Hetek - VIII. évfolyam, 38. szám, 2004. szeptember 17

Még mindig bizonytalanságban tartja az adófizető polgárokat a kormány: vajon több vagy kevesebb adót kell jövőre fizetnünk. Lapzártánkkor még nem volt ismeretes, változnak-e, s ha igen, hogyan módosulnak a visszaigényelhető adókedvezmények, pedig - ahogy a lapunknak nyilatkozó szakemberek kifejtették - ezen áll vagy bukik minden. Nem kétséges, hogy ha jövőre is maradnak az idei adókedvezmények, a bejelentett kétkulcsos szja értelmében 56 ezer forinttal több maradna a családi kasszákban, mivel ennyivel kevesebb adót kellene befizetni a közösbe. Az adókedvezmények komolyabb változása esetén azonban akár az egész 56 ezer forint „nyereség” elúszhat. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-jelölt kijelentette, jövőre 2 százalékkal emelkednek a reálbérek, a minimálbér pedig várhatóan az inflációval, 55 ezer 400 forintra emelkedik.

Lapunknak nyilatkozó gazdasági szakemberek bírálták a kormányt, mivel a hangzatos „vállalkozásbarát” és adócsökkentő szólamokkal szemben úgy tűnik, mégsem csökken jövőre a vállalkozók adóterhe. Ez - mint mondták - az adóelkerülési „reflex” újabb megerősödéséhez, a szürke, illetve a fekete gazdaság növekedéséhez vezethet.
A jövő évi költségvetés elkészítésekor - mint ahogy ez korábbi időszakokban is jellemző volt - nem látszik a pénzügyi kormányzaton egy adócsökkentést, államháztartáshiány-csökkentést és versenyképesség-javítást eredményező koncepció, sőt ellenkezőleg, kapkodás, rögtönzés, a lyukak betömögetése sejlik fel mint vezérelv - fogalmaztak a Heteknek nyilatkozó szakemberek. Ez pedig rövid és hosszú távon sem szolgálja az ország versenyképességének javítását, és nem növeli az esélyeket az Európai Unió életszínvonalához való felzárkózásra.
Draskovics Tibor pénzügyminiszter - az adómódosításokkal foglalkozó kormányülést követően - beismerően felfelé módosította az idei államháztartási hiányt: az év elején deklarált 4,6 százalék helyett az önkormányzatokkal együtt 5-5,3 százalék lesz. A sajtótájékoztatón részt vevő Gyurcsány Ferenc eloszlatott egy bizonytalansági tényezőt: bejelentette, hogy a következő kabinet pénzügyminisztere is Draskovics Tibor lesz. A hírre a forint árfolyama enyhe erősödéssel, míg a BUX erőteljes, 200 pontos eséssel reagált.
A kabinet elképzelése szerint 2005-től kétsávos lenne a személyi jövedelemadó: 1,5 millió forintig 18, felette pedig 38 százalékot kellene fizetni. Nehezíti a helyzetet, hogy még nem váltak ismeretessé, változnak-e, s ha igen, milyen formában az adókedvezmények. Zara László, az Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke szerint addig nem végezhetőek el számítások a jövő évi adóterhünk mértékéről, amíg nincsenek biztos információk az adókedvezményekkel kapcsolatban. Ma még nem tudható, hogy a visszaigényelhető 100 ezer forintos küszöb milyen adókedvezményre vonatkozik, mindegyikre vagy csak némelyikre. Ezektől pedig nagyon sok minden függ, mivel ezek fényében látható, hogy jobban vagy rosszabbul járnak-e az emberek - mondta Zara.
Lesznek olyan családok, melyeknek nem lesz előnyös az, hogy megszűnik a középső kulcs. Valószínűleg a 1,5 millió forint felett keresők jobban járnak a kimaradó középső sávval, mivel a 26 százalékos sáv helyett 18 százalékos lép be, és a sávba tartozó 700 ezer forintra 8 százaléknyi adót nyernek. Egy 1,5 millió forint feletti jövedelem esetében nem sok minden változik - természetesen abban az esetben, ha az adókedvezmények sem változnak.
A jelenlegi elképzelések szerint hatmillió forint feletti jövedelemmel rendelkezők nem vehetnek igénybe adókedvezményt, náluk a középső sáv megszűnése miatt elképzelhető, hogy nő az adóterhük, mert nem tudnak majd adókedvezményt visszaigényelni. Zara leszögezte, ha változatlanok maradnak az adókedvezmények, minden adófizető 56 ezer forinttal több jövedelmet vinne haza, ennyivel kellene ugyanis kevesebb adót fizetni.
Az adótanácsadó hozzátette, bizonytalanságot jelent, hogy ma még nem lehet tudni, valóban emelik-e a nyugdíjjárulék-köteles jövedelem felső határát vagy nem. Szó van arról ugyanis, hogy az inflációval feljebb tolják a plafont, ez azt jelenti, hogy a nyugdíjjárulékot magasabb sávig kell fizetni, ez viszont gyakorlatilag elvinné az 56 ezer forint többletet. Ez persze csak feltételezés, mert nincsen konkrét információ, mindenesetre eddig évente emelték - tette hozzá.
Ungvárszki Ágnes, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) közgazdasági igazgatója a Heteknek kifejtette, a kétkulcsos szja-nak sok problémája van, de annyiban megfelelő, hogy ha valóban két százalékponttal csökkenti a nettó és bruttó bér különbségét, akkor ez egy 2 százalékos reálbér-növekedést hozhat, amit a munkaadók is üdvözölnek. Szűcs György, az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) elnöke hozzátette, nem volt nagy meglepetés a kétkulcsos szja bejelentése. Szerintünk sokkal nagyobb és merészebb lépést kellett volna megtennie a magyar pénzügyi kormányzatnak. Érdemes lett volna 2,5 millió forintos éves jövedelemnél meghúzni a határt, ami után már több mint 100 százalékkal nőtt volna a második kulcs határa, ha megmaradt volna a harmadik kulcs, az akár csak 8 millió forint fölött lépett volna életbe.

Adóemelés és cserbenhagyás

Több, a vállalkozókat érintő változás is ismertté vált már, melyek nem okoztak osztatlan örömöt az érintettek körében. Az osztalékadó a mostani 20-ról 25 százalékra emelkedne, bevezetnék az árfolyamnyereségadót, a bankok, lízing- és brókercégek társasági adóját pedig 16-ról 24 százalékra emelnék. Az egészségügyi hozzájárulás nem csökken januártól, csak novembertől 900 forinttal.
Egyértelmű nemtetszésüket fejezték ki a lapunknak nyilatkozó szakemberek a forrásadó 20 százalékról 25 százalékra való emelésével kapcsolatban. Zara László úgy látja, ennek várhatóan az lesz a következménye, hogy nem fizetnek be több adót a vállalkozók, hanem inkább igyekeznek elrejteni a jövedelmüket. Tehát nem kizárt a jövedelemeltitkolás, így ebből az adóemelésből várhatóan nem származik nagyobb adóbevétele az államnak. Az eddig a legális vagy a szürke gazdaságban dolgozó vállalkozók egy része várhatóan elmegy a szürke, illetve a fekete gazdaságba. Nem lehet arra számítani ugyanis, hogy az eddigieknél nagyobb adófizetési hajlandóságról tesznek tanúbizonyságot a vállalkozók, inkább kockáztatnak, igyekeznek eltitkolni a valós jövedelmüket.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke is hasonlóképpen látja a helyzetet. Az osztalékadó 5 százalékos emeléséből nem származik jelentős bevétele az államnak, néhány tízmilliárdos többletre számíthat, miközben ez (nem a külföldi, hanem) elsősorban a hazai cégeket terheli, akik tőzsdei befektetőként még külön adóterhelést is kapnának az árfolyamnyereség-adó esetleges bevezetése kapcsán. Az elnök meggyőződése, hogy az államnak éppen a megtakarításokat kellene ösztönöznie, ez már csak a költségvetési hiány finanszírozása miatt is érdeke lenne. Az osztalékadó emelése tehát az érdekeivel ellentétes üzenetet hordoz.
Antalffy Gábor, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ) ügyvezető elnöke szerint a tőkejövedelmek adóztatásának 25 százalékra emelkedése egy újabb lehetőségtől fosztja meg a vállalkozókat. Ezek után csak drágábban tudják kivenni „egy másik ágon” a pénzüket. A vállalkozók sokszor nem azt a tőkét fektetik be, ami a vállalkozásban képződött, hanem először kiveszik, és „személyes jövedelmet” csinálnak belőle. Tehát adóznak utána, és csak akkor viszik be újra a vállalkozásukba, amikor fejlesztésre, beruházásra van szükségük. Tehát egy leadózott jövedelmet még egyszer megadóztatni, ez erkölcsileg kétséges.
Szűcs György szerint az osztalékadó növekedése az értékpapírokkal rendelkező vállalkozókat érinti hátrányosan. Az IPOSZ az elmúlt 14 évben megtanította több lábon állni a vállalkozókat. Most úgy tűnik ez inkább hátránnyá vált: sok vállalkozó lett tőketulajdonos, így viszont erősen érintetté váltak az osztalékadó kérdésében.
Szalay-Berzeviczy Attila, a BÉT elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a beharangozott 25 százalékos osztalékadó és a tervezett 12,5 százalékos árfolyamnyereség-adó diszkriminálja a hazai magánbefektetőket a külföldiekkel szemben. A tőzsdei szereplők 70 százaléka külföldi illetőségű, számukra továbbra is 5 vagy 10 százalékos adózási kötelezettség marad, a magyar cégek pedig ennél jóval több adó megfizetésére lennének kötelezve. Az elnök sajnálatosnak tartja, hogy a politika cserbenhagyja a megtakarításra, a befektetésre, az öngondoskodásra hajlamos lakosságot, illetve a vállalkozói réteget.
Ungvárszki Ágnes szerint nincs jó üzenete az osztalékadó-emelésnek. Úgy véli, inkább a megtakarításokat kellene ösztönöznie az államnak, mint magasabb adókulccsal adóztatni. Zara László úgy látja, kimondottan rossz üzenete van az adóemelésnek. A kormány egyrészt a vállalkozók támogatásáról beszél, ugyanakkor növeli a tőketulajdonosok terheit. Hozzátette, sok minden függ a kisebbik koalíciós partnertől, kérdéses, mit tudnak keresztül vinni a parlamentben. Múlt héten Gyurcsány Ferenc bejelentette, hogy az árfolyamnyereségre is adót vetnek ki, a héten viszont az SZDSZ képviselői bejelentették, ha ezt az elképzelést beterjeszti a kormány, nem fogják megszavazni.

Lassan csorduló bevételek

Némiképp kedvező megnyilvánulás lehet, hogy a kormány tervei szerint az iparűzési adó társasági adóból levonható része a mostani 25 százalék helyett jövőre 50 százalékra emelkedik. Zara László szerint látványosnak tűnik ez a megoldás, de számszerűsítve a kis- és középvállalkozásoknál jelentéktelen összeg jön ki. Az iparűzési adó ugyanis jellemzően két százalékot tesz ki, tulajdonképpen ennek a két százaléknak a 8 százalékát spórolja így meg. Az is jól hangzik, hogy a kedvezmények 30 millió forintos beruházásig igénybe vehetők, de ez azt is feltételezi, hogy van ennyi nyeresége a magyar kis- és közepes vállalatoknak.
A gazdasági szakértők szerint szerencsésebb lett volna egy határozott áfacsökkentés. A költségvetés féléves helyzetéből egyértelműen látszik, hogy nem teljesülnek a bevételek, sem az áfa, sem a jövedéki adó, sem az szja nem érkezik be a tervezett mértékben. Parragh szerint ennek egyik oka az lehet, hogy a rendkívül magas, 25 százalékos áfa miatt megerősödött a külföldi bevásárlóturizmus, így máshol csapódik le az ebből származó haszon. Ez akár 100 milliárdos negatívumot is eredményezhet a büdzsében. Szűcs György is hasonlóan magasnak tartja az áfát. Mint mondta, a 25 százalékos áfa versenyhátrányt jelent számunkra a környező országokkal szemben. Az IPOSZ azt tanácsolta a kormányzati illetékeseknek, hogy az áfacsökkentés kérdését mindenképpen vegyék elő, mert számtalan probléma mögött a magas áfakulcs húzódik meg. Ungvárszki Ágnes is hasonló állásponton van. Kifejtette, az MGYOSZ több ízben is kifogásolta a 25 százalékos normál áfakulcsot. Azt szeretnénk - mondta -, ha a költségvetés végre elkötelezné magát egy többéves, előre ütemezett, évi 1-2 százalékos áfacsökkentés mellett.

Értetlenséget és a felháborodáshoz közeli reagálást váltott ki a kormány szerdai bejelentése, miszerint 16 százalékról 24 százalékra emelkedne jövőre a bankok, lízing- és brókercégek társasági adója. Parragh László kérdésünkre kifejtette, nem ért egyet a 24 százalékos társasági adó bevezetésével. Úgy tartja, matematikailag ugyan megfelelő, de mégis hibás a döntés. Ez az elképzelés egy éhes, mohó államról és egy rossz adófilozófiáról szól, mely az adók emelésétől várja a megoldást. A költségvetés így is negatív spirálban van, és ha tovább emelik az adókat, félő, hogy még tovább csökkennek az adóbevételek, mert megnőhet az emberek hajlandósága az adóelkerülésre. Arról nem is beszélve, hogy minden adóemeléssel tovább romlik az ország versenyképessége. Az északi szomszédunknál, Szlovákiában 19 százalékosak az adók, és mit látunk, szárnyal az ország, jönnek a befektetők. Aki teheti, inkább a szomszédos országokban vásárol, ma nem kevesen külföldi bankba utaltatják a fizetésüket, mert ott kedvezőbbek a feltételek, mint itthon.
Nem kérdéses, hogy a bankok reagálni fognak a 24 százalékos társasági adóra. Nyilvánvalóan igyekeznek majd csökkenteni - papíron legalábbis - a nyereségüket, illetve várhatóan tovább hárítják a plusz kiadásaikat az ügyfelekre: így drágulhatnak a hitelek, a számlavezetési és egyéb díjak, ami a gazdaság és a társadalom egészét sújtja majd - és itt újra felmerül a kérdés, mennyiben szolgálja mindez az ország versenyképességét.
Parragh hozzátette, látható, hogy a költségvetés készítésekor (is) hiányzik a stratégia, a távlatos gondolkodás. A politikusok nem merik felvállalni a bátor, határozott intézkedéseket, áttérni egy más adó- és költségvetési rendszerre. Politikusaink rövid távú, kényszerválaszokat hoznak a kihívásokra, pedig a költségvetés negatív spiráljából bátor lépések meghozatalával lehetne kitörni. Szűcs György hozzáfűzte, azt várjuk, hogy ne csak az „adás”, hanem a „hagyás” is egyre jobban előtérbe kerüljön a gazdaságpolitikában.