Vissza a tartalomjegyzékhez

Hajdú Sándor
Se jobb, se rosszabb

A csatlakozás után nőnek az árak és erősödik a korrupció. Az emberek többsége legalábbis ettől tartott a leginkább az EU-hoz való csatlakozás előtt. Öt hónappal a csatlakozás után az utca embere leginkább úgy látja: minden ugyanúgy maradt, mint május elseje előtt, érdemben semmi sem változott.


A díszőrség tagjai és Mádl Ferenc köztársasági elnök az európai uniós csatlakozás ünnepén Fotó: MTI

A csatlakozás előestjén a tíz új belépő tagországban végzett kutatások egyértelműen negatív várakozásokat prognosztizáltak az EU-val kapcsolatban. Az optimista szemléletet csupán a harminc évnél fiatalabbak képviselték, az idősebbek csak azért támogatták az ország csatlakozását, mert azt szerették volna, hogy az unokáiknak jobb legyen. Ahogy közeledett a csatlakozás időpontja, úgy vált a kezdeti eufória sok helyütt „eurorealizmussá”. Az életszínvonal-várakozások a csatlakozás utánra is inkább a pesszimizmust sugallták: a megkérdezettek 35 százaléka azt állította, nem fog változni, 28 százaléka azt gondolta, jobb lesz, míg 30 százalékuk az életszínvonal rosszabbodását várta. Négyből három magyar 25 százalékos áremelésre számított a csatlakozás után. Az optimizmus emellett az iskolázottságtól és attól is függött, hogy ki milyen településen, illetve anyagi körülmények között él. Meglepte a kutatókat, hogy minden harmadik magyar úgy gondolta: a csatlakozás után nőni fog a korrupció.
Öt hónap elteltével igazán sem a borúlátók, sem az optimisták várakozásait nem igazolta a belépés. Jelentős áremelésekre nem került sor ez időszak alatt, sőt egyes élelmiszerárak inkább lefelé szálltak (kivételt képez ebből a körből a cukor árának jelentős emelése). A mindennapi élet nem lett drágább, igaz, olcsóbb sem. Leginkább az önálló gazdák és a szellemi foglalkozásúak féltek az uniótól, mert ezeken a területeken várták a legélesebb versenyt, de ezek a félelmek sem igazolódtak be, mert nem jelentek meg új befektetők, sőt több multicég vonult ki a csatlakozás után az unión kívülre. 
A budapesti kereskedelmi kamara elnöke, Koji László nemrég elmondta, nem tapasztaltak jelentős elmozdulást, változást május elseje óta a budapesti cégeknél. Ennek az egyik oka talán, hogy a vállalkozók még nem tapasztalták ki az uniós pályázati rendszer előnyeit. (A pályázati rendszer ugyan már működik, de eddig egyetlen fillért sem fizettek ki a pályázati nyerteseknek). 
Talán pozitívum, hogy a jövőben a hazai zárt bankrendszerek mellett a sokkal nyitottabb, a hitelfelvételt támogató, tőkeerős uniós bankok is rendelkezésére állnak a hazai vállalkozóknak - fogalmazott az elnök. 
Mindenki diplomát akar, miközben a jó szakmunkásokból egyre nagyobb a hiány - fogalmazott egy, a német piacon is jelen lévő építési vállalkozó. - Nincs ács, nincs asztalos, kőműves, gázszerelő, vízvezeték-szerelő. 
Nehéz nyelvismeret nélkül boldogulni az unióban - teszi hozzá a vállalkozó. - A brigádok mellé külön tolmácsot kell alkalmazni, mert egy húszfős csapatból senki nem bírja a német nyelvet, és nem is akarják elsajátítani. 
Ugyanakkor az uniós munkavállalással kapcsolatos internetes oldal, az EURES látogatottsága május óta nyolcszázezresre nőtt, és azóta is növekszik, ami a szakemberek szerint a csatlakozó országokban élők óriási érdeklődését mutatja az uniós munkalehetőségek iránt. A konkrét munkavállalásig azonban május óta nem sokkal többen jutottak el az előző évekhez képest: három régi tagállam nyitotta meg a kapuit, így Nagy-Britanniába mindösszesen hatszázan, Svédországba hatszáznyolcvanan indultak, míg Írországban a májusi szinthez képest nem változott a munkaerő-piaci helyzet.
Az ingatlanárak sem ugrottak akkorát a csatlakozás után, mint amekkorát a várakozások előre jeleztek - állítja egy ingatlanforgalmazó. Csupán az a frekventált belvárosi ingatlanpiac mozgott felfelé, ami iránt amúgy is érdeklődtek külföldi befektetők. Az „egekbe szökő” árak helyett jelenleg a termőföld- és az ingatlanárakat is a stagnálás jellemzi. 
A csatlakozás hosszú távú következményeit illetően a kutatók még mindig óvatosak, mivel az Európai Unió eddigi bővítései során van példa a sikerre, és van a kudarcra is. A sikert Írország csatlakozása, és az ennek nyomán a kilencvenes években bekövetkezett gazdasági fellendülése modellezi. Görögország ugyanakkor gyakran állatorvosi lóként példázza mindazt, ami rosszul sülhet el a csatlakozás után. 
Ma még nem dőlt el, hogy a kelet-európai államok melyik mintát követik majd. Egy azonban biztos: az új tagok csak 2007-től jutnak több pénzhez a közös alapokból.