Török Flóra
Ezer nem
Eseménydús hetet tudhat maga mögött a magyar gazdaság: a parlament elfogadta a jövő évi költségvetés főszámait, megváltoztak az okmányirodák illetékfizetési szabályai, Mádl Ferenc köztársasági elnök visszadobta az új jegybanktörvényt.
Szavazáson túl Fotó: MTIA hét elején az Országgyűlés elfogadta a 2005-ös büdzsé főbb mutatószámait. Mivel az ellenzék, amolyan csendes protestálásként, nem tartózkodott az ülésteremben a szavazás idején, a javaslatot tartózkodás és ellenszavazat nélkül akceptálta a Tisztelt Ház. A jelenlévő képviselők közel tíz órán keresztül szavaztak a közel ezer módosítási javaslatról, és ennek során - nem meglepő módon - szinte kizárólag kormánypárti indítványokat fogadtak el. A végeredmény: az eredetileg tervezett jövő évi deficit 20 milliárd forinttal magasabb lesz. Bővebben: a képviselők jövőre 56 milliárd forinttal költenek többet a megszabottnál, a pénzügyi szakértők azonban felfedeztek még 36 milliárdnyi többletbevételt is, így csak 20-szal romlik az egyenleg. Hiába, aki keres, az talál…
A módosítások igazi nyertesei az önkormányzatok lettek, számukra ugyanis 14,7 milliárdot csoportosítottak át az utolsó pillanatban. Ezen belül az útépítésekre összesen 5,5 milliárd forinttal fordíthatnak többet. A rendőrség és a határőrség 3,5, az agrárium 1 milliárdnyi pluszt kap majd a 2005-ös év folyamán.
„Vissza a feladónak” - élcelődtek kárörvendően azok, akik eddig is sorra kritizálták a jegybanktörvény kilátásba helyezett módosításait. Mádl Ferenc többek között azt kifogásolta, hogy a törvényjavaslat nem erősíti a jegybank függetlenségét. Emellett a jegybanki politikát irányító Monetáris Tanács is aránytalanul sok új taggal egészülne ki, amely adott esetben megnövelné a mindenkori miniszterelnök befolyását a monetáris politika alakításában. A köztársasági elnök szükségtelennek tartja a tanács összetételének a módosítását, hiszen maga az Európai Központi Bank, vagyis az unió jegybankja is több ízben elismerően nyilatkozott a kinevezések jelenlegi rendszeréről. A harmadik államfői kritika szintén a banki vezetőség kérdéséhez kapcsolódik. Az új törvény szerint a jövőben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnökei közül kizárólag egy lenne felelős a monetáris politikáért. Ez a passzus viszont nem egyezik az alkotmány azon rendelkezésével, miszerint a monetáris politika meghatározása az MNB egészének feladata.
