Vissza a tartalomjegyzékhez

Nagy Liliána
Bevezetik a kétkulcsos adótáblát

Az átlagjövedelműek számára valószínűleg nem jelent érvágást az adókedvezmények 100 ezer forintos maximalizálása, hiszen esetükben nem képződik annyi adó, amelyből ennél több kedvezményt tudnának visszaigényelni - fejtette ki a Hetek kérdésére Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője. Hozzátette, a 100 ezer forintos limit nem érinti a családi, a lakáshitel, és a fogyatékosság jogán járó adókedvezményeket. Lendvai elmondta: jövőre használt lakások vásárlására is felhasználható lesz a szocpol, és marad a lakáshitel után járó 120 ezer forintos adó-visszaigénylési keret.


A minimálbéren élők nem tudnak élni az adókedvezményekkel Fotó: Somorjai L.

Jövőre a legfontosabb változás az adórendszerben a kétkulcsos adótábla bevezetése lesz. Ennek értelmében évi bruttó 1,5 milliós jövedelemig 18, efelett pedig 38 százalékot szükséges adózni, ami azt jelenti, hogy átlagban 56 ezer forinttal kell kevesebb szja-t fizetni. Jövőre annyi szűkítésre kell számítani, hogy a családi, a lakástámogatás és a fogyatékos adókedvezményeken kívül maximum 100 ezer forint adókedvezmény igényelhető vissza. Az adókedvezmények évi 6 millió forintos jövedelem felett fokozatosan, 12 millió felett véglegesen megszűnnek. 
Számítások szerint a tervezett jövő évi adótörvény értelmében egy alacsonyabb, havi bruttó 120 ezer, (évi 1,44 millió) forintos jövedelem esetében 51 ezer 200 forinttal több marad a családi kasszában. Egy magasabbnak mondható, havi bruttó 200 ezer, évi 2,4 milliós jövedelem esetében pedig 56 ezer forinttal kell kevesebb adót fizetni az államnak. 
Érzékelhető változás, hogy amíg az idei törvények szerint 310 ezer 400 forint adót fizet be egy bruttó 120 ezer forint jövedelemmel bíró család, addig jövőre 259 ezer 200 forint lesz „csupán” a befizetnivalójuk. Élhetnek a két gyermek esetén járó évi 108 ezer forintos családi adókedvezménnyel, és az esetleges lakáshitel után járó 120 ezer forintos adó-visszaigénylést követően 82 ezer 400 forint adó marad melyből lehetőség nyílik a különböző jogcímeken történő adó-kedvezmények visszaigénylésére. (Így például a Sulinet, az alapítványi befizetések, a nyugdíj- illetve az egészségbiztosítási pénztártagság vagy éppen a felnőttképzés után járó visszaigénylésekre) Látható a példából, hogy a tervezett 100 ezer forintos limitet kis valószínűséggel lépné tehát át egy átlag fizetéssel rendelkező polgár, mert jellemzően nem marad annyi adójuk, melynek terhére még egyéb címeken járó kedvezményeket is igényeljenek. 
Számításokat végezve azonban kiderül, hogy - a kormány terveivel ellentétben - egy magasabb a jövedelemnél több marad a családi kasszákban. Egy havi bruttó 200 ezer, azaz évi 2,4 milliós jövedelem esetén például az idén 668 ezer forint szja-t kell befizetni, míg jövőre „csupán” 612 ezret, melyből kényelmesen ki lehet használni mind a (két gyermek után járó) 108 ezer forintnyi családi-, a lakáshitel esetén a 120 ezer és az egyéb adó-visszaigénylési lehetőség által kínált - összesen 328 ezer forintban - limitált adókedvezményeket. Számításaink szerint legalább bruttó 1,6-1,7 milliós évi jövedelem szükséges ahhoz, hogy az említett 328 ezer forintos keretet kimeríthesse egy család. Jelentős adócsökkenésre számíthatnak a magasabb, havi bruttó 300 ezer forintos jövedelemmel rendelkezők, hiszen amíg az idén 1,625 milliót fizetnek a közös kasszába, addig jövőre 1,296 milliót, azaz 329 ezer forinttal kevesebbet. 
Sajnálatos, hogy a minimálbéren, illetve a környékén (évi mintegy 750 ezer forint) keresők alig tudnak élni az adókedvezmények adta lehetőségekkel, hiszen kevés befizetnivaló adójuk képződik. Mint Lendvai Ildikó elmondta, számukra a kormány egy 3 éves programot indít, melynek keretében fokozatosan nyílnak majd meg a lehetőségek az adó-visszaigénylésre.