Márer György, New York
Amiről nem beszélünk

Hosszas és éles viták után George W. Bush és John Kerry kampánystábja megegyezett abban, hogy a két vetélytárs három, alelnökjelöltjeik pedig egy, országosan közvetített tévévitán vesznek részt. Az első összecsapásra szeptember harmincadikán kerül sor. Az elnökválasztási hadjárat azonban a vita, illetve a szavazás közeledtével egyre jobban elfajul és személyeskedéssé válik. Kerry szenátor és Bush elnök főként az iraki háború és a belbiztonság, azaz újabb terrortámadások lehetőségének a kérdésében folytatnak egymással szinte késhegyre menő, heves vitákat. 

Jim Lehrer, az első elnökválasztási vita egyik moderátora. A veterán műsorvezetőt mindkét oldal elfogadja Fotó: Reuters

A demokrata jelölt, John Kerry azzal vádolja ellenlábasát, hogy félrevezette az országot az iraki helyzet súlyosságát illetően. „Tartozik az igazsággal mind az amerikai népnek, mind pedig a harcoló csapatoknak” - fogalmazott Kerry. A demokraták szerint Kerrynek fontos lenne arra is hivatkoznia a vita során, hogy Bush elnök a terroristák ellen folyó háborút „politikai eszközként használja fel”. A Bush-tábor kommunikációs igazgatója válaszul azzal vádolta Kerryt, hogy politikai játékot űz a terrorral, amikor az elnök iraki politikáját támadja. Majd éles nyelven megfogalmazott előzetes tájékoztatóként ízelítőt adott arról, mit fog az államfő előterjeszteni a csütörtöki vitán. „Olyan valaki, akinek megrebben a szeme, amikor a helyzet komolyra fordul, nem alkalmas a terror legyőzésére. Ezek (mármint a demokraták) visszavonulást és vereséget hirdetnek, amikor egy olyan ellenséggel néznek szembe, amely elpusztításunkra tör. Azt hiszem, ez egyaránt rossz hatással van a csapatainkra, a szövetségeseinkre és az országunkra” - szögezte le a kommunikációs igazgató. 
A Washington Post-ABC legújabb felmérései szerint Bush elnök a tévévitát megelőzően hozzávetőleg ötpontos vezetésre tett szert. Ennél is fontosabb, hogy a republikánus jelölt megerősítette helyzetét azokban az államokban, ahol 2000-ben győzelmet aratott, ami lehetőséget ad számára a demokraták területeire való behatolásra. Mindkét kampány vezetői ennek ellenére úgy nyilatkoznak: a küszöbön álló viták visszájára fordíthatják a jelenlegi helyzetet. Mindkét oldal egyetértett abban, hogy a két jelölt közül Kerry az, akinek erre nagyobb szüksége van. A választópolgárok szemében ő amolyan „teddide-teddoda”, sekélyes és komolytalan személy, akiben nem biztos, hogy megbízhatnak. A Bush politikájával egyet nem értő, vagy még határozatlan választópolgárok szerint a három tévévita az utolsó lehetőséget kínálja Kerrynek, hogy megmutassa: ő a megfelelő ember az elnökségre. 
Bizonyos, szinte az egész amerikai nép által létfontosságúaknak ítélt kérdések viszont egyelőre nem kaptak jelentőségüknek megfelelő helyet a választási hadjáratban. Az amerikai gazdasági élet, azon belül főként a munkalehetőségek kérdése pedig ugyancsak sok szót érdemelne. Az utóbbi néhány esztendőben ugyanis független felmérések szerint közel 3 millió állás szűnt meg, és a jelenlegi foglalkoztatási arányok alapján korántsem lehet virágzó gazdaságról beszélni. Öreget-fiatalt egyaránt élénken foglalkoztat a szövetségi nyugdíjalap kérdése, amely félő, hogy a lassú megszűnés felé halad, hacsak nem tesznek lépéseket a helyzet megváltoztatása érdekében, de ebbe a tárgykörbe tartozik az idősek betegbiztosítása is. A szövetségi biztosító ugyanis nem fizet az öregek gyógyszerellátásáért - és ebben az ügyben vita folyik a törvényhozásban is, csak épp az anyagi fedezet hiányzik hozzá. 
Az elmúlt héten a kongresszus megszavazta Bush elnök adócsökkentési tervét - a törvényhozók azonban a választások előtt egyszerűen nem foglalkoznak a költségvetési hiány kiegyenlítésével, jóllehet az az idei évben rekordmagasságot fog elérni. Még a demokrata párti törvényhozók is fittyet hánytak arra a csekély nehézségre, hogy honnan veszik majd a pénzt az adócsökkentés finanszírozására.