Munkatársunktól
Gyurcsány felpörgette a pártot

Gyurcsány Ferenc fellépése érezhetően „megdobta” pártja népszerűségét, legalábbis ez derül ki több közvélemény-kutató cég friss publikációjából. A Marketing Centrum kutatásai szerint a választásra jogosultak körében 13 százalékról 7-re csökkent a Fidesz előnye, a Medián felmérése szerint ugyanez az adat 11-ről 5-re változott, és a szocialisták „visszaszerezték” Budapestet. Úgy tűnik tehát, a lendületesen induló kormányfő lendületet adott az MSZP-nek is, ám természetesen kérdéses, meddig fog tartani, és mire lesz elég ez a löket. 

Rég nem látott lelkesedés a szocialista pártban. Lelkes a tömeg, fiatal és öreg Fotó: Somorjai L.

A Marketing Centrum (MC) tanulmánya kifejti: az október elején készült felmérés szerint a Fidesz továbbra is vezet az MSZP-vel szemben, ugyanakkor, ha egybevetjük más intézetek korábbi felméréseivel, akkor az MC adatai azt sugallják, hogy Gyurcsány Ferenc színrelépése után számottevően csökkent a legnagyobb ellenzéki párt előnye. E szerint az összes választásra jogosult körében a Fidesz támogatottsága 35 százalék, míg az MSZP-é 28. A két nagy párt közötti különbség tehát 7 százalék, és ez jóval több mint félmillió választásra jogosultat jelent. Ha viszont átlagoljuk más intézetek Gyurcsány Ferenc színrelépése előtt készült felméréseinek eredményeit, akkor azt mondhatjuk, hogy augusztusban még 13 százalék volt a két nagy párt támogatottsága közötti különbség, ami pedig jóval több mint egymillió főt jelentett.
Mint azt lapunknak Marián Béla, a Marketing Centrum kutatási igazgatója kifejtette: „Nem a Fideszt támogatók száma csökkent, hanem az MSZP-től a korábbi időszakban a bizonytalanok táborába „elmenő” támogatók tértek vissza. Ez a folyamat egyértelműen köthető Gyurcsány Ferenc megjelenéséhez.”
A Marketing Centrum másik meglepőnek tűnő adata az, hogy az MDF lakossági támogatottsága 5 százalék fölötti. Az SZDSZ támogatottsága továbbra is 5 százalék körüli, de a párt megítélése most jobban megosztja a közvéleményt, mint az európai parlamenti választások előtt. Ebben nyilvánvalóan szerepet játszik az, hogy sokan a liberálisokat teszik felelőssé a kormányválságért. A megkérdezettek között a parlamenti pártok közül az SZDSZ elutasítottsága („szóba sem jöhet”) a legmagasabb.
Marián Béla azt is elmondta, hogy felméréseik szerint a Fideszt támogatók kemény magja a szavazókorú lakosság 25-27 százalékát, míg az MSZP-é 20-22 százalékát jelenti: ők azok, akik „akármi történik, akkor is a kiválasztott pártjukra szavaznak”. 
A válaszokból úgy tűnik, hogy leginkább „letisztult” táborral az SZDSZ rendelkezik, amelyet a „politika-ideológiai” szempontból szinte csak a magukat liberális elkötelezettségűnek vallók támogatnak. „Legtarkább táborral az MDF rendelkezik, hiszen azon túl, hogy a szimpatizánsaik gerincét a magukat mérsékelt konzervatívoknak vallók adják, más táborok - szociáldemokrata, liberális - perifériájáról és csalódottjai közül is képesek felszívni támogatókat. E tekintetben Dávid Ibolya centrista politikája - legalábbis a parlamenti küszöb határát súroló 5 százalékos „mértékben” - sikeresnek nevezhető. Az MDF esetében a fő kérdés jelenleg az, hogy belső vitáikat képesek-e lezárni, mert a többéves tapasztalatok alapján a civakodó pártokat a közvélemény mindig bizalomvesztéssel bünteti” - tette hozzá a kutatási igazgató. 
A Mediánnak a Heti Világgazdaság megbízásából készített felméréséből kiderült, hogy az augusztusra kibontakozott politikai válság mintha valamelyest mozgósította volna a választópolgárokat: az előző hónapokban mért csekély szavazási hajlandóság után a nyár végi, ősz eleji adatok ismét növekvő részvételi kedvet jeleznek. Ez a hangulatváltozás ezúttal kiváltképp az MSZP szimpatizánsait jellemzi, akiknek a körében három hónap alatt 59-ről 69 százalékra nőtt a magukat biztos szavazónak vallók aránya.
A Fidesz és az MSZP támogatottságában megmutatkozó különbség növekedése a Medián adatai szerint már augusztusban megállt, szeptemberben pedig - Medgyessy Péter miniszterelnök lemondása, és Gyurcsány Ferenc kormányfőjelöltté választása nyomán - meg is fordult. 
A válsághelyzet azonban inkább nyugtalanította, mintsem optimizmusra sarkallta a közvéleményt. Ennek egyik leglátványosabb jele, hogy szeptemberre 63-ról 70 százalékra nőtt azok aránya, akik szerint az országban „rossz irányba mennek a dolgok”. Október elejére aztán e tekintetben is fordulat következett be - a pesszimisták aránya újból 62 százalékra csökkent. 
A Fidesz-MPSZ előnye szeptemberről októberre a teljes szavazókorú népességben 11-ről 5 százalékpontra, a választani tudó „biztos” szavazók körében 16-ról 7 százalékpontra esett. A „teljes népesség” 32 százaléka a Fideszre, míg 28 százaléka a MSZP-re adná a voksát. 
A „választani tudó biztos szavazók körében” ez az adat 48 és 41 százalék a Fidesz javára.
Karácsony Gergely, a Medián kutatója számára is úgy tűnik, hogy az MSZP-től korábban elpártolt szimpatizánsok áramlanak vissza. Mint elmondta: a 30 év feletti lakosság minden csoportjából és a fővárosból szerzett vissza a nagyobbik kormánypárt szavazókat. Sőt Budapesten újra az MSZP vezet. Ettől függetlenül továbbra is megmaradt a generációs (a fiatalok fideszesek, az idősebbek szocialisták) és a főváros-vidék (Budapest MSZP-s, a vidék többségében jobboldali) ellentétpár. 
A Medián mérései szerint az MDF támogatottsága a 2-3 százalékos szintről az 1 százalékos minimumra csökkent. A szakember hozzátette: a fórum támogatottsága annyira alacsony, hogy a változásokat a jelenlegi módszerekkel nem lehet pontosan mérni. Az SZDSZ támogatottsága az elmúlt három hónapban egy jottányit sem változott. „A kormányfőbuktatásban való részvétel úgy tűnik, hogy csak átmeneti neheztelést váltott ki a baloldali érzelmű szavazók körében” - emelte ki Karácsony Gergely.