Héder Mónika
Lidl-roham

A napokban 12 új üzlettel betört a hazai piacra a német Lidl diszkontlánc. Bár Magyarországon még kevéssé ismert ez az élelmiszer-üzletlánc, a híre már hetekkel megelőzte a hazai nyitást. 
A Lidl nem sokkal ezelőtt forgatta fel a lengyel és szlovák élelmiszerpiacot, most pedig nálunk kopogtat kirívó dömpingáraival. A - főleg a Plusszal, Penny Markettel, illetve Profival konkuráló - cégnek már hazájában meggyűlt a baja a helyi szakszervezetekkel. A német szakszervezet szerint Európa legnagyobb diszkonthálózatánál emberhez méltatlanok a munkakörülmények, ezért azt fontolgatják, hogy beperelik az óriáscéget. 

Tömegek egy szlovákiai Lidl üzlet nyitásakor. Árverseny és vitatott körülmények 

A Németországban második legnagyobbnak számító, agresszíven terjeszkedő diszkontlánc azonban nem sokat törődik a szakszervezet tervével, mivel nyílt titok, hogy az élelmiszer-hálózat egyetlen célja utolérni és lekörözni nagy riválisát, a német Aldi csoportot. A Ver.di nevezetű német szakszervezet a napokban ügyvédet fogadott fel annak érdekében, hogy bebizonyítsa, hogy a Lidl áruházlánc tulajdonképpen egyetlen egységes vállalat, melynek értelmében a német törvények szerint köteles nyilvánosságra hozni a vállalatcsoport pénzügyi beszámolóját és a konszernen belüli tulajdonviszonyokat. Az eddig nyilvánosságra nem hozott cégdokumentumok alapján a szakszervezet azt is szeretné feltárni, hogy a Lidl diszkonthálózatot a konszern mérete a munkavállalók érdekeit képviselő üzemi tanács létrehozására is kötelezi.
A neckarsulmi székhelyű Lidl gazdálkodásáról meglehetősen keveset lehet tudni. A kereskedelmi dolgozók érdekeit képviselő szervezet szakértői azt feltételezik, hogy az áruházlánc több száz különböző kft. összessége, amely végső soron egy Dieter Schwarz Stiftung GmbH nevű alapítvány irányítása alatt áll. A 63 éves Schwarz az alapítvány érája alatt működtetett cégcsoport segítségével próbálja leplezni a valódi Lidl-birodalmat, megakadályozva ezáltal a 20-25 ezer alkalmazott számára a munkahelyi ügyekbe való beleszólást. 
A Lidl diszkonthálózat alapítójának jelentős érdeke fűződik ugyanis ahhoz, hogy a munkavállalók jogait korlátozza, mivel a forgalomnövekedés árát - a Lidl-beszerzők által megpuhított beszállítókon kívül - a szakszervezet szerint az alkalmazottaknak kell megfizetniük. Néhány nagy áruellátó központi raktárat kivéve sehol sem működnek üzemi tanácsok, megoldatlan a dolgozók érdekképviselete. Az áruházlánc dolgozóival szemben a vezetőség alapvető elvárása az ingyenes túlóra, a munkakezdés előtt negyedórával való megjelenés és mindemellett a keresett árut nem találó vevők készséges kiszolgálása. Ennek ellenőrzésére a cég álcázott tesztvásárlói járják az üzleteket. 
A harminc éve fennálló Lidl konszern nem titkolt célja ezáltal, hogy az Aldi áruházlánc piacvezető pozícióját átvegye Németországban. A Lebensmittelzeitung német élelmiszeripari szaklap becslése szerint a Lidl 2500 üzletében tavaly 17,3 milliárd euró árbevételre tett szert, míg az Aldi 3800 boltjában 25 milliárdot hagytak ott a vásárlók. A teljes Schwarz-birodalom azonban, amelyhez hozzátartoznak a Kaufland szupermarket-hálózat üzletei is, valamint az Európa-szerte gyarapodó számú Lidl boltok, várhatóan eléri a 30 milliárd eurós forgalmat, ami szinte megközelíti az Aldi 37 milliárd eurós összforgalmát.
A Schwarz-birodalom gőzerővel történő növekedését mutatja, hogy jelenleg a legnagyobb élelmiszerdiszkont-hálózatot működteti Európában, a kontinens tizenöt országában összesen 5600 bolttal van jelen. Terjeszkedését Svédországban kezdte 1989-ben, Németországban az elmúlt évben minden harmadik nap nyitott új boltot, Franciaországban, pedig piacvezető a diszkontáruházak között.