Munkatársunktól
Pápai gyerek a Vatikánban

Canossa-járásra szólította fel Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt Semjén Zsolt, a Parlament Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottságának fideszes alelnöke, aki szerint a kormányfő „bemószerolta a Szentatyánál a magyar katolikus egyházat”. Lapunk vatikáni körökből azonban úgy értesült, Gyurcsány Ferenc látogatása csupán egyike volt azoknak a rutinlátogatásoknak, amelyek a római katolikus vallás központjában rendszeresek, és a kormányfő semmilyen megbotránkozást nem okozott. „Otthon mindig kell valamilyen ügyeletes botrány” - fogalmazott lapunknak egy neve elhallgatását kérő, külföldön dolgozó diplomata. 

Gyurcsány Ferenc és II. János Pál pápa. „Nem látogatás - tárgyalás” Fotó: Reuters

Angelo Sodano bíboros, a Vatikán „miniszterelnöke” hetente több alkalommal is tárgyal a különböző országokból pápai audenciára érkező, magas pozícióban lévő vendégekkel, mint ahogy múlt szombaton a magyar miniszterelnökkel. Gyurcsány Ferenc parlamenti beszámolója szerint udvarias, mértéktartó, keresztényekhez illő hangnemben történt mindez, míg ellenzéki vádak szerint „botrányosan”, „modortalanul”, „a vatikáni protokoll durva megsértésével”, illetve Harrach Péter fideszes képviselőt a sajtóból idézve „megdöbbentő arcátlansággal”. Sokan tartják vakmerőségnek azt is, hogy a kormányfő nem csókolta meg II. János Pál pápa gyűrűjét. Az ellenzék mély felháborodásának fő oka, hogy látogatása során a miniszterelnök szóba hozta és kifogásolni merte a népszavazási és egyház-finanszírozási kérdésekben megmutatkozó katolikus aktivitást - ez utóbbi esetben azt, hogy kiskorú diákok is részt vettek a múlt hét elején, az Oktatási Minisztérium elé szervezett demonstráción. A miniszterelnök néhány héttel korábban, lapunknak adott interjújában már utalt arra, hogy „aggódva figyeli”, amint egyes felekezetek a szószékről befolyásolják híveiket egyértelműen politikai-hatalmi jellegű témákban, és „ez a magatartás arra kell, hogy késztesse a magyar baloldalt, hogy végiggondolja az egyházakhoz fűződő viszonyát”. ( Hetek, 2004. december 3.) Gyurcsány Ferenc, aki a megválasztása előtti MSZP-kongresszuson még egyszerűen csak „pápai gyerek”-nek aposztrofálta magát, a Tisztelt Ház előtt most úgy érvelt, nem hitéleti, hanem közéleti kérdésben nyilvánult meg vatikáni látogatása során. 
„Nem zarándoklatra mentem Őszentségéhez, és nem gondolom, hogy a magyar kormány feje nem fejtheti ki álláspontját tisztességesen, mértékadóan” - válaszolt Semjén Zsolt vádjaira Gyurcsány, majd így folytatta: „Ha Ön úgy gondolja, hogy az egyház dolgairól nem lehet véleménye a magyar társadalmi közösségnek, benne a magyar közélet szereplőinek, akkor nyilván úgy gondolja, hogy az egyház társadalmon kívüli. Én nem így gondolom. Azt gondolom, hogy az Egyház a társadalom része”, tehát kölcsönösen megfogalmazhatnak egymásról a társadalomra, a közéletre vonatkozó véleményt. 
Semjén Zsolt válaszának tartalmi része gyökeresen eltér az egy évtizeddel ezelőtt még „halálos bűnnek” kikiáltott egyházi politizálás rémétől, és új értelmezést kapott az egyházi autonómia határának, illetve a vallásszabadságának a kérdése is: „A vallásszabadságból az következik, hogy semmi köze ahhoz, hogy a katolikus egyház, a református egyház vagy bármelyik egyház milyen kérdést tekint politikai kérdésnek és milyet nem, milyen kérdésben kíván megnyilvánulni és milyenben nem - érvelt Semjén a parlamenti szócsata során, majd hozzátette: azt hiszem, miniszterelnök úr, jobban tenné, hogyha elgondolkodna azon, hogy a következő látogatásán ne ilyen diplomáciai modortalanságot kövessen el, hanem inkább Canossa-járásnak vegye.”
A felfokozott érdeklődés hatására a budapesti Apostoli Nunciatúra lapzártánkkor kiadott hivatalos közleményében újabb részleteket közölt a látogatásáról, amiből többek között kiderül: a miniszterelnök kifejezte nagyrabecsülését a katolikus és más egyházak szerepvállalásában „abban a szolgálatban, amit szociális és kulturális téren fejtenek ki”, kritikai megjegyzésére azonban sem II. János Pál pápa, sem Angelo Sodano bíboros nem válaszolt érdemben. Az Oktatási Minisztérium előtti, december 14-ei tüntetéssel kapcsolatban azonban a bíboros államtitkár e szavakkal védte meg a püspökeit: „… a magyar püspökök jó állampolgárokként csak aggodalmuknak adtak hangot a közjóért, és a Szentszék kiáll mellettük, mert csak azt kérik, ami a megállapodás szerint jár”. E megjegyzésen kívül a miniszterelnök látogatását semmilyen hivatalos vatikáni kritika nem érte.
„Mint minden uralkodóháznál, a ház udvartartása, ceremóniamestere szabályozza a diplomáciai protokollt” - mondta megkeresésünkre Görög Ibolya szakíró, protokollszakértő. Elvárás, hogy a pápai audenciára érkező vendég sötét színű ruházatban érkezzen, nők esetében fontos a térdet elfedő szoknya, illetve a fej, a váll betakarása. „Maga a ceremónia - tehát hogy hová menjen, hová üljön, mennyire hajoljon a pápa keze felé stb. - ez egy nagyon fix, ezeréves múltra visszatekintő rend, amelyet még szánt szándékkal is nehéz lenne felrúgni, hiszen fizikailag is képtelenség. Elképzelhetetlen tehát, hogy a kormányfői delegáció felrúgta volna a vatikáni protokoll szabályait, arra vonatkozóan pedig, hogy miről essék szó, nincs előre lefektetett szabály” - mondta a szakértő.
A „kötelező” gyűrűcsókra vonatkozó kérdésünkre Görög Ibolya elmondta: a gyűrű fölé hajlás az államfőnek kijáró tisztelet kifejezése, a gyűrű megcsókolása pedig az azonos vallás függőségét jelöli. „A gyűrűcsók tehát már nem a protokoll része, hanem a vallásra, lelki kapcsolatra utaló magatartás. Így történt például például Diana hercegnő esetében is, aki nem csókolta meg a pápa gyűrűjét, csupán meghajolt, az államfőnek kijáró tisztelet kifejezése végett.”