Varga P. Miklós
Költségvetési hajrá a gazdákért

Új, már éves szinten rendszeresnek mondható számháború indult a jövő évi költségvetés kapcsán a mezőgazdaságban. Az éppen aktuális kormány soha nem látott támogatási összegekről, a „torgyáni” 413 milliárd forint eléréséről cikkezik, Draskovics Tibor pénzügyminiszter egyenesen azt állította, a jövő évi költségvetés nyertese az agrárium lesz. Az ellenzék ezzel szemben már a mezőgazdaság temetését rendelné meg, ha nem tartana a temetés költségeinek a párttámogatásokból történő levonásától. 

Kukoricabetakarítás. Hova lettek a százmilliárdok? Fotó: Somorjai L.

Azt, hogy valóban nyertes lesz jövőre az agrárágazat vagy sem, annak ellenére sem könnyű megmondani, hogy papíron több támogatási keret szerepel a költségvetésben. Annyi viszont elmondható, nem azért kerülhetnek kedvezőbb helyzetbe a gazdák, mert több pénzt kapnak, hanem mert a források, a pénzosztás kikerül a magyar állam kezéből. A támogatásokat közvetlenül Brüsszelből kapják majd. 
A számháború addig is folytatódik. Az MSZP pártkatonái már időben, aratás közben jelezték, hogy jövőre soha nem látott - főleg a Fidesz-időszakban nem - összeget ér el a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatások összege. Az első számok Pásztohy András, azóta FVM politikai államtitkárrá kinevezett MSZP-s képviselőtől származtak, aki 380-400 milliárd forintra helyezte a lécet, amibe beleszámolta a nemzeti, az EU-támogatásokat és a hazai társfinanszírozást is. Ebből 205 milliárd jött volna az EU kasszájából és 60-80 milliárd a nemzeti forrás. Javaslom összeadni a két összeget, ami csak 265-285 milliárdra jön ki. A hazai finanszírozásba Pásztohy úr beleértette a 2005-re áthúzódó kötelezettségvállalásokat, azokat a pénzeket, amelyek a 2004-es évről készült összefoglalókban is meg fognak jelenni, mint támogatás. Bár a nyilatkozat minden napilapban megjelent, az összeadási hibára nem érkezett helyesbítési igény.
A végösszeg végül is 327 milliárd forint, ennyi jut jövőre az agráriumnak, ám ebből le is vonhatunk 107 milliárdot, mivel az az idei évről áthúzódó tétel. Az igénybe vehető és tervezett uniós támogatás 169 milliárd forint, mely közvetlenül a termelőkhöz kerül. Számottevő előnyhöz jutnak jövőre a gazdák, mivel a büdzsében jövedelemkiegészítés címén 90 milliárd szerepel mint számukra adható összeg. Ez nagy előrelépés az eddigi 10 milliárdhoz képest, nem is beszélve arról, hogy ez elsősorban a kistermelőket illető, közvetlenül a számukra kijelölt uniós forrás. Ezen felül 13 milliárd állami és 40 milliárd uniós pályázati forrás áll rendelkezésükre. Uniós tagként mindenképpen előnynek számít, hogy számos támogatás, pályázati pénzek nem a minisztériumtól, hanem Brüsszeltől igényelhetők, így igazságosabbá válhat a rendszer. Eddig ugyanis a pályázati összegek jó része a hatalmon levők környezetéhez jutott, a valójában rászorulókhoz pedig ennél ritkábban. 
Az ellenzék képviseletében Farkas Sándor nemes egyszerűséggel irreálisnak nevezte a jövő évi költségvetés Pásztohy András által jegyzett számait. Áder János, a Fidesz frakcióvezetője a költségvetés kapcsán a magyar mezőgazdaság soha nem látott válságjeleiről, az ellehetetlenített családi gazdaságokról, a szétvert falugazdász-hálózatról és a folyamatosan csökkenő ágazati támogatásokról beszélt. Válaszában Magda Sándor MSZP-s honatya kifejtette a fideszes politikus nem tudja adatokkal alátámasztani állításait. Cáfolta, hogy a mezőgazdaság válságban lenne, úgy véli egyedül az állattenyésztés az az ágazat, amelyik 1990 óta nehéz helyzetben van. Egyik fél sem beszél ugyanakkor a lényegről: hogyan hasznosultak azok a százmilliárdok, melyeket az előző ciklusokban, években osztottak ki az aktuális kormányok.