia területéről, de minisztériumi jelentés szerint 2006-ban senki nem élt hivatalosan ezzel a lehetőséggel (a legtöbb igénylést, 19-et 2003-ban adtak be). Az elemző szerint azonban a szezonális munkások száma a valóságban elérheti a többszázezer főt is. Az illegális munkavállalók többnyire turistaként érkeznek, és nem egy esetben embertelen körülmények között tartják őket, padlásokon, fóliasátrakban, vagy deszkabódékban.

A Hetek által megkérdezett erdélyi magyar asszonyok elmondták, hogy azért vállalják még így is a nehéz fizikai munkát, mert képzettség híján otthon is csak alkalmi munkára van lehetőségük, és a román órabérek a koplalásra elegendőek csupán. Érdekesség, hogy az erdélyi munkások nincsenek nagy véleménnyel a magyar munkamorálról, és sok munkaadó nem véletlenül az igen jó munkabírású szomszédokat választja, ha teheti. Mellettük szól továbbá, hogy olyan munkát is elvállalnak, amit a „bennszülött” magyarok nem (pl. gombatermesztés, kapálás) és megelégszenek 20-30 százalékkal kevesebb bérrel is. Parragh László szerint a magyar gazdaság szempontjából nem elhanyagolható szempont, hogy a fekete munka komoly GDP-növelő potenciál, akárcsak a kábítószer-fogyasztás vagy a prostitúció.
A magyar munkaerőpiacot már eddig is igen átrendezte a külföldiek megjelenése. Minisztériumi adatok szerint a fővárosban és Pest megyében bejelentett munkaerőigények háromnegyedét külföldiek foglalkoztatása céljából jelentik a munkáltatók. Ennek nagy része egyszerű betanított és segédmunkásokra vonatkozott, és a román állampolgárságú munkavállalóknak kiadott engedélyek 70 százaléka is ezt a kört gyarapítja.