Németh Szilárd
Olimpiai botrányok

„Minden egyes, doppingvétség miatt kizárt sportoló egy győzelmet jelent a játékok számára” - nyilatkozta az athéni játékok megnyitásának napján Marc Rogge, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke. Ennek értelmében a magyar csapat több győzelemmel is „megajándékozta” a nyári játékokat, sportolóink egyéb botrányai, kihágásai pedig nem a legjobb fényt vetették a magyar csapatra.

Fazekas Róbert

A botránykrónikát Kecskés Zoltán esete nyitotta. A 69 kilós magyar súlyemelő lelete ugyanis úgy lett pozitív a NOB által elfogadott laboratóriumban, hogy előtte Magyarországon a kiutazást megelőző öt hétben négy alkalommal is negatívnak találták. Kecskés egy mianmari, két indiai, egy moldovai, egy török és egy marokkói súlyemelő társaságában bukott le a vizsgálaton.
Dolovai Tamás, a Magyar Súlyemelő Szövetség elnöke azonban nem hajlandó tudomásul venni a doppingvizsgálat eredményét, mint mondta, kitartanak Kecskés ártatlansága mellett, és a végsőkig hajlandók elmenni, mert biztosak benne, hogy nem doppingolt.
Az igazi bomba azonban Fazekas Róbert kapcsán robbant. Diszkoszvetőnk nem várta meg a doppingvizsgálat befejezését, ezért a szabályok értelmében megfosztották aranyérmétől.
„A döntő után valóban nem sikerült a szabályban előírt mennyiségű vizeletet produkálnom, ugyanakkor az ellenőr a vizeletet lezárta, és szabályos körülmények között tárolta. 
Ekkor úgy gondoltam, hogy a minta megvizsgálása után nem veszik el az olimpiai aranyérmemet” - állította közleményben Fazekas Róbert.
Utolsó állításának némiképp ellentmond Schmitt Pál MOB-elnök nyilatkozata, aki határozottan állította: Fazekast a vizsgálat végén, távozása előtt írásban értesítették cselekedete várható következményéről. Éppen ezért Schmitt szerint Fazekas súlyos hibát követett el.
„Egy igazi bajnoknak fel kell tennie a mondat végére a felkiáltójelet. A szabályok elég egyértelműen szólnak - vélekedett Schmitt a közszolgálati televízió adásában. - Ilyen esetekben egyértelmű az automatikus büntetés, és nincs is helye és értelme a fellebbezésnek” - tette hozzá. Egyes források szerint Fazekasra további kétéves eltiltás várhat.
Fazekas azonban határozottan leszögezte: él a fellebbezés lehetőségével, mint mondta: „előbb-utóbb úgyis visszakapom az aranyérmet”. Elhatározásában támogatja Gyulai István, az IAAF főtitkára is.
Szemtanúként nyilatkozott dr. Pikó Károly, az atléták csapatorvosa is, aki személyesen kísérte el a sportolót az ominózus doppingvizsgálatra. Pikó így emlékszik vissza az esetre:
„Fazekas hajnal felé akut pszichotikus állapotba került, és amikor felajánlották neki, hogy elviszik egy orvosi rendelőbe, s ott nyugodtabb körülmények között folytathatják a mintaleadást, elkezdett kiabálni, és azt mondta, ha ezek az emberek is vele mennek, akkor ő ebből nem kér. Mielőtt faképnél hagyta volna őket, ezerszer elmondtam neki, hogy kockára teszi az aranyérmét, de őt ez már nem érdekelte. Egyszerűen besokallt.”
Fazekas egyes lapértesülések szerint arra számított, hogy másnap reggel biztosan kijönnek az ellenőrök az olimpiai faluba, és folytatják a vizsgálatot. Azóta már belátta hibáját, és orvosa elmondása szerint a világ legnagyobb marhájának nevezte önmagát.
Másképp vélekedett Lars Riedel német diszkoszvető, aki szerint Fazekas rendszeresen csalt idáig is, és most végre utolérte az igazságszolgáltatás. Riedel sérülés miatt nem tudott részt venni az athéni játékokon, ám öt világbajnoki és egy olimpiai bajnoki címmel büszkélkedhet. Riedel azt állította, hogy egy cuxhaveni versenyen egy magyar atléta még le is rajzolta neki, milyen manipulációs technikát alkalmaz Fazekas a doppingvizsgálatokon.
Karlheinz Steinmetz, Riedel edzője továbbment. Szerinte Gyulai István, az IAAF főtitkára védőkart nyújt Fazekasnak, Magyarországon pedig „maffiaállapotok” uralkodnak az atlétika terén. Igaz, a berlini Der Tagesspiegel Steinmetzcel kapcsolatban megjegyezte, hogy belőle a „szakember” beszél: 1978-ban kipenderítették a német atlétikai szövetségből, miután saját tiszta vizeletét átadta egy Alwin Wagner nevű, doppingvizsgálatra berendelt atlétának.
Mindenesetre alighogy berobbant Fazekas ügye, a magyar súlyemelők másnap újabb, Fazekaséhoz hasonló üggyel „szolgáltak”. A 105 kg-os Kovács Zoltán első szakítókísérlete után sérülésre hivatkozva visszalépett, az ezt követő doppingvizsgálaton pedig nem produkált megfelelő vizeletmennyiséget. Kovács Fazekashoz hasonlóan közel négy órát töltött el a doppingvizsgálaton, de nem tudott vizeletet adni. Ezek után úgy határozott, elhagyja a helyiséget, szemtanúk elmondása szerint azzal is tisztában volt, hogy tette súlyos következményekkel jár majd. Valószínűleg ő is komoly eltiltásra számíthat…
A magyar csapat szempontjából azonban a legkínosabb ügy Németh Rolandé volt. A magyar sprintert azért állították elő a görög rendőrök, mert az Olimpiai stadionban, a diszkoszvetés döntője után beszaladt a pályára, és közszeméremsértést követett el. A versenyeknek ekkor már vége volt, ám a stadiont még nem hagyták el a szakemberek és a televíziós társaságok sem…
A helyszíni beszámolók szerint hárman vettek részt az „akcióban”, ám Németh társai (egy férfi és egy nő) nem voltak sportolók. Németh a pályára szaladt, a diszkoszvetőkörben letolta nadrágját, társai pedig fényképet készítettek róla. Némethék tettüket viccnek szánták, mókázásuk közben diszkoszvetést imitáltak, és magyar zászlóval szaladgáltak. A futót egy óráig tartotta őrizetben a rendőrség, ám az ügynek valószínűleg folytatása lesz, de már Magyarországon. Az olimpia befejezte után két héttel elnökségi ülést hívnak össze az atlétikai szövetségben, és ennek keretében döntenek arról, hogy kezdeményeznek-e fegyelmi eljárást Németh Rolanddal szemben.
Mérei László, a Magyar Atlétikai Szövetség szakmai igazgatója szerint azonban csak egy rossz időben történt marháskodásról volt szó, éppen ezért nem tulajdonít túl nagy jelentőséget az esetnek. Rábold Gusztáv, a Magyar Atlétikai Szövetség elnöke azonban felháborodottan nyilatkozta a botrány után: „Akár akarja, akár nem, Németh Roland a holnapi géppel hazautazik!”