Vissza a tartalomjegyzékhez

Sebestyén István
Hazárdjáték az érzelmekkel

„Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással - kérelmére - magyar állampolgárságot kapjon az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét magyarigazolvánnyal vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja?” A kórházprivatizáció mellett erről az enyhén szólva is nehezen értelmezhető kérdésről szavazhatunk a december 5-ére kiírt ügydöntő népszavazáson. A kormánypártok szerint a kettős állampolgárság tömeges kiterjesztésének beláthatatlan negatív következményei lennének, a jobboldal viszont úgy véli, most orvosolni lehet Trianon traumáját. Úgy tűnik azonban, a kérdésben kibontakozott vita már túlmutat a határon túliak problémáján, és egyre inkább belpolitikai jelleget ölt.


Rácz Sándor, a Magyarok Világszövetségének tiszteletbeli elnöke. Beláthatatlan folyamatot indítottak el Fotó: MTI

A kettős állampolgárság ügyében a Patrubány Miklós vezette Magyarok Világszövetsége kezdeményezte az aláírásgyűjtést, illetve az ügydöntő népszavazás kiírását még az év elején. Amennyiben a december 5-ére kiírt referendum eredménye ennek a kérdésnek a tekintetében igen lesz, akkor az Országgyűlésnek törvényt kell alkotnia arról, hogy a külföldön élő magyar nemzetiségűek is megkaphassák a magyar állampolgárságot. A népszavazás ráadásul ötven százalék alatti részvételi arány esetén is érvényes, amennyiben a kérdésre adott valamelyik válasz elnyeri az összes választójogosult számának 25 százalékát - vagyis a kérdés eldöntéséhez akár kétmillió szavazat is elegendő lehet. 


Patrubány Miklós a Magyarok Világszövetségének elnöke a Hősök terén. Addig szavaztat, míg beadjuk a derekunkat Fotó: MTI

Érdekes továbbá, hogy egy olyan törvénnyel kapcsolatban kell dönteniük a szavazópolgároknak, amely még tervezet szintjén sem létezik, így sem részleteit, sem következményeit nem lehet pontosan bemérni. Az viszont bizonyos, hogy az állampolgárságról szóló kétharmados törvény esetleges módosítása után mindenkinek, aki rendelkezik magyarigazolvánnyal, illetve más - később szabályozandó - módon igazolni tudja a magyar nemzetiséghez tartozását, azonnal magyar állampolgárságot kell majd adni. Az is egyértelmű - mint Petrétei József igazságügy-miniszter kiemelte -, hogy a törvény nem tehet különbséget a más-más jogcímen állampolgárrá vált személyek között, vagyis az új állampolgárokat ugyanolyan feltételekkel pontosan ugyanazok a jogok illetnék meg, mint az eddigieket.
A jelenlegi szabályozás szerint a szokásos eljárásnál könnyebben kaphat állampolgárságot egy magát magyar nemzetiségűnek valló személy, ám a feltételek között szerepel a folyamatos magyarországi tartózkodás is. (Kérelmének kedvező elbírálására akkor számíthat egy határon túli magyar, ha egy éve Magyarországon lakik, valamelyik felmenője magyar állampolgár, és büntetlen előéletű.) Az igazságügy-miniszter álláspontja szerint e feltételrendszer kiszámíthatóvá teszi, hogy kit illetnek meg az állampolgársággal járó jogok és kötelezettségek, és megakadályozzák, hogy valaki anélkül, hogy megélhetése, lakhatása biztosított volna, igénybe vegye a magyarországi szociális juttatásokat. „Ha a népszavazási kérdésre igen válasz születik, a kiszámíthatóság elve csorbát szenved. A külföldön élő magyar állampolgárok különleges engedélyek nélkül létesíthetnek magyarországi lakóhelyet, és ezután jogosultak lesznek az alapellátások igénybevételére” - mondta hétfői sajtótájékoztatóján a miniszter. Hozzátette, hogy Magyarország egyoldalúan nem hozhat olyan törvényt, amellyel a párizsi békeszerződéssel elcsatolt területeken élő volt magyar állampolgároknak ismételten megadná a magyar állampolgárságot. Ehhez ugyanis a másik állam egyetértése is szükséges. További problémát jelent, hogy az érintettek körébe több millió külföldi tartozik, ebből kifolyólag megbecsülhetetlen a magyar állampolgárságot kérelmezők száma. 
Egy, az erdélyi magyarok körében készült felmérés szerint a megkérdezettek mintegy hatvan százaléka biztosan igényelné a magyar állampolgárságot, ez több mint 800 ezer személyt jelent - csak Erdélyben. Az összes határon túli magyar közül egyébként 800 ezren rendelkeznek magyarigazolvánnyal: a kilátásba helyezett törvény szerint ők azonnal, minden további feltétel teljesítése nélkül magyar állampolgársághoz jutnának. (Egy 2003-as közvélemény-kutatás szerint az erdélyiek több mint 10 százaléka az állampolgárság megadása nélkül is Magyarországon szeretne letelepedni.)


Aláírásgyűjtés a népszavazás kiírásáért. Sikerült Fotó: MTI

A Fidesz szerint a kettős állampolgárság intézményére azért lenne szükség, mert a magyar útlevéllel megkönnyítené az EU schengeni határőrizeti rendszerén kívül rekedt magyaroknak az anyaországgal való kapcsolattartását. Orbán Viktor egyenesen kijelentette: aki becsületes magyar, az december 5-én igennel szavaz. Révész Máriusz, a Fidesz szóvivője úgy véli, az igennel a határon túli magyaroknak is adnánk egy keveset a mi szabadságunkból, a nem viszont érzelmileg a határon túliak cserbenhagyását jelentené. „Ezzel a döntéssel pótolnánk valamit abból a veszteségből, amit a külhoni magyarok a múltban elszenvedtek” - mondta a Heteknek Révész, és utalt arra, hogy az EU-n belül, illetve kívül is számos országban létezik a kettős állampolgárság intézménye. A szóvivő szerint ez nem terhelné meg a költségvetést, mivel nem kerülne sor tömeges áttelepülésre. „Az elmúlt tíz évben mindösszesen az erdélyi magyarság 250 ezer fővel apadt, pedig eddig is könnyen áttelepülhetett, aki akart. A kormányzati hatástanulmányoknak éppen annyi a valóságalapja, mint a 2002-es választások előtt a 23 millió román munkavállalóval való riogatásnak” - fogalmazott Révész. 
A kormányzati hatástanulmányok ugyanakkor cáfolják azokat az ellenzéki véleményeket, hogy a kettős állampolgárság nem terhelné meg a költségvetést. 10 ezer áttelepülővel számolva mintegy 4,4 milliárd forint lenne a pluszteher, 800 ezer fővel számolva viszont már 537 milliárd forint. A kormány egyébként minimálisan 120 ezer, maximálisan 275 ezer végleges áttelepültet prognosztizál.
Szintén ellentmond az ellenzéki véleményeknek magának Patrubány Miklósnak a kijelentése, amely szerint „megtévesztő kampánnyal állunk szemben, amikor a kormány minden kettős állampolgárságút csak költségtényezőként említ. Figyelmen kívül hagyják, hogy mintegy 4 millió képzett, érettségivel rendelkező potenciális munkaerőt is kap a magyar gazdaság.” Az elemzések szerint azonban míg tízezernyi külhoni álláskereső megjelenése kedvező hatást gyakorolna a piacra, százezernyi már „felborítaná a piac érzékeny egyensúlyát”, és évente 40 milliárd forintos költségvetési többletkiadást igényelne. 
„A nemmel történő voksolás nem azt jelenti, hogy eltolnánk magunktól a határon túli magyarokat, hanem azt, hogy a gondjaik megoldásában más módon igyekszünk segíteni” - fogalmazott a Heteknek Alföldi Albert szocialista képviselő. Hangsúlyozta, hogy az érzelmi szálak mellett a realitást is figyelembe kell venni, hiszen „a kormánynak, nemcsak a határon túli, hanem a határon belül élő magyarokért is felelősséget kell vállalnia”. A képviselő szerint a szülőföldön maradást segítő programok ésszerűbbek, mint a kettős állampolgárság intézménye, és szerinte annak is meg lehet találni a módját, hogy a kinti magyaroknak az anyaországgal való kapcsolattartása könnyebb legyen. Úgy látja, a törvénymódosítás felesleges feszültségeket szítana: „Romániában azt mondanák a magyaroknak, hogy menjetek haza, ugyanakkor a költségvetésre rótt pluszterhek miatt valószínűleg a magyarországi magyarok sem ölelnék keblükre a kintieket”. Alföldi Albert szerint egyébként a vita valójában már nem is az alapproblémáról szól, hanem egyre inkább belpolitikai jelleget ölt. 
„Mivel már a feltett kérdés is rossz, csak rossz válaszok születhetnek” - vélekedett megkeresésünkre Horn Gábor. A szabaddemokrata politikus úgy látja, egy eredménytelen népszavazás után nem lehet majd megmagyarázni a határon túli magyaroknak, hogy nem arról van szó, hogy az anyaország megvetné őket, egy igen válasz esetén pedig kényszerpályára áll a törvényhozás, mert azonos jogokat kell biztosítaniuk határon túl élő állampolgárok számára is. 
Úgy tűnik, a kettős állampolgárság kérdésében mindkét oldal kényes helyzetben van. A szocialisták - információink szerint - egy „gyenge nemet” és egy „gyenge igent” mondanának a feltett kérdésre. Ez viszont lehetetlen, és miután a referendumnak egyre inkább a belpolitikai vonatkozásai kerülnek előtérbe, a nem mellett döntöttek, azzal a kiegészítéssel, hogy új programokat fognak kidolgozni a határon túlaik megsegítésére. 
A Fidesz kormányzása idején éppen a kettős állampolgárság intézményét helyettesítendő alkotta meg a statustörvényt, hogy a határon túli magyarok helyzetét megkönnyítse. Az MVSZ mostani kezdeményezésre azonban nem mondhat nemet, hiszen ezt nem tudná „megmagyarázni” saját szavazótáborának. 
„A Fidesz számára vékony jég a referendum: jól jönnek ki belőle, ha igen lesz a végeredmény, hiszen ezzel részben meg lehet kérdőjelezni a kormány legitimitását” - mondta lapunknak Ágh Attila. A politológus szerint ezt jelezte előre Patrubány Miklós kijelentése, miszerint egy igennel végződő népszavazás előrevetíti az előre hozott választásokat. „Ha viszont érvénytelen lesz a szavazás, vagy nemmel szavaz a többség, akkor az a jobboldal számára egyenlő egy választási kudarccal” - véli a politológus. Ágh Attila úgy látja, a határon túli magyarok közül a kérdés valójában a Romániában, Ukrajnában és Szerbia-Montenegróban élőket érinti, hiszen Szlovákia és Szlovénia már uniós tagállam, az ott élők az unión belül szabadon mozoghatnak. Románia viszont 2007-től várhatóan szintén EU-tag lesz, tehát a probléma magától megoldódik. Hosszútávú megoldást Ágh szerint Ukrajna és Szerbia-Montenegró esetében kell találni, de ez semmiképpen sem lehet a kettős állampolgárság. Ezt ugyanis Ukrajnában nem ismerik el, vagyis az ott élő magyaroknak választaniuk kellene a két állampolgárság között, a szerb törvényhozásnak pedig nincs egyértelmű álláspontja ezzel kapcsolatban.