Király Sándor
Hatásos nevelőeszköz, vagy csak a pénzünkre vadásznak?

1967-ig szabadon garázdálkodhattak a hazai gyorshajtó autósok, ekkortájt rendszeresítette a rendőrség az első traffipaxkészülékeket. A három lábon álló, messziről is jól látható, lavórnyi méretű radar ma már megmosolyogtató adatokkal bírt: csak ötven méteren belül észlelte az autókat, méréshatára pedig 20-120 km/h-ig terjedt. Öt évvel később a traffipaxot már a mérőkocsik elejére szerelték fel, a gyorshajtókat pedig a műszerfalon elhelyezett fényképezőgép örökítette meg. Rutinosabb sofőrök már előre tudták, hogy sebességet mérnek az út szélén megbúvó, általában AJ-s rendszámú 1200-as Zsigulikból. Mivel a traffipaxkészülékek működési elvüknél fogva haditechnikának számítottak, a COCOM-listának köszönhetően elég kevés készülék volt az országban. Később a rendőrség egyre több Skodát, Opelt, és Fordot szerelt fel sebességmérővel, sőt nem volt ritka a civil rendszámos mérőkocsi sem. Gyorshajtókból mindig akad bőven, ezért a költségvetés - megérezve a pénzszagot - a 90-es évek elején megfinanszírozta minden autósok rémálmát, a lézeres traffipaxot. Ezzel már nagy távolságból (1,5-1,8 km) tudták mérni az autók sebességét, egészen 400 km/h-ig.

Sebességet bárhol jogszerűen mérhet a rendőrség, ahol a KRESZ szerint nem tilos megállni, vagy várakozni. Kiértékelhető fényképet radaros sebességmérőnél maximum 40-50 méterről, lézeres sebességmérő esetében pedig 120-140 méterről lehet készíteni. Az időben való lassítást pedig lehetővé tette a 175/2003(X.31) számú kormányrendelet, mely szerint a radardetektorok nem tartoznak a „közbiztonságra különösen veszélyes eszközök” kategóriájába, így használatuk a jog szerint legális. Nem ütközik semmilyen szabályba a szembejövő autóstársak ujjkörzéssel és fényszóróval való figyelmeztetése sem, hogy a közelben sebességet mérnek.
A radarral és a lézerrel történő sebességmérés között alapvető különbségek vannak. A radar folyamatos rádiófrekvenciás jelet bocsát ki, amely a hatósugarába érkező gépkocsiról visszaverődve meghatározza annak a sebességét. A lézeres sebességmérésnél a rendőr kamerán keresztül figyeli a forgalmat, és csak akkor aktiválja a lézersugarat, ha gyanúsan gyorsan közlekedő gépkocsit észlel. Ami ellen nincs védelem - mivel semmilyen detektorral nem érzékelhető -, az a rendőrautókba beépített, sebességmérővel kombinált videokamera, amivel rátapadnak a delikvensre, és rögzítik a gyorshajtás tényét. Ezért radardetektor ide vagy oda, érdemes betartani a megengedett sebességhatárokat. A sebesség jelentős túllépése 60 ezer forint büntetéssel, és a jogosítvány bevonásával járhat. Jelentős túllépésnek számít a 100 km/órát meg nem haladó korlátozás alatt az 50 százalékkal való túllépés (50-es táblánál 75 km/h), vagy a 100 km/h-t meghaladó korlátozás felett a 33 százalékos sebességtúllépés (autópályán 130 km/h helyett 173 km/h). Ugyanakkor fontos lenne, hogy az útjavítás végeztével kintfelejtett, aktualitásukat vesztett sebességkorlátozó táblák ne rontsák a többi közlekedési tábla hitelét.