Hetek-összeállítás
Keresztelő János barlangjára bukkantak

Egy feltételezhetően Keresztelő János által is használt barlang felfedezését jelentették be hétfőn brit és amerikai régészek. A kutatók a Haarec című izraeli lap beszámolója szerint Júdea dombjai között, a Cuba nevű kibucban akadtak rá az eddigi legrégebbi, keresztelésre használt helyszínre. A három év alatt kiásott 26 méter hosszú, 4 méter széles és 5 méter magas barlangban nagy mennyiségű víz tárolására alkalmas ciszternákat találtak, amelyek alkalmasak lehettek a bemerítésre. A barlang feltárói szerint a helyszín kapcsot képez a hagyományos zsidó megtisztulási fürdés és a keresztény bemerítés között. A barlang falán ugyanis a bizánci korszakból származó, Keresztelő János történetére utaló rajzokat találtak, melyek közül az egyik őt magát mutatja állati bőr viseletben, egy másik pedig a kivégzését ábrázolja.

A barlang bejárata a júdeai pusztában. János keresztelhetett itt 

Simon Gibson, az ásatást vezető régész szerint a felfedezett helyszínt i.e. 800 és 500 között alakították úgy, hogy a hagyományos zsidó rituális fürdésre alkalmas legyen. E felfedezésnek - amelyet a Weizmann Intézet és a Geológiai Intézet is megerősített - megfelelően a helyszínt Júda királyainak uralkodásától egészen a Templom lerombolásáig eltelt időszakban már használták a rituális fürdésekhez.
Hasonlóan izgalmas a régészeknek az a felfedezése, amely egy másik - nem zsidó - bemerítési rituáléra utal. Ezt a vallási szertartást, vagyis a keresztelést a régészek szerint az első században kezdték el a barlangban gyakorolni. A megkeresztelkedni szándékozó személyek 28 lépcsőfokon juthattak a keresztelőmedencébe, előbb azonban lábukat egy nagy lábnyomba helyezhették a lépcsősor alján.