Munkatársunktól
Közügy lett a magánügy

Hatalmi eszközökkel, pusztán a bűnüldözés segítségével nem lehet a családon belüli erőszakot vagy a modern rabszolgapiacnak beillő emberkereskedelmet visszaszorítani. A kormányzati szférának együtt kell működnie a civil szférával, annak szakmai tapasztalata, áldozatokat segítő tevékenysége és szemléletmódja nélkül sok szempontból csak szélmalomharcot vív az erőszakos bűncselekmények visszaszorítására. Tanú- és áldozatvédelem, hatékony segítségnyújtás, működő társadalmi jelző- és ellátórendszerek a megelőzésben, megfelelő jogalkotás, az emberkereskedelemmel mint a szervezett bűnözés elleni, akár titkosszolgálati módszerekkel felvett harc - csak néhány a nőkkel szembeni, családon belüli vagy kívüli erőszakos bűncselekmények visszaszorításának megannyi feltétele közül, amelyeknek megteremtésére szakmaközi konferenciát rendeztek a minap a fővárosban. 

Néma tanúk címmel a családon belüli erőszak keretében megölt nőknek állítottak emléket Budapesten Fotó: MTI

Az emberkereskedelem, akár a családon belüli erőszak problémája, csak az elmúlt évtized során került a hazai és nemzetközi érdeklődés homlokterébe, jórészt a médiának köszönhetően. Szakemberek szerint mindkét esetben alapvetően a nők és gyerekek elleni erőszak megnyilvánulásáról beszélhetünk, az átélt traumák pszichés következményei is egybevágnak, sőt a családon belüli, majd kívüli erőszak áldozatai gyakran ugyanazok a személyek. Nehezen látható jelenségekről lévén szó nincsenek statisztikák. Az Egyesült Államok kormányának becslése szerint világszerte évi 800 -900 ezer ember esik az emberkereskedelem áldozatául, civil szervezetek, így a Vital Voices Global Partnership számításai szerint ez a szám kétmillióra tehető, és évi kilencmilliárd dolláros haszonnal lehet számolni. A modernkori rabszolgakereskedelemben majdnem minden ország érintett, de különösképpen a volt szocialista országok, Dél-Ázsia és Délkelet-Ázsia. Az emberkereskedelem magában foglalja a szexuális kizsákmányolást, a munkaerő kizsákmányolását, a bérkoldulást, a fiatalkori bűnözést, valamint a háztartási rabszolgamunkát. A mindenkori utánpótlást pedig a szegénység, a politikai és gazdasági instabilitás, a fekete munka és a prostitúció iránti kereslet vagy a korrumpálható hivatalok biztosítják. 
Az emberkereskedelem és a családon belüli erőszak nem kizárólag bűncselekmény-kategóriákban értelmezhető jelenségek, a rendőrség önmagában a világon sehol sem tehet sokat ellenük. A problémák elleni hatékony küzdelemhez a sokrétű nemzetközi összefogáson kívül a bíróságok, az ügyészségek, a rendőrség, valamint a civil segítő szervezetek minél szorosabb együttműködésére van szükség. Ez az áldozatok megfelelő védelmét és segítését, az érintett szakemberek széles körének képzését, tevékenységük összehangolását eredményezi. Így hatékonyabbá válhat a bűnmegelőzés és a bűnüldözés egyaránt - hangzott el azon a nemzetközi szakmai tanácskozáson, amelyet az esélyegyenlőségi tárca és civil szervezetek rendeztek a héten az emberkereskedelem és a családon belüli erőszak megelőzéséről és megfékezéséről. A konferencia célja a hazai és külföldi együttműködés és tapasztalatcsere elősegítése volt kormányzati és civil szinten egyaránt. Örvendetes módon a Mexx ruhaipari cég is képviseltette magát a rendezvényszponzorok között - deklaráltan a női munkavállalók érdekeinek képviselőjeként, és kevéssé a divatszakmában elterjedt visszaélések kapcsán. 
Az amerikai kongresszus 2000-ben elfogadta az emberkereskedelem áldozatainak védelméről szóló átfogó törvényt, amelyet a kérdéssel foglalkozó szakemberek komoly mérföldkőnek tekintenek. Az utóbbi években világszerte tapasztalható ugyanis egy szemléletváltás a jogalkotók és lassan a jogalkalmazók részéről is, amelyet áldozatközpontú, az áldozatok jogait középpontba helyező szemléletmódként szokás emlegetni. A nemzetközi emberi jogi egyezmények csak a közelmúltban ismerték el, hogy a családon belüli erőszak nem „magánügy”, hanem az élethez és a testi épséghez való alapvető emberi jog megsértése. A megváltozott szemléletmód a szervezett bűnözésben húzóágazattá vált prostitúció kapcsán is érzékelhető. Régebben általános volt a prostituáltak futtatóik bűnrészeseiként való kezelése, ma már a gyermek- és nőkereskedelemmel szorosan összefüggő, kiterjedt és rendkívül jól szervezett prostitúciós iparág esetében sokkal inkább áldozatokról szokás beszélni. Persze már ahol. Kérdésünkre Betlen Anna, az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal vezető főtanácsosa megerősítette, hogy Magyarországon a családon belüli erőszak vagy az emberkereskedelem, prostitúció kapcsán rendőrségi vagy bírói körökben sajnos még mindig uralkodik az áldozatot hibáztató szemlélet, mondván: a nő biztos megérdemelte a verést, ha pedig prostituált, akkor kéjvágyból az. Ez megnehezíti a prostitúció erőszakos bűncselekményként való kezelését is, utat nyitva a legalizálás beláthatatlan következményeinek. A főként prostitúciós célú emberkereskedelem terén Magyarország nemcsak tranzitország, hanem híresen kibocsátó ország is, sok magyar lány kerül külföldre prostituáltnak - de a közvélekedéssel szemben nem csupán hiszékeny álláskereső fiatalok ők, hanem igen gyakran hazai prostituáltak az emberkereskedők áldozatai, akik a hazai „állományt” adják el külföldre - állítja Betlen. A legveszélyeztetettebbek az állami gondozottak. Nem pusztán a hazánkon keresztül zajló nemzetközi emberkereskedelemmel fontos foglalkozni, hanem az országon belüli emberkereskedelemmel is, amiről jóval kevesebb szó esik manapság.
Az Egyesült Államok Külügyminisztériumának nyári jelentésében Magyarország az emberkereskedelem szempontjából a leginkább érintett országok második csoportjába került, ami erősen negatív eredmény Zanathy János, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalának vezetője szerint. Ehhez képest Magyarországon tavaly legfeljebb egy-két tucat ilyen jellegű ügyben indult eljárás, holott több tízezer embert érint a probléma. Ennek oka részben az amerikaitól eltérő jogi megítélés. Másrészt egyetlen külföldi ország tapasztalatai nem biztos, hogy általánosíthatók Hegedűs András, a Belügyminisztérium bűnmegelőzési helyettes államtitkára szerint. Nehezen átlátható, kiterjedt nemzetközi bűnözés áll az emberkereskedelem mögött - Magyarország földrajzi fekvésénél fogva is igen veszélyeztetett -, a két fő vonal nálunk a nyíregyházi ukrán és a szegedi balkáni emberáram. Ráadásul az emberkereskedelem sértettjei nem mindig szívesen működnek együtt a hatóságokkal, mert sokszor maguk is bűnelkövetők, másrészt meg vannak félemlítve. A megfélemlítettség, a hosszadalmas peres eljárás a családon belüli erőszak esetében is hátráltató tényező. Nem biztos, hogy az a legjobb, ha minden esetből büntető eljárás lesz, sokszor többet érne a konfliktuskezelés a civilek bevonásával és a megfelelő infrastrukturális háttér kiépítésével. Így minden sértett valódi segítséghez juthatna, mert a problémák büntetőjogi eszközökkel nem igazán megoldhatók. Ebben a legnagyobb feladat a bűnüldözők gondolkodásmódjának átalakítása, ami csak megfelelő képzésükkel valósítható meg. Erre volt példa a nemrégiben lezajlott Bűnmegelőzési Akadémia, amelynek keretében egyebek között a beavatkozási technikákról tudhattak meg többet a résztvevők.