Major Nóra
Kórház az éhség szélén

Az országos egészségügyi sztrájk első felvonása október 7-én, csütörtökön reggel nyolctól délután négyig tart, és heti rendszerességgel mindaddig folytatódik, amíg meg nem állapodunk a kormánnyal - tájékoztatta lapunkat Cser Ágnes, az Egészségügyi és Szociális Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (EDDSZ) elnöke. Ennek értelmében 2004. október 15-én, 18-án és 26-án 8 óra és 16 óra között csak az alapvető szolgáltatásokat, azaz a sürgősségi és ügyeleti ellátást lehet igénybe venni a sztrájkhoz csatlakozó egészségügyi intézményekben. A szakszervezeti vezető kezdeményezésétől azonban a szakma több képviselője is elhatárolta magát. 

Cser Ágnes és dr. Ágoston Zsuzsa, a nyári szegedi a kórházsztrájk egyik szervezője. Nincs megállás? Fotó: MTI

A demonstráció oka jól ismert: az állandó költségvetési megszorítások és alacsony bérek kényszerítik megmozdulásra a dolgozókat. Az intézmények döntő többségére igaz, hogy bevételük havonta mintegy 7-7,5 százalékkal csökken, miközben költségeik 7-11 százalékkal emelkednek. A kettő együttes hatása pedig mintegy 15-20 százalékkal rontja az intézmények pénzügyi egyensúlyát. 
A szakmabeliek megítélése szerint 2004-ben mintegy 25-28 milliárd forint hiányzott a fekvőbeteg-ellátás kasszájából, tehát a következő, 2005-ös évben hasonló összeg szükséges ahhoz, hogy az ellátás a 2003. évi szinten maradhasson. Jelenleg mintegy 38 milliárd forint összegű költségvetési forrásnövekmény jelentené a túlélés fedezeti minimumát - szögezte le Golub Iván, a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) elnöke. Ezzel szemben nem ígérnek javulást a jövő évi pozíciók sem. 
Tovább rontja a helyzetet, hogy az egészségügyben dolgozók számára kifizetett 13. havi bért 1993 óta nem ellentételezi az állam, sőt egy 2003-as törvényparagrafus szerint a 13. havi illetményre jogosultak köre lényegesen bővült. Ez évente, a mai arányokat figyelembe véve, bruttó 20-25 milliárd forintot tesz ki. Az intézeti visszajelzések és becslések szerint a munkaerő tartós stabilizálása érdekében 2005-ben minimum 15 százalékos azonnali béremelésre, ezt követően pedig egy fokozatos bérfelzárkóztatásra lenne szükség. De ez még így is igen messze jár a most csatlakozó élenjáró EU-államok egészségügyi szférai bérszínvonalától - a régi tagországokat nem is említve. 

De miért pont most? 

„Ma sincs nagyobb indok a sztrájkolásra, mint három hónappal ezelőtt” - mondta lapunknak Golub Iván. Idén júliusban ugyanis néhány órás figyelmeztető demonstrációra került sor a szegedi egyetem több mint 11 klinikáján. A sztrájkban akkor közel 300 szegedi egészségügyi dolgozó, illetve a makói kórház orvosai vettek részt. A reggeli munkabeszüntetés ellenére mégis sokan felkeresték orvosukat, a betegellátás ugyanis ez idő alatt sem szünetelt. 
Bár tény, mondta az elnök, hogy a kórházi szférában már egy három hónapos „halogatás” is jelentősen ronthatja a pénzügyi helyzetet, a megmozdulás időzítésének valódi oka inkább a jövő évi költségvetés készítésének időpontjával van összefüggésben.
Cser Ágnes kérdésünkre cáfolta, hogy a sztrájk időzítése elsősorban a költségvetés-készítéshez igazodna. Az elnök asszony elmondása szerint a júliusi sztrájk óta folyamatosan érintkeztek az illetékes kormányzati szervekkel: több levelet váltottak Medgyessy Péterrel is. A mostani sztrájk időpontja először szeptember 9-re lett kitűzve, a bizottság azonban végül úgy döntött: kormányválság idején „nem illik sztrájkolni”. Az utolsó csepp a pohárban az volt, amikor az új kormány is „helyi problémának” minősítette a szakszervezet leveleiben vázolt helyzetet. „Az egészségügyi finanszírozás 15 éve nem helyi probléma. Nem a munkavállalónak lenne dolga megoldani a helyzetet, hanem a vezetőségnek és a politikának, de ők nem a feladatukat végzik. Nincs más eszközünk, csak a sztrájk” - szögezte le Cser Ágnes.

Mit kíván a magyar egészségügy?

Az EDDSZ jelenleg négypárti egyeztetéseket akar az ügyben. A szakmabeliek véleménye szerint azonban ezt a problémát semmiképpen sem „pártvonalon” kellene orvosolni. A konkrét követeléseket még maga a szaktárca sem ismeri. Cser Ágnes nem érti a szaktárca reakcióját, mint mondta: ők Kökény Mihálynak hivatalosan is átnyújtották a követeléseik listáját. „De majd biztosan megtalálják a Kökény hagyatékában” - tette hozzá.
A pénzügyi kérdéseken túl a Magyar Orvosi Kamara (MOK) ragaszkodik hozzá, hogy az ügyeleti idő is teljesen munkaidőnek számítson, illetve hogy a munkaidőt ne hosszabbítsák meg, a pihenőidőt pedig feltétlenül adják ki. 
A hálapénz ügyében a Kórházszövetség elnöke szerint az egészségügyi dolgozóknál senki sem szeretné jobban, hogy megszűnjön ez az „intézmény”. Ehhez azonban megfelelő bérezés szükséges. Jogtalan elvárni, hogy az egészségügyben dolgozók ugyanazért az éhbérért magasabb erkölcsi nívót képviseljenek, és több odaadást tanúsítsanak, mint például a tanárok vagy más közalkalmazottak. A helyes megoldás az volna, ha először tisztességes béreket fizetnének, utána pedig már joggal szankcionálhatnák a hálapénzek elfogadását. 
Az eddigi kormányzati párbeszéddel kapcsolatban Éger István, a MOK elnöke sikerként könyvelte el, hogy a döntéshozók végre belátták: az eddigi, egészségügyi reformoknak csúfolt próbálkozások nem a kilábalás, hanem inkább a tönkremenetel útját vetítették előre. „Ezzel gyakorlatilag újra nullponton vagyunk, de legalább nem a pincében” - mondta. 
Golub Iván szerint elviekben lehetséges az a kormányzati terv, amely szerint a magyar egészségügy színvonala 5 éven belül elérheti az uniós átlag 75 százalékát, de csakis egy forrásbővítő terápiával. Az nem egészségügyi reform, amelyben relatív vagy nominális forráselvonásról esik szó - állítják egybehangzóan a szakma képviselői.

Mit kapnak a betegek a sztrájk idején?

A sztrájk idején - tájékoztatta szerkesztőségünket Cser Ágnes - az 1994-es megállapodásnak megfelelően az alapvető szolgáltatások üzemelnek: azaz az ügyeleti és sürgősségi betegellátás. Ezen belül pedig minden intézménynek joga van egyedi megállapodásokat kötni. Van olyan megyei kórház például, ahol a sztrájk idején is ellátják az onkológiai betegeket és a gyerekeket, holott elvileg nem kellene. 
Mivel a sztrájkjog személyes jog, nem köteles az egész intézmény sztrájkolni. Köteles azonban bejelenteni ezt az ÁNTSZ vezetőségének a zavartalan betegellátás érdekében. Ha valaki pont a sztrájk idejére van kiírva műtétre, és nem esik az „életmentés” kategóriájába a beavatkozás, akkor könnyen megeshet, hogy nem kerül sor az operációra - tudtuk meg az elnök asszonytól. A programozható beavatkozások, úgymint foghúzás, fogtömés, laborvizsgálat, röntgen stb. elmaradhatnak. 
Golub Iván a Heteknek elmondta: az MKSZ nem ért egyet a szakszervezet által kezdeményezett sztrájkkal. Véleményük szerint ez nem megfelelő eszköz az egyébként jogos és sürgető problémák megoldására. A Kórházszövetség nem támogat olyan kezdeményezést, amely bármilyen módon veszélyezteti a betegellátás színvonalát. „A gyógyító tevékenység alanyai ne legyenek bevonva egy érdekérvényesítési párharcba!”
Az elnök asszony azonban nemcsak a Kórházszövetséggel került konfliktusba a sztrájkolásról alkotott elképzelései miatt. Az országos tisztifőorvostól, Bujdosó Lászlótól is elmarasztaló hangvételű felszólítást kapott a meghirdetett megmozdulással kapcsolatban. Bujdosó szerint fennáll annak a veszélye, hogy az egészségügyi intézmények a „betegellátást veszélyeztető, nem kívánatos csatározások színhelyévé” válhatnak. 

Biztosan lesz folytatás?

Cser Ágnes határozottan közölte: „Lesz sztrájk. Méghozzá több ezer emberrel.” A szakszervezet azonban - stratégiai okokból - egyelőre nem hozza nyilvánosságra a sztrájkolók pontos listáját. „Elképesztő, hogy mi folyik itt. A 21. században főorvosi kinevezések megvonásával, illetve kártérítési perekkel fenyegették meg egy fővárosi intézmény sztrájkolni szándékozó dolgozóit” - fakadt ki az elnök asszony.
Golub Iván szerint egyáltalán nem biztos, hogy megvalósul a több hullámban tervezett sztrájk. „A Heim Pál Kórház előre jelzett részvételével kapcsolatban valószínű, hogy csak egy szűk szakszervezeti réteg nyilvánította ki csatlakozási szándékát, és messze nem az egész intézmény. A helyi vezetők azonban biztosan nem fogják őket akadályozni ennek véghezvitelében.”