Hechs László
Exodus Gázából

A történelemben most másodszor határozott úgy az izraeli parlament, hogy zsidó településeket számol fel: a kivonulás elveit tartalmazó törvényjavaslatot kétnapos vitát követően kedden fogadta el a knesszet. A Saron-tervként ismertté vált törvényjavaslat mellett 67, ellene 47 képviselő szavazott. Az arab pártokhoz tartozó honatyák, számszerint heten tartózkodtak a szavazástól.

Ariel Saron és Simon Peresz a knesszetben. Egy úton Fotó: Reuters

A beterjesztett terv 2005-re ígéri az izraeli polgári jelenlét felszámolását a Gázai övezetben, valamint Szamária négy településén, Ciszjordánia északi részén. Összesen 25 települést számolnak fel, és közel tízezer telepesnek kell új lakóhely után néznie. Az izraeli hadsereg az egyiptomi-gázai határ mentén létesített sávot kivéve kivonul ezekről a területekről. Izrael továbbra is ellenőrzése alatt tartja a légteret és a Gázai övezet tengerparti sávját. A törvény a kiürítés elveit rögzíti, de nem szól konkrét települések kiürítéséről. Az ezek felszámolásáról szóló rendelkezést a kormányfő tanácsadói szerint Saron nem is viszi a knesszet elé, azokról a kormány határoz majd. A javaslat elfogadása megosztotta a képviselőket. Dalia Icik munkapárti képviselő „Izrael Állam történelmi napjának” nevezte a szavazást. Ezzel szemben Efi Eitam, a Nemzeti Vallásos Párt vezetője szerint örömre nincs ok, hiszen „több ezer zsidó kilakoltatása katasztrófa”.
Az utolsó percig kérdéses maradt: vajon a terv élvezi-e majd a knesszet támogatását. A legnagyobb vita a kormányzó Likud párton belül zajlott. A 40 fős frakcióból végül is mindössze 23-an szavaztak a terv mellett, és 17-en ellene. További 29 igenlő szavazat érkezett a munkapárti frakcióból, amelynek tagjai a terv elfogadásában a párt irányvonalának megvalósulását látták. Saron ezen felül még a politikai paletta jobbszélén álló Nemzeti Egység pártjából is kapott egy szavazatot. Az arány kérdéses volt, hiszen a Benjamin Netanjahu vezette minisztercsoportból öten csak az utolsó pillanatban döntöttek a terv támogatása mellett. Jiszrael Katz mezőgazdasági miniszter, Netanjahu, Limor Livnat oktatási miniszter, Dani Naveh egészségügyi miniszter és Juval Steinitz is a javaslat mellett szavazott, bár korábban ellenezték a Saron-tervet, pillanatnyilag azonban meg akarták őrizni a párt egységét. Saron kormányfő még a szavazás előtt kilátásba helyezte: elmozdítja állásából azokat a minisztereket, akik indítványát elutasítják.
Uzi Landau tárca nélküli, Michael Ratzon helyettes ipari- és kereskedelmi miniszter, valamint Zvulun Orlev jóléti miniszter azonban ennek ellenére kitartott eredeti álláspontja mellett, és elutasította a tervet. Saron a szavazást követően azonban csak a likudos Landaut és Ratzont mentette fel tisztségéből, a Nemzeti Vallásos Párt miniszterét, Orlevet meghagyta posztján. Pedig Orlev is ultimátumot intézett Saronhoz. Követelte, hogy két héten belül írjon ki népszavazást. Jelezte, hogy amennyiben ez nem történik meg, pártja kilép a kormányból.
Érdekes módon még a gázai, júdeai és szamáriai telepesek tanácsa, Netanjahu, Livnat, Israel Katz és Dani Naveh miniszterek is csatlakoztak e nyilatkozathoz. Követelésükre nem érkezett hivatalos válasz a Miniszterelnöki Hivatalból. A szóvivő csak annyit mondott: elfogadhatatlan, hogy a pénzügyminiszter a sajtóval üzenjen a kormányfőnek. Saron azonban korábban elutasította, hogy a szavazás előtt tárgyaljon lázadó minisztereivel. A következő ütközet két hét múlva lesz. Ekkor jár le ugyanis a Nemzeti Vallásos Párt és a Netanjahu vezette, Likud ötök ultimátuma. Ha a kormányfő hű marad korábbi nyilatkozataihoz és nem ír ki népszavazást a kérdésben, Netanjahuék (Limor Livnat, Jiszrael Katz, Dani Naveh, Szilvan Salom) a Nemzeti Vallásos Párt minisztereivel együtt lemondanak pozíciójukról, ami a kormány bukásához vezethet. Ugyanakkor a most lemondatott tárca nélküli miniszter, Uzi Landau már 600 aláírást gyűjtött össze a Likud központi irányító testületében. Célja, hogy a pártban előrehozott belső választásokat tartsanak, és elmozdítsák Saront a kormányfői székből. Ez sikerülhet is nekik, az ország történetében már akadt erre példa Begin miniszterelnök személyében, amikor elrendelték Jamit zsidó város kiürítését a Sínai-félszigeten.