Vissza a tartalomjegyzékhez

Hajdú Sándor
Törököt fogott, nem engedte

Szolnok egyik külső kerülete Szandaszőlős. A buszmegállóban fiatalok igazítanak útba, amikor a Raskó családot keresem. „Tóbiás a kocsma neve, ott érdeklődjön bátran” - mondja egy fiatal srác, és lerajzolja, hogy miként jutok a „helyszínre”. Az alagsori mulatót messziről felismerni, mert üvölt a zene. A pultnál ordítva közlöm, kit keresek, mire a raktárból előjön egy fiatal srác, Tamás, Emese testvére. 
A zaj miatt az udvaron mutatkozom be, és mondanám, mi a jövetelem célja, de már félbe is szakít: „Hazaérkezésünk után a bulvársajtó szinte mindent kiteregetett rólunk, ezért nem állunk szóba senkivel.”

***

Pedig az eseményről csak szűkszavú hírek jelentek meg: Nemrég tért haza a hároméves szolnoki illetőségű Raskó Szofi és édesanyja, Emese, akik Ankarában, a magyar nagykövetségen bújtak el a gyermek török apja, Özbas Fatih elöl. Az egykori birkózóbajnok az év elején az anya tudta nélkül csempészte Törökországba Szofit. Az anya márciusban kiutazott utánuk, de Özbas elvette mindkettejük útlevelét. Az asszony gyermekével külképviseletünkre menekült a fenyegetőző apa elöl, s hónapokig ott tartózkodott. Ennyi, ami a hivatalos híradásokból kiderült.

***

Hiába próbálkozunk, nem fog senkivel szóba állni Emese, ez a tuti - vetette oda a mellettem álló fiatal srác a Tóbiás „étteremben”. Az újságírók nem éppen népszerűek errefelé mostanában - tette hozzá még, és hiába próbálok érvelni, elutasítás a válasz. Abban maradunk, majd telefonon folytatjuk, de sajnos többszöri érdeklődésünk után kiderült, Emese így sem, a történtek után több héttel sem akar nyilatkozni senkinek. 
Mindössze a család egyik közeli ismerősével sikerült beszélgetnünk, aki elmondta, hogy Emese Németországban ismerte meg a török sportolót. Mint mesélte, számukra meglepő volt olykor a férfi viselkedése, mivel hol úgy viselkedett, mint egy átlag „világi”, hol pedig úgy, mint egy vallásos mohamedán. Amikor jó passzban volt - azaz olyan volt, mint a többiek-, lehetett vele szórakozni, sörözni, de volt hogy előjött belőle a „török vér”, és olyankor előfordult, hogy agresszívvá vált, és érthetetlen módon kezdett viselkedni. 
„Az az egészben a legszomorúbb, hogy mikor újra együtt éltek, ismét fogant egy kisbaba, aki most fog decemberben megszületni, és ez a felhajtás nem hiányzik nekik. Mondják errefelé a népek, hogy nem kellett volna szóba állni ezzel a törökkel újra, de hát a szerelem és az ész nem mindig vannak összhangban” - tette hozzá kezét széttárva a rokon. 

***

Bársony András, a Külügyminisztérium politikai államtitkára szerint ez egy jogi értelemben nem rendezett családi kötelék volt a török férfi és a magyar hölgy között abban az értelemben, hogy nem éltek házassági kötelékben. Minden információ azt támasztotta alá, hogy sem a magyar, sem egyéb törvények szerint házasságkötésre nem került közöttük sor. 
A kapcsolatuk gyümölcse a kislány, Szofi. 
Az édesapa egy magyarországi látogatása során a német útlevelébe bejegyeztette a gyermeket, és ezzel az útlevéllel a kicsit „hóna alá kapva” elhagyta az országot. Az édesanya utána utazott, hogy a kislányt hazahozza. Elvitte Szofi magyar útlevelét, és megpróbálta a gyermeket Törökországból hazahozni. A török hatóságok azonban feltartóztatták, mert nem volt regisztrálva a magyar útlevélbe, hogy a gyermek mikor lépett be Törökországba, ezért nem engedték ki a kislányt az országból.
Az államtitkár elmondta, hogy ezt követően az ankarai nagykövetségen helyezték el az édesanyát és 
gyermekét. A gyerek iratai azonban a férj családjánál voltak, akik jogellenesen maguknál tartották a Magyar Köztársaság tulajdonát képező okmányokat.
„ A török hatóságok több megkeresésre - amelyet a magyar diplomácia a szokásos diplomáciai csatornákon keresztül megtett - sem reagáltak. Illetve azt közölték, hogy miután Törökországban büntetőeljárás folyik az ügyben, ezért a Külügyminisztériumnak semmilyen befolyása nincs a dologra, azaz meg kell várniuk, amíg a török igazságszolgáltatás ebben az ügyben majd állást foglal. Közeledett az időpont, amikor az újabb gyermek megszülethetett, ezért bekérették a minisztériumba a török nagykövetet” - magyarázta Bársony András. 
A török fél magatartása ugyanis számtalan tekintetben ütközött a nemzetközi joggal, a Hágai Konvencióval, amely a gyermekek mozgásának jogellenes korlátozásáról szól. A magyar diplomácia véleménye szerint ugyanis a gyermeket jogellenesen csempészték ki Magyarországról.
A török hatóságok ezután röviddel kezdeményezték a bíróságon a fiatalasszony és a gyermek eltávozását. Mondván, hogy az ügyészségi eljárás, amely tulajdonképpen megakadályozta az ő hazatérésüket, nem felelt meg a török jog előírásainak, ezért megsemmisítette az ügyészség ilyen irányú határozatát, és lehetővé tette, hogy gyermek és édesanyja elhagyják Törökországot.
Bársony András azt is elmondta, hogy általában az arab országokba házasodó polgártársaink esetében fordul elő, hogy a házastársi kapcsolat megromlását követően súlyos konfliktus és jogi vita alakul ki a közös gyermek elhelyezése kapcsán.