Október közepén érkeznek hazánkba az ENSZ égisze alatt világot járó történelmi Sakjamuni Buddha földi maradványai, melyet a Stefánia Palotában tekinthet meg a közönség. Az ereklyék bemutatása előtt beszédet mond Magyar Bálint oktatási miniszter és Láma Ole Nydahl buddhista tanító, aki több mint ötszáz - ebből Magyarországon húsz - meditációs centrum alapítója világszerte és a hamvak kisugárzásának tudatformáló jelentőséget tulajdonít.
A világkörüli út kiindulópontja az a momentum volt, amikor három buddhista ország - Thaiföld, Myanmar és Sri Lanka - 2000-ben az ENSZ-nek ajándékozta a történelmi Buddha tizenkét „szent darabjából” álló gyűjteményt azzal a szándékkal, hogy a relikvia jelenléte a világszervezet épületében pozitív hatást gyakoroljon a nemzetek sorsáról döntő vezetőkre és ezáltal a világbékére. A nagyszabású turné végén, melynek Budapest az utolsó előtti állomását jelenti, az ENSZ New York-i központjában helyezik majd el az ereklyéket, és a továbbiakban évente csak egyszer, Buddha születésének, megvilágosodásának és halálának napján - melyek érdekes módon egy naptári napra esnek -, a Veszák-napon tárják a nagyközönség elé azokat. Thaiföld legmagasabb pártriárkája, őszentsége Somdejphrananasanvom Somdejphrasangharaj Sakonmahasanghaparinayok egy kisméretű sztúpát készíttetett színaranyból, amely a maradványok külső tartójaként szolgál, és az elmúlt négy
évben bejárta egész Európát. Az eseményről közzétett közleményből kiderül, hogy az ereklye nemzetközi bemutatása során „a történelmi Buddha áldásával akarják a békét, a harmóniát növelni, és a konfliktusokat, a katasztrófákat és a szenvedést csökkenteni, valamint támogatni szeretnék a minden élőlény boldogságát célul kitűző Buddha tanításainak virágzását”.
Kőszegi Zsuzsa, a rendszerváltás után hivatalosan is bejegyzett Gyémánt Út Buddhista Közösség utazó tanítója, a „szent darabok” bemutatásának egyik szervezőjeként elmondta lapunknak: azok lényege az, hogy olyan embertől származnak, aki megvilágosodott, és „akinek a kisugárzása azóta is minden lény javára válik, hiszen maradványaiból nem tűnt el ez a pozitív töltés”. Megítélése szerint ahol csak megjelennek ezek a relikviák, ott megváltoztatják maguk körül az emberek tudatát, hozzáállását, olyan benyomásokat ültetnek el bennük, melyek által később minden lény javát képesek lesznek szolgálni. „Ezekben az ereklyékben nem kell hinni ahhoz, hogy működjenek” - állítja a buddhista tanító és hozzáteszi, hogy akár tudat alatt is képes új értékrendszert plántálni az adott ország lakóiba. Bizonyságul elmondta, hogy amikor a kiállítás Berlinben volt, egyik barátnőjét elkísérő ismerőse hirtelen le tudta tenni a cigarettát, amit évek óta hiába próbált.
Kofi Annan ENSZ-főtitkár, a világjáró bemutatót kisérő Veszák-napi üzenetében úgy beszélt „Buddha fenséges etikájú és humanitárius eszméiről”, mint amelyek „egy dinamikus szellemi tradíciót hoztak létre, és az együttérzésről, megértésről és egymás iránti tiszteletről szóló tanítások.” Záró soraiban arra szólít fel, hogy vegyük észre: „származásunktól, fajunktól, kultúránktól és hitünktől függetlenül mi alapjában véve nem különbözünk egymástól”. Kőszegi Zsuzsa egyébként feltárta, hogy a szervezők nemzetközi Veszák-nap népszerűsítésével a karácsonyhoz hasonló elfogadottságú tradicionális ünnepet szeretnének teremteni világszerte. Hogy a hazai politika miért kormányzati szinten képviselteti magát az ingyenesen megtekinthető kiállítás megnyitóján, állítólag annak köszönhető, hogy az ENSZ védnöksége miatt az esemény „hivatalos” minősítéssel bír.