Hetek - VIII. évfolyam, 40. szám, 2004. október 01

Idén áprilisban a német rendőrség - karöltve a helyi vámosokkal - a körmére nézett számos ott működő magyar cégnek. A házkutatások során jellemzően szinte minden iratot lefoglaltak, néhány esetben pedig még a cégvezetőket is letartóztatták. Vannak, akik boszorkányüldözésről, a kelet-európai vállalkozók kiszorításáról beszélnek. A Hetek által felkeresett érintettek nyilatkozataiból kiderült: bár a rendőrségi látogatások nem voltak teljesen alaptalanok, a gyakorlatban még sok minden tisztázatlan a két ország munkavállalási viszonyát illetően.

Dávid Gyula szocialista országgyűlési képviselő

- Ön nemrég a parlamentben is felszólalt amiatt, hogy Németországban hátrányos megkülönböztetés éri a magyar vállalkozókat. Hogyan jutottak el ezek a panaszok Önhöz?
- Már hosszú ideje figyelemmel kísérem a magyar munkavállalók németországi helyzetét. Az utóbbi időben mintegy 20-30 különböző vállalkozás keresett meg ezzel a problémával, nevezetesen, hogy Németországban az elmúlt 1-2 évben eléggé sajátságosan értelmezik a német-magyar alapszerződést, amely a magyar munkavállalók németországi munkavállalását szabályozza.
- Mit jelent ez pontosan?
- Azt, hogy figyelmen kívül hagyják a két ország közötti államközi megállapodást, és megpróbálják a saját szájuk íze szerint értelmezni a munkaviszonyokat. Úgy tesznek, mintha a magyar munkavállalók teljesen egyenértékűek lennének a német munkavállalókkal. Pedig ez nincs így, mert a magyar munkavállalók németországi helyzetét részben a magyar-német államközi szerződés szabályozza. Mind a munkavállalás, mind a társadalombiztosítás kérdését egyezményekkel rendezték, a helyi német hatóságok, bíróságok, társadalombiztosítási szervek és szakszervezetek ezt ettől eltérően értelmezik. Én ezt kifogásoltam.
- Ön szerint mi áll az ügy hátterében?
- Itt is, mint mindig, a pénzről van szó. A magyar-német társadalombiztosítási megállapodás lényege az, hogy két éven keresztül a magyar munkavállaló Magyarországon fizeti a társadalombiztosítási hozzájárulást. A német hatóságok ezt éveken, mondhatni évtizedeken keresztül elfogadták, és soha semmilyen tb-szolgáltatásban nem részesítették a magyarokat. Ennek ellenére most a németek szerint - mindegy, mit mond a két ország államközi szerződése - a lényeg, hogy a magyar vállalkozók is fizessenek a helyi szakszervezetnek és tb-nek is. Maga a német nagykövetség sem gondolja úgy, hogy nekik a német társadalombiztosítás hatálya alá kellene tartozni, ennek ellenére elég sok bírósági, hatósági eljárás folyik Németországban magyar vállalkozók ellen, elsősorban a különböző iparági szakszervezetek követelésére indított eljárások miatt. Ők azt mondják, hogy mindegy, mit mond a két ország államközi szerződése, lényegét tekintve és sarkítva az a lényeg, hogy fizessenek a német szakszervezeteknek és a tb-nek is. Elfogadhatónak tartanám, hogy például felmondanák a németek az államközi szerződést, és azt mondanák, hogy innentől kezdve csak az jöhet dolgozni, aki fizet. De nem ez történik, hanem visszamenőlegesen kezdik el vitatni annak a gyakorlatnak az érvényességét, amelyet éveken, sőt évtizedeken keresztül folytattak.
- Körülbelül mennyi vállalkozót érinthet az ügy?
- A nemzetközi szerződés hatezer főben határozta meg a magyar kontingens létszámát. Ez néha nő, néha csökken, de családtagjaikkal együtt mintegy 30-40 ezer embert érinthet.
Jelenleg is kapcsolatban állok a Vállalkozók Országos Szövetségével, a Külügyminisztériummal és a Gazdasági Minisztériummal is. Úgy tudom, mindenhova futottak be panaszok. A hozzám érkezett bejelentéseket már közvetítettem a gazdasági miniszter felé, aki azt mondta, hogy interpellálni fog ez ügyben a német gazdasági miniszternél. A tárgyalások folyamatban vannak.
- Mit vár ezektől a miniszteri találkozóktól?
- Alapvetően csodát. Igazából én egy tisztességes visszavonulásban reménykedem. Abban, hogy a német hatóságok ezeket az eljárásokat a múltra nézve befejezik, és eldöntik, hogy a jövőre nézve szükségük van-e azokban az iparágakban a magyar munkavállalókra, akik ott dolgoznak, vagy sem.

Tukacs Béla, a stuttgarti Solidus Kft. tulajdonosa, aki ellen több eljárás is folyamatban van

- Mióta dolgozik Németországban?
- Lassan tizenöt éve. Még a rendszerváltás előtt kezdtük a munkát. Eleinte kivitelezőként dolgoztunk az építőiparban, az utóbbi időben pedig elkezdtünk a húsiparral is foglalkozni. Jelenleg 250-300 embert alkalmazunk. A problémáink többsége a húsipari tevékenységünkből fakadt.
- Talán betörtek egy olyan piacra, ahova nem kellett volna?
- Ezt azért nem mondanám. Ezen a piacon rendkívül nagy volt a munkaerőigény, mert nem volt elegendő szakemberük. Mi nem embereket közvetítünk ki, habár ez a németek legnagyobb vesszőparipája velünk szemben, hanem vállalkozókat bízunk meg bizonyos tevékenységek elvégzésével. A cég a saját alkalmazottaival dolgozik. Ez egy komoly szervezési feladat, mert minden téren meg kell felelnünk az Európai Unió minőségi követelményeinek. Mivel keletről jövünk, olcsóbb árakat várnak el tőlünk, a költségeink viszont ugyanakkorák. Ugyanúgy fizetünk kint bérjárulékokat és társasági adót, annak ellenére, hogy magyar cég vagyunk.
- Mit keresett Önnél a helyi vámhivatal?
- A vámhivatalok, mint a Pénzügyminisztérium meghosszabbított karjai, elkezdték nézni, hogy fizetünk-e Németországban szociális biztosítást, pedig ezt nem itt kellene fizetnünk az emberek után, hanem Magyarországon. Az eddig barátságos németek az utóbbi időben hirtelen elkezdték üldözni a több mint tíz éves államközi egyezmény alapján dolgozó cégeket.
- Hogyan zajlik egy ilyen razzia?
- Ez úgy néz ki, hogy a vámosok megjelennek fegyverekkel, kutyákkal, mindenféle titkosszolgálati eszközökkel, és bizonyos gyanúra alapozva házkutatást tartanak. Elviszik az irataikat, lezárolják a számláikat, majd egy hét múlva, amikor a cég fizetésképtelenné válik, eljárást indítanak ellene. Ez eddig, tudomásom szerint, 20-30 céget érintett. Mi, hála Istennek, nem estünk így áldozatául, de már nálunk is tartottak házkutatást, és elvitték a papírjainkat.
- Ön szerint mi a valódi céljuk ezzel?
- Azt akarják, hogy kikerüljünk a német munkaerőpiacról. Ugyanakkor, ha azt nézzük, hogy a délutáni és éjszakai műszakokat a németek már nem vállalják, emiatt ezt mind a magyaroknak kell megcsinálniuk, rögtön más a helyzet. Ott állnak kihasználatlanul a beruházásaik, mert betöltetlen a délutáni és éjszakai műszak. Véleményem szerint tudatosan igyekeznek kiszorítani minket a német piacról. Jelenleg 40-45 magyar cég ellen folyik eljárás. A németek elvittek tőlük minden iratot, sőt beleírták, hogy ezek a cégek embercsempészettel foglalkoznak.
Mind a lapunknak nyilatkozó Német Nagykövetség, mind a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara visszautasítja a boszorkányüldözés vádját. Mint kérdésünkre elmondták, felmerült ugyanis a gyanú, hogy némely magyar vállalkozó visszaélt a két ország között fennálló munkavállalási egyezménnyel, valamint hamis munkavállalási engedélyekkel juttattak ki dolgozókat Németországba.

Dirk Wölfer, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara kommunikációs igazgatója elmondta: az említett gyanúval kapcsolatban független német nyomozóirodák vizsgálatot folytatnak az ügyben. Közös német-magyar érdek mindent megtenni azért, hogy megakadályozhatóak legyenek hasonló bűncselekmények, és ki legyenek szűrve a „fekete bárányok”. Mindez a két ország között fennálló üzemi munkavállalási egyezmény betartását is szolgálja, melynek keretei között több ezer magyar munkavállaló talált munkát Németországban. Azok a vádaskodások, miszerint a német hatóságok boszorkányüldözést folytatnak magyar cégek ellen, nem állják meg a helyüket, és visszautasítja ezeket.

Christian Resing, a budapesti német nagykövetség szóvivője

A követség, a kereskedelmi kamarához hasonlóan, határozottan visszautasít minden olyan vádaskodást, amely szerint Németországban módszeres ellehetetlenítés zajlik a magyar cégek ellen. A vizsgálat semmiképpen sem csak magyar cégekkel szemben folyik.
Resing elmondta: fennáll a gyanú, hogy némely magyar állampolgár a kétoldalú német-magyar munkavállalási szerződést kihasználva, a német közvetítő irodák közrejátszásával magyar munkavállalókat csempészett be Németországba hamisított munkavállalási engedéllyel. Kiemelte: nem csak a magyar állampolgárok ellen folyik az eljárás. A nagykövetség szóvivője kiemelte, mind a német, mind a magyar félnek komoly érdeke fűződik ahhoz, hogy sikerüljön megakadályozni az ehhez hasonló jogsértéséket.