Vissza a tartalomjegyzékhez

Benke László
Visszatérés Rómába

Az Európai Unió huszonöt tagállamának vezetői október 29-én, pénteken ünnepélyes keretek között aláírták az unió júniusban Brüsszelben véglegesített alkotmányos szerződését. A szertartásos aktusra az ókori Róma egykori politikai és vallási központjában, a Capitolium dombon, a Michelangelo által tervezett reneszánsz szenátusi paloták egyikében került sor, ugyanabban a teremben, ahol csaknem fél évszázada, 1957-ben a „római szerződéssel” hat alapító állam létrehozta a mai EU elődszervezeteit. 


A csúcstalálkozó résztvevői X. Ince pápa szobra előtt látták el kézjegyükkel az okmányt Fotó: Reuters

„Ha kajánkodni akarnánk, azt is mondhatnánk, hogy két pápa rosszalló tekintete alatt írják alá az alkotmányt, amelyből kimaradt az Európa keresztény gyökereire való utalás” - élcelődtek az olasz RAI televízió közvetítői a rendezvény élő adása alatt. Tény, hogy az aláírási ceremóniának negyvenhét éve és most is otthont adó Horatiusok és a Curiatiusok termében olyannyira dominálnak a két ellenreformációs pápa, VIII. Orbán és X. Ince hatalmas szobrai és a római eredetmítoszokat ábrázoló falfestmények szuggesztív jelenetei, hogy Mario Catalano, Silvio Berlusconi olasz kormányfő díszlettervezője még az előkészületek alatt aggályának adott hangot: a markáns látványtérbe helyezett politikus főszereplők arca a tévéképernyőkön alig fog látszani. Catalano ezért azt javasolta a felvételek irányítására felkért Franco Zeffirellinek, hogy a rendezvény idejére a freskók egy részét, valamint az aláírásra szolgáló asztal fölé tornyosuló X. Incét műmárványlapokkal takarják el, a könnyebben mozgatható VIII. Orbán szobrát pedig száműzzék egy szomszédos terembe. Javaslata végül elhalt a többségi állásponttal szemben, mely szerint a Capitolium szenátusi palotái a világ legősibb múzeumépületeinek is számítanak.
Ám mégsem kellett attól tartani, hogy az itáliai barokk mesterek szobrai miatt az alkotmány előkészítése során oly nagy gonddal került vallási jelképek túlsúlyba kerülnének az aláírási ceremónia helyszínén: a teremben ugyanis a város pogány eredetmondáinak jelenetei voltak vitathatatlan „fölényben”. A központi falfestmény a fiatal Róma legelső konfliktusában aratott diadalnak állít emléket, amely a római Horatius és az Alba Longa-i Curiatius ikerfivérek hármas párviadalában dőlt el az ellenséges város kárára. 
A terem más freskói („Romulus barázdát húzva kijelöli Róma határait”, „A szabin nők elrablása”) és a palota többi helyisége (a Nőstényfarkas terme, közepén Róma jelképével, az i. e. 5. századi farkasszoborral; a Pun háborúk terme és a Hannibál-terem), amelyekben az aláírás helyszínéről kiszorult delegációk kaptak helyet, falaikon szintén a Tiberis parti város térnyerésének kezdeti mozzanatait ábrázolják. 
A vendéglátó Silvio Berlusconi minden egyéb eshetőséget is megragadott, hogy fővárosa birodalmi emlékeire felhívja jeles vendégei figyelmét, akik közül kevés felszólaló mulasztotta el a római helyszín szimbolikus jelentőségét méltató tiszteletköröket lefutni. Berlusconi Marcus Aurelius filozófus-császárnak a Capitolium tér közepén álló lovas szobra alatt fogadta a kontinens vezetőit, akik a tér egyik palotájának Julius Caesar-termébe vonultak, hogy végighallgassák az aláírást bevezető, az „örökös diktátor” monumentális szobra alól elhangzó érzelmes felszólalásokat. „Róma büszke rá, hogy Európa otthonának érezheti magát” - nyitotta meg az eseményt Walter Veltroni római polgármester, majd Romano Prodi, az Európai Bizottság (EB) leköszönő elnöke „hatalmas következményekkel járó, merész tettnek” nevezte az alkotmány aláírását. Végül Berlusconi jelentette be: az „urbs urbium”, a „városok városa” ma történelmi előrelépés színhelye. 
A politikusok, akiknek biztonságát hétezer fős rendőri és biztonsági személyzet, valamint egy F-16-os vadászgépraj is vigyázta, ezután a palotaudvarban Nagy Konstantin császár szobrának töredékei között elhaladva sétáltak át az aláírás színhelyéül szolgáló terembe, ahol az országonként szólított miniszterelnökök és külügyminiszterek kézjegyükkel látták el a dokumentumot. Az EU soros holland elnöksége valamennyi aláírónak ajándékba adta az alkalomra készített különleges tollat, amelyen latin felirat örökíti meg az alkotmány szentesítésének eseményét. A ceremónia után tartott közös ebéden Carlo Azeglio Ciampi olasz köztársasági elnök pohárköszöntőjében reményét fejezte ki, hogy az aláírás végérvényesen eltávolítja Európát „a tragikus belső háborúk mélységétől”. 
A történelmi jelentőségű esemény mementójául állított szobrászmű, amely a felkelő nap fényében ragyogó Róma látképét ábrázolja, az alkotó elmondása szerint a legeltérőbb anyagok - bronz, márvány, mésztufa, színezett üveg - egyesítésével az unió népeinek összetartását fejezi ki, amelyek együttesen különbségeik ellenére is nagy eredményeket érhetnek el. A derűlátó meglátás ellenére azonban jócskán fennáll a veszélye, hogy az alkotmány elbukik a tizenegy tagország valamelyikében, ahol már döntöttek arról, hogy népszavazásra bocsátják a kérdést. Márpedig ha a huszonöt tagállam közül egy is elutasítaná az uniós szerződést, az nem léphet életbe; ezért is látta szükségesnek José Manuel Barroso, az EB soron következő elnöke kifejezni abbéli reményét, hogy „a nemzeti parlamentek és az állampolgárok vállalják a felelősséget, és jóváhagyják az alkotmányt, amellyel megnyílhat az út egy új unió felé”. A legtöbb államban jövőre kérdezik meg a polgárokat az alapszerződésről, Nagy-Britanniában azonban elővigyázatosságból csak 2006-ban, jelenleg ugyanis a britek túlnyomó többsége nemmel szavazna, amely könnyen derékba törhetné Tony Blair miniszterelnök politikai karrierjét. 


Erdogan török kormányfő szemben Konstantin császár emlékművével. Két világ Fotó: Reuters

A Rocco Buttiglione olasz biztosjelölt kinevezését követő viták után Olaszországban is az „europesszimisták” hangja erősebb. „Olyan sok szép beszédet hallottam, hogy nem szívesen vagyok ünneprontó, de miért nem mondja ki valaki végre az igazat? - kérdezi Marcello Pera, az olasz szenátus elnöke. - Ez a dokumentum egy olyan Európáról beszél, ami nem a mi mostani Európánk. A kontinens sajnos éppen a nagy megosztottságok időszakát éli: megosztott a transzatlanti kapcsolatok tekintetében, a közel-keleti válság megoldásában, Törökország kapcsán, a bevándorlási politika ügyében, az igazságszolgáltatásban. És ezek a megosztottságok az alkotmányozó szerződésen sorakozó aláírások ellenére is mind szépen a kirakatban voltak pénteken” - állítja a magát nem pesszimistának, csak realistának valló Pera, aki szerint Rocco Buttiglione „egy Európában sajnos túlságosan elterjedt előítélet áldozata”, bin Laden és terrortársai fenyegetései pedig „az utolsó vészharang a kiüresedett, lélek nélküli, megosztott Európa” számára, amely „nem tudja többé, hogy kicsoda, honnan jön és merre akar tartani”. A szenátus elnöke úgy érzi, a kontinens a közeljövőben „sorsdöntő próbákon” fog átmenni, melyeken bizonyítania kell, hogy „a mostani bátor tett nem öncél volt”.
A korholva méltatókhoz csatlakozott II. János Pál pápa is, aki vasárnap „kiemelkedően fontos pillanatként” üdvözölte az uniós alkotmány aláírását, és emlékeztetett, hogy a Szentszék mindig is pártolta az egységes Európa kialakítását a kontinens közös történelmi értékeinek, szellemi örökségének alapzatán. Ugyanakkor ismételten sajnálatát fejezte ki, amiért a dokumentum előszavából kimaradt az utalás Európa keresztény gyökereire, és - személyes barátja, Buttiglione nevének említése nélkül, de kétségtelenül az új Európai Bizottság kialakulásával kapcsolatos vitákra utalva - bátorította az európai intézmény keresztényeit, hogy a következő években is legyenek az evangéliumi értékek hordozói.
Az új európai alkotmányos szerződés ünnepélyes aláírására csakugyan árnyékot vetett Barroso két nappal korábbi strasbourgi meghátrálása. Azóta pedig az EB igazságügyi, szabadságjogi és biztonsági biztosi posztjára pályázó Rocco Buttiglione vissza is lépett jelöltségétől. Az olasz miniszter szombati sajtókonferenciáján hangsúlyozta: azért áll félre, hogy megalakulhasson a Barroso vezette bizottság. Barrosónak azonban még így is számottevő ellenállást kell leküzdenie: az Európai Parlament (EP) két legnagyobb frakciójának, a néppárti és a szocialista tábornak ugyanis nem elég Buttiglione távozása. A néppárti frakció által kiadott egyik közlemény további változásokat ítél szükségesnek mind a biztosjelöltek, mind pedig a tárcák elosztása terén. Ugyancsak elégedetlenségének adott hangot a szocialista csoport alelnöke, aki hangsúlyozta: frakciójának más biztosokkal szemben is erős fenntartásai vannak. Az EP szocialista frakciójának vezetője Kovács Lászlót név szerint is megemlítette a bizottság összetételében várható módosítások kapcsán, aki könnyen lehet a formálódó bizottságtól az EP által követelt harmadik skalp. Barroso - az EU-tagállamok vezetőivel tartandó újabb megbeszélés után - várhatóan pénteken terjeszti elő új névsorát, amelyen a lemondatott adó- és vámügyi biztosjelölt, a lettországi Ingrida Udre helyett Andris Piebalgs volt pénzügyminiszter, Buttiglione helyett várhatóan Franco Frattini olasz külügyminiszter, Kovács László helyett pedig elképzelhető, hogy a korábbi magyar biztosjelölt, Balázs Péter neve fog szerepelni. Némelyik képviselő azonban mostanára vérszemet kapott, és magától Barrosótól is megvonná a bizalmat: „Ha egy nemzeti kormány minisztere ilyen látványosan megbukna, biztosan némi késztetést érezne arra, hogy lemondjon - vélte egy EP-tag. - Barroso ezzel szemben csak átrendezi a bútorokat. Igencsak ösztövér még az európai demokrácia.”