Hetek - VIII. évfolyam, 39. szám, 2004. szeptember 24

A Real Madridot a világ legnépszerűbb klubjai között tartják számon. Ami nem meglepő, hisz a több mint százéves klub mindig is nagy neveket foglalkoztatott. Di Stéfano mellett itt futballozott egy másik világsztár Puskás Ferenc is. Ennek az eredménye meg is volt, a spanyolországi „lilák” mindig is a legkorszerűbb (és persze legeredményesebb) játékot mutatták be. Annál meglepőbb volt, hogy az utóbbi időben a játékuk, enyhén szólva hagyott némi kívánnivalót maga után.

A nevek nagysága most sem kisebbedett (Roberto Carlos, Zidane, Figo, Beckham, Ronaldo, Owen), ám valahogy mégsem sikerült az elmúlt szezonokban igazán maradandót alkotniuk. A katalán klubnál a 2000-es évhez kötődik egy új korszak indulása. Ennek az évnek a nyarán lett a csapat új elnöke Florentino Pérez. Aki nem is tétlenkedett sokáig. Első nyilatkozatában megígérte, hogy minden nyáron igazol egy-egy világklasszist. Ezt követően teljesítette is a szavát, így kerültek a csapatba az említett labdarúgók. Kezdetben nem is voltak gondok. Csapata 2001-ben bajnok lett, 2002-ben pedig: BL győzelmet, Európai Szuperkupa győzelmet és Világkupa győzelmet is ünnepelhettek. Az akkori edzővel Vicente del Bosque-val teljesen elégedett volt a vezetőség, mégis úgy döntöttek, hogy „az öltözőben egyre nagyobb számban feltűnő sztárokhoz egy nála keményebb kezű trénerre van szükség”. Így jött Carlos Quieróz a 2003-04-es szezonra. Ő azonban a várakozásokkal ellentétben a Reallal, óriási meglepetésre nem nyert semmit. Természetesen jött az újabb edzőváltás, és a 2004-05-ös szezonra már José Antonio Camacho ülhetett le a kispadra. A játék nem sokat javult, de az eredményességgel nem volt gond. Legalábbis az első komolyabb akadályig. Ezt az akadályt a Bajnokok Ligájában a Leverkusen „elf”-je szolgáltatta, és a meglepő vereség mellett maga a gólkülönbség is szokatlan volt, ugyanis a Madrid nem szokott 3-at kapni 0 ellenében! Az, hogy a következő bajnokin az Espanyoltól is kikaptak a fővárosiak, az már több volt a sok(k)nál. Camacho be is adta a lemondását, amit Pérez elnök elfogadott. Helyére az addigi pályaedzőt Mariano García Remónt nevezték ki edzőnek. Az új kapitánynak minden rendelkezésére áll anyagilag, hogy a spanyol csapat újra a csúcsra jusson, ám ez az elődjeinek is megvolt…
A játékosok kiálltak a leköszönő edző mellett, de az új szakvezető munkáját is -ígérik-ugyanúgy támogatni fogják. A csapat alapembere David Beckham így nyilatkozott az új helyzetről: „Sem én, sem a csapattársaim nem vagyunk felelősek az edző lemondásáért. Én személy szerint jó kapcsolatban voltam Camachóval. Nagyon jó volt a kapcsolat közte és a csapat között, és biztos vagyok abban, hogy egyetlen játékosnak sem volt vele problémája. Hatszor voltam angol bajnok, és bajnok akarok lenni a Real Madriddal is Spanyolországban.”
Hogy ez össze jön-e vagy sem elválik. Mindenesetre van még mód javítani, hisz a spanyol bajnokság csak most kezdődött, és a Bajnokok Ligájában is mindössze egy forduló ment le. De ha mégse jönne a javítás akkor érdemes azon elgondolkozni, hogy biztos az edzővel van-e gond?